A titokzatos Kósa-ügy, egy svájci magyar milliárdos és a nagy fegyverüzletek

Örökös és hatalmas örökség is van, csak egyáltalán nem úgy, ahogy eddig képzeltük.

Schwartz Ágnes
2018. 03. 28. 9:32
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Gratian Dietrich Béla Anda nevét valószínűleg csak nagyon kevesen ismerik. A zürichi magyar tiszteletbeli konzulról nehéz bármi személyeset találni az interneten, a magyar nyelvű oldalakon pedig szinte semmi nincs azonkívül, hogy mikor nevezték ki, és hogy mi a tiszteletbeli konzulátus elérhetősége. Pedig a 48 éves Gratian Anda nem akárki a svájci üzleti életben

Pár hét elteltével változatlanul különösek azok a körülmények, ahogy a svájci Altenrhein Aviation hírbe keveredett a Fidesz alelnökével, Kósa Lajossal és a Csengeren lakó Szabó Gábornéval, aki a cég részvényesének tartja magát. A Magyar Nemzet írta meg, hogy Szabóné még 2013-ban – közjegyző előtt hitelesítve – bízta meg Kósát 4,3 milliárd eurós örökségének kezelésével, amit a politikus el is vállalt. Megállapodásuk szerint a politikus édesanyja 800 millió forintot kapott volna ajándékba a segítségért cserébe. A részvények azonban nem léteznek – legalábbis az Altenrhein Aviation határozottan cáfolja, hogy Szabóné valaha is rendelkezhetett volna azokkal, mert a vállalat korábban teljes egészében a svájci repülőgépgyártó Pilatus tulajdonában volt. A Magyar Nemzet kérdésére a Pilatus Aircraft Ltd. szintén kijelentette, hogy Szabó Gáborné soha nem volt tulajdonosa a Pilatus részvényeinek sem.

A cég közlése ellenére a nemzetközi piacon jól ismert Pilatus képbe kerülése még tovább bonyolítja az eddig is nehezen értelmezhető ügyet. Az 1939-ben alapított repülőgépgyár nagy része ugyanis a zürichi magyar tiszteletbeli konzul és családja tulajdonában van az IHAG Holdingon keresztül. A félig magyar Gratian Anda anyai ágon az egyik leggazdagabb svájci család örököse.

Anda Géza (1921–1976) világhírű koncertzongorista, Kodály Zoltán tanítványa az 1940-es években hagyta el Magyarországot, és 1964-ben vette feleségül a svájci Hortense Bührlét (1926–2014). Kettejük házasságából született 1969-ben Gratian Anda.

A család vagyonát a német származású Emil Bührle (1890–1956) az Oerlikon fegyver és gépgyárral, a Pilatus repülőgépgyárral és az IHAG magánbankkal alapozta meg. A vállalkozásokat később gyermekei vitték tovább. Fia, Dieter Bührle (1921–2012) 1953-ban csatlakozott az Oerlikon-Bührle vállalathoz, amit aztán 37 évig irányított; lánya, Hortense Bührle 1956-tól, bátyjával együtt az Oerlikon-Bührle társtulajdonosa lett, és több tisztséget is betöltött a cégcsoportban. A család a magánvagyonának kezelésére létre hozta az IHAG Holdingot, ahol jelenleg Gratian Anda az igazgatóság elnöke, ő egyben az IHAG Bank elnöke is. Ezenkívül Gratian Anda a Pilatus Aircraft elnökhelyettese is.

(Gratian Andát az elmúlt tíz napban többször is kerestük a konzulátus telefonján, és kérdéseinket is elküldtük a konzulátus által megadott e-mail címre, eddig még nem érkezett válasz.)

