Orbán Viktor újra megfutamodott a válaszadás elől – így értékelték az ellenzéki pártok azt, hogy a miniszterelnök nem jelent meg a vejéhez, Tiborcz Istvánhoz kötődő Elios-botrányt vizsgáló bizottság második ülésén. A magát „vejbizottságnak” nevező testület gyakorlatilag minden parlamenti ellenzéki pártot lefedi, tagja az LMP-s Hadházy Ákos, a szocialista Harangozó Tamás, a jobbikos Szilágyi György, illetve csatlakozott a DK-s Varju László és a liberális Fodor Gábor is. A képviselők többek közt szerették volna meghallgatni Orbán Viktort, Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert, Seszták Miklós fejlesztési minisztert és Horváth István államtitkárt, aki korábban Szekszárd polgármestere volt. Nem meglepő módon egyik kormánypárti politikus sem jelent meg, ahogy az érintett cégvezetők – vagyis Tiborcz István, Hamar Endre, illetve Mancz Ivett – sem. Szintén távol maradt Szolnok kormánypárti polgármestere, Szalay Ferenc, akárcsak a Kecskemétet vezető fideszes Szemereyné Pataki Klaudia. Mindössze Király József, a kecskeméti önkormányzati szocialista képviselője jött el, illetve további két szolnoki ellenzéki képviselő: az MSZP-s Radócz Zoltán és a jobbikos Szotyori-Lázár Zoltán.
Király József bejelentette: a teljes kecskeméti ellenzék összeállt, és közvetlenül a kormánytól fogják kikérni az Elios-botrányt leleplező OLAF-jelentést, ezenfelül pedig feljelentést tesznek ismeretlen tettes ellen. Mint elmondta, Kecskeméten olyannyira rosszul sikerült a közvilágítás megújítása, hogy egyre több a közlekedési baleset – főként a zebrák közelében. Megtörtént például, hogy két hónap alatt 12 baleset történt. Arról is beszélt, a Kecskeméttel kapcsolatos OLAF-jelentésben is 14 tényállítás szerepel, ám ezek többségére olyan válaszokat adott az önkormányzat, hogy nem kívánnak észrevételt tenni, vagy hogy nem volt befolyásuk az ügyre.
A jobbikos Szilágyi György felhívta a figyelmet: képviselőtársa, Hegedűs Lorántné még február 16-án nyújtott be közérdekű adatigénylést az ügyben a kecskeméti önkormányzatnak. Ám arra hivatkozva tagadták meg a válaszadást, hogy február 28-án a Nemzeti Nyomozó Iroda lefoglalta az iratokat. Mindez annak fényében különösen érdekes, hogy Király Józsefnek még engedtek betekintést az iratokba február 21-én, 22-én és 23-án.
A szolnoki Radócz Zoltán arról beszélt: Szalay Ferenc polgármester „nagyot hibázott” azzal, hogy elhallgatta az OLAF 2017-ben írt levelét az önkormányzati testület elől, sőt, végül a város semmilyen észrevételt nem tett. Ugyanis a levél címzettje nem a polgármester volt, hanem a teljes testület. Az ügyben egyébként hiába kérdezték az ellenzéki képviselők a polgármestert, ő minden alkalommal a jegyzőre hárította a válaszadást.
Radócz egy eddig nem ismert tényre is felhívta a figyelmet: ugyan 2015-ben nyerte el az Elios a város lámpái korszerűsítésének a jogát, de Szolnok már 2011-ben is szerződött a Sistrade Kft.-vel. A Sistrade-et egyébként már akkor is Hamar Endre képviselte, aki később érdekelt lett az Eliosban. A szerződés szerint a cég készíthette a város közvilágításának állapotfelmérését, korszerűsítési javaslatát, valamint a műszaki tanulmánytervet. „Senki nem tudott a Sistrade-szerződésről mindaddig, amíg nem került napvilágra 2015-ben, hogy valami a Sistrade-del kapcsolatban nem stimmel” – mondta Radócz.
Szotyori-Lázár Zoltán elmondta: kérdezte a Sistrade-del kapcsolatban Szalay Ferencet még január 13-án. Ugyan a polgármesternek 30 napon belül válaszolnia kellene, ám reakció csak a múlt héten érkezett, amely szerint április 15-ig adnak választ. „Ebből látható, hogy van takargatnivalója a városházának” – mondta az ellenzéki politikus.
A bizottság úgy tervezi: jövő héten ellátogatnak a Nemzetgazdasági, illetve a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba, hogy betekintsenek az Elioshoz köthető pályázatok dokumentumaiba.
