Akinek pénze van, mindene van, itt is élhet – mondta munkatársunknak egy pesterzsébeti férfi, akinek a lakásához közeli kertes házból vitték el a Terrorelhárítási Központ (TEK) kommandósai a szír állampolgárságú Salmo Bazkkát és két fiát tavaly novemberben. Az arab férfi a 444.hu információi szerint egy nemzetközi bűnbanda magyarországi feje, aki letelepedési kötvény vásárlásával szerzett magának és családjának letelepedési engedélyt Magyarországon, és ezáltal szabad mozgást nyertek az Európai Unión belül. Ez az első bizonyítéka annak, hogy a 2013 és 2017 között zajló – egykor Rogán Antal kabinetminiszter által kitalált, és az Országgyűlés elé terjesztett, offshore cégek által működtetett – kötvényprogram révén bűnözőket is beengedtek Magyarországra, ha kifizették a kötvény 300 ezer eurós árát.
Utóbbi bagatell összeg ahhoz képest, hogy a pesterzsébeti házban a tulajdoni lap alapján csaknem 1,9 millió euró, azaz 587 millió forint értékben jegyzett be vagyonzárolást Bazkka elfogása után a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI). Az NNI azt közölte, összesen 143 millió forint értékű készpénzt és 3 kilogramm arany ékszert foglaltak le. Bazkkához az olasz rendőrség 2015 óta tartó nyomozása vezette a TEK-et. A gyanú szerint a szír férfi egy Olaszországban, Magyarországon, Marokkóban, Líbiában és Egyiptomban működő hálózat tagja volt, amely illegális forrásból – kábítószer-, fegyver-, és emberkereskedelemből – származó pénzek tisztára mosásával és kölcsönzésével foglalkozott. A bűnszervezet 13 feltételezett tagját, köztük Bazkkát tavaly novemberben szinte egy időben vették őrizetbe Olaszországban és Magyarországon. A szír férfit azóta már ki is adták az olaszoknak. A magyar hatóságok nem nyomoztak az ügyben, az ügyészség szerint jogsegélyt teljesítettek az olaszok felé, például bankszámlaadatokat és híváslistákat adtak ki. Az is biztos, hogy Bazkka valószínűleg nem bevándorlási szándékkal vásárolt letelepedési kötvényt, ugyanis már 1998-tól Magyarországon működtetett vállalkozásokat, bár szíriai lakcímét megtartotta.
Bazkka 2012-ben vásárolta meg a pesterzsébeti Valéria utcában lévő kétszintes házat, amely egyben egyik cégének székhelye is. Ottjártunkkor egy magyarul alig beszélő, csadorba öltözött arab nő nyitott kaput, aki azt állította, semmit nem tudott Bazkkáról és az ügyről.
A szomszédoktól megtudtuk, hogy bár a házban lakó nagyjából húsz – vélhetően arab – személy nagyon zárkózott életmódot folytat, az utcában gyakran okoznak közlekedési káoszt az általában éjszaka érkező orosz, ukrán és egyéb rendszámú luxusautók – BMW-k, Mercedesek vagy éppen Aston Martinok –, amelyeknek alig van hely parkolni a szűk kertvárosi utcában. A környéken élőknek fogalmuk sincs róla, hány család él ott, de egyikük szerint ideiglenes jelleggel is fordulnak meg férfiak a garázs fölötti lakórészben.
Egy helyi férfi még együtt is dolgozott Bazkkával, akit rendes embernek ismert meg. Egyébként sincs baja a migránsokkal. A lánya ugyanis az Egyesült Államokban él, így furcsa lenne, ha utálná a bevándorlókat.
Még nagyobb halnak tűnik a nemzetközi bűnözésben a 444.hu által megnevezett másik szír állampolgárságú letelepedési kötvényes. Atiya Khoury 2016. júliusa óta szerepel az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának egyik listáján, amelyen azok a személyek szerepelnek, akiknek az USA-ban található vagyonát befagyasztották, továbbá az amerikai állampolgárok és cégek számára megtiltottak velük bármiféle üzleti tranzakciót. Az USA szerint Khoury az emberi jogi jogsértésekben és a vegyi fegyverek civilek elleni bevetésében is bűnös szír diktátor, Bassár al-Asszad egyik fontos pénzembere. Khoury egy olyan pénzügyi szolgáltató hálózatot működtet, amely a szankciók alá vont Aszad-rezsimet segíti pénzhez és nélkülözhetetlen importárukhoz jutni. A szír bankár például együttműködött egy Mudalal Khuri nevű szír üzletemberrel, aki a Szíria olajmezőit elfoglaló Iszlám Államtól – vagyis egy nemzetközi terrorszervezettől – vásárolt üzemanyagot az Aszad-rezsimnek. Khoury kötvényvásárlását azonban némileg árnyalja, ha igaz a Magyar Idők értesülése, amely szerint a szír bankár azelőtt szerzett letelepedési engedélyt Magyarországon, hogy felkerült az Egyesült Államok szankciós listájára. Viszont kérdés, hogy ezután felülvizsgálták-e az engedélyét.
Súlyos kérdéseket vet fel, hogy egy Bazkkához hasonló bűnöző hogyan juthatott át azon az ellenőrzésen, amelyen elvileg mind a 20 ezer letelepedésikötvény-vásárlónak és családtagjaiknak is át kellett esnie. Mint a Magyar Nemzet megírta, csak 20 kötvényigénylőt és 44 hozzátartozót utasítottak vissza a magyar hatóságok nemzetbiztonsági vagy közbiztonsági kifogással az egész világról a kötvényprogram négyéves fennállása alatt. A vizsgálatban részt vett a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH), az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), a TEK és a rendőrség is. Vadai Ágnes, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának tagja lapunknak korábban azt mondta: a BMH főigazgatója a kérdésére nem árulta el, hogy töltöttek-e ki nemzetbiztonsági kérdőívet a kötvényvásárlók. Ennek hiányában ugyanis legfeljebb annyit tehettek az átvilágításban részt vevő hatóságok, hogy rákerestek a kötvényigénylők nevére a hazai és a nemzetközi bűnügyi nyilvántartásokban.
Bár mind a négy ellenőrző szerv a Belügyminisztérium alá tartozik, Pintér Sándor tárcavezető egyelőre nem nyilatkozott az ügyben. Lázár János kancelláriaminiszter a szerdai kormányinfón csak annyit mondott: minden kötvényjegyzőt átvilágítottak a hatóságok, és ők vállalják az átvilágítások iránti felelősséget. – Nagy baj lenne, ha Lázár János vagy Orbán Viktor döntené el, ki jelent nemzetbiztonsági kockázatot – tette hozzá Lázár.