A Bührle cégcsoport zászlóshajója, az Oerlikon 1980-ra már 37 ezer embert foglalkoztatott, és elérte történetének csúcspontját. Főként a hidegháború befejeződése miatt az 1990-es évektől a cég elmozdult a civil technológiai ágazatok irányába, portfólióját átalakította. 2000 elején felvették az Unaxis nevet, majd 2006-ban azt OC Oerlikonra változtatták. Addigra a tulajdonosi kör is megváltozott, a fő részvényesek között megtalálható a Putyin-közeli orosz milliárdos Viktor Vekszelberg cége, a Renova. 2010-ben arról cikkeztek, hogy Vekszelberg és a Pilatus repülőgépgyár esetleg közös beruházást indít Oroszországban. 2012-ben az OC Oerlikon eladta a Pilatusban addig meglévő 13,97 százalékos részesedését. (Vekszelberg neve a magyar olvasó számára a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség körüli botrány miatt lehet ismerős.)

Sajtóhírek szerint az Oerlikon igazi nagyságát a háborúknak köszönheti. A gyár múltjára azonban sötét árnyékot vet, hogy az ott készült fegyvereket a német birodalom hadserege is előszeretettel vásárolta a II. világháború alatt, sőt a hatvanas években szintén adtak el fegyvert például dél-afrikai, izraeli, egyiptomi és nigériai konfliktuszónákba is. 1970-ben Dieter Bührlét bíróság elé állították a fegyverkereskedelemmel kapcsolatos szabályok megsértése miatt. Felfüggesztett börtönbüntetésre és pénzbírságra ítélték. Az ügy következményeként lemondott a svájci szövetségi elnök, és népszavazást írtak a fegyverkereskedelem szigorításáról. Akárcsak az Oerlikon, a Pilatus is többször került a híradások élére, az 1970-es évektől érték kritikák a céget amiatt, hogy kiképző repülőit harcászati célra is használják válságterületeken. A svájci Szövetségi Tanács 1989-ben közölte, hogy Pilatus repülőket vetettek be civilek ellen Burmában és Guatemalában. Később az is nyilvánosságra került, hogy a Szaddám Huszein vezette iraki hadsereg szintén Pilatus gépeket használt az észak-iraki kurd felkelők ellen. 2008-ban szintén felmerült, hogy a Pilatus Csádnak eladott PC-9-es típusú repülőjét a szudáni Darfurban is felhasználták katonai akcióhoz a lázadók ellen. 

A család az E. G. Bührle Alapítványon keresztül a világon szinte egyedülálló több száz darabból álló festménygyűjteménnyel is rendelkezik. A gyűjteményről ellentmondásos vélemények is megjelentek amiatt, hogy esetleg a nácik által ellopott alkotásokat is tartalmaz. A gyűjteményben található több Van Gogh-, Cézanne-, Chagall-, Picasso-, Matisse- és Gauguin-alkotás is. 

Mára a Bührle-örökösök fő vállakozásai az IHAG Holding, a Pilatus Aircraft, az IHAG Bank és az AdNovum informatikai cég, amely egyébként Magyarországon is jelen van. Jelentős szállodaipari befektetésekkel is rendelkeznek. 

Emil Bührlét egykor a leggazdagabb svájci férfinak tartották. A család ezt az előkelő helyet ugyan elvesztette, de még így is évről évre szerepelnek a legvagyonosabb svájciak listáján. 

Annak ellenére, hogy a dokumentumok hitelességét eleinte nem tagadta, és Szabó Gábornéval a legutóbbi időkig személyes, közvetlen kapcsolatban állt, Kósa Lajos következetesen állítja, hogy szélhámosság áldozatává vált. 

Meglepő azonban, hogy a fideszes csúcspolitikust esetleg tényleg átverő csengeri Szabó Gáborné a négymilliárd eurós tervéhez pont a svájci üzleti világ egyik közismert cégét, az Altenrhein Aviationt választotta. És az is furcsa, hogy sem Kósa Lajos, sem az ügyvédje nem nézett utána az örökség valódiságának, vagy akár a szerződésben említett cégnek. Pedig ehhez nem lett volna többre szükség, mint a Google-ben ellenőrizni a cég hátterét.

Szabó Gáborné a mai napig kitart amellett, hogy eurómilliárdokat örökölt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.