Lázár János és Kovács Zoltán kormányszóvivő a korábbi kormányülés miatt több mint háromnegyed órás késéssel érkezett a helyszínre, és csak villámkormányinfót ígért. Lázár a kormányülésről elmondta, Orbán Viktor beszámolót tartott az Európai Tanács ülésén elhangzottakról: rossznak minősítette a bolgár elnökség felvetését, amely szerinte a bevándorlók szétosztási mechanizmusát módosítaná. – Mi viszont nem fogadunk el semmilyen betelepítést, kvótát – hangsúlyozta Lázár.
A kancelláriaminiszter szerint jelenleg is zajlik az ENSZ migrációs ülése Brüsszelben a közös álláspontot kialakítása céljából – mint mondta, Magyarország elfogadhatatlan és egészségtelen folyamatnak tartja a migrációt, amit semmilyen formában nem támogat. Magyarország addig nem fog csatlakozni az ENSZ-hez, amíg el nem fogadják 12 pontos javaslatcsomagját a témában – mondta Lázár. A Szkripal-botrány miatt kiutasított orosz diplomatákról szólva hangsúlyozta: a NATO-szövetségesek kérésére történt, de a magyar területről kiutasított orosz diplomata személyéről nem beszélhet, hiszen az nemzetbiztonságilag érzékeny ügy.
A kancelláriaminiszter nem hagyhatta ki a Soros-ügyet: mint mondta, az országban 2000 olyan aktivista dolgozik, akit Soros György pénzel, és akinek célja, hogy beavatkozzon a magyar politikai-társadalmi folyamatokba, és ezzel elősegítse a bevándorlást.
Lázár szerint Brüsszelben ennél kevesebben dolgoznak Soros megbízásából, de a Nyílt Társadalmak Alapítvány 100 helyi munkatársa ott is be akar avatkozni az Európai Bizottság munkájába.
A miniszter szerint ezért mindenképpen szükség lesz a Stop, Soros! törvényjavaslat elfogadására (utóbbi egyébként nyíltan alaptörvény-ellenes tételeket tartalmaz, például a magyar állampolgároknak az ország területéről tervezett kiutasítását).
Lázár János szerint az utóbbi években négy százalékkal csökkent a munkanélküliség, és megvalósulhat a 2018-ig tervezett egymillió új munkahely is. Mint mondta, folyamatosan csökken a közmunkás-munkahelyek és egyre nő a betöltött piaci állások száma – jelenleg 70 ezer üres munkahely van országszerte, és 300 ezer fő még bevezethető a munkaerőpiacra.
A béremelések Lázár szerint az idén is folytatódtak: példaként egy makói kandallógyárat hozott fel, ahol a fizikai munkások bérét 20 százalékkal, a szellemi munkásokét 10 százalékkal emelhetik, hogy itthon tartsák a munkaerőt.
A kormányinfón elhangzottak a kampányjellegű téli rezsicsökkentés elemei is: a 12 ezer forintos rezsijóváírást Lázár a februári–márciusi nagy hideggel magyarázta: szerinte 300-400 ezer háztartáshoz juttatták el a kedvezményt. A magyar települések 10 százalékában (300 kis faluban) ugyan nincs gáz- vagy távfűtés, de vizsgálják, hogyan lehet segíteni az ott élőknek is – mondta Lázár, emlékeztetve a korábbi szociális tűzifaprogram nyújtotta támogatásra is.
Lázár szerint a Szevi-Ép vállalat csődje miatt 106 károsultat azonosítottak, 600 millió forintot fizettek ki nekik. Igaz, az ügyekben eddig még elsőfokú bírósági ítélet sem született, de Lázár már most a szegedi városvezetés felelősségét firtatta a Szevi-Ép bedőlése miatt.
A bazilikáig és ne tovább
A kancelláriaminiszter elmondta, döntöttek a magas házak maximális méretéről: legfeljebb 65 méter lehet Magyarország közigazgatási területén, és a határozat vonatkozik a jelenleg építés vagy tervezés alatt álló épületekre is. „Nem kell magasabb épület a bazilikánál Pesten” – jelentette ki, s úgy vélte, három magasház-terv is veszélyeztetné a fővárosi látképet. Azt is hozzátette, hogy a határozat miatt károsultnak számító beruházásokat kártalanítják.
Az Origo elsőként kérdezhetett – és arról kérdezett, hogy le kellene mondania Ózd durva beszéden kapott polgármesterének. Lázár méltatlan viselkedésnek nevezte Janiczak Dávid titkárnőjéhez intézett durva szavait. Lázár csalódást kellett okozzon a kormánypárti portálnak, a kabinet ugyanis nem kezd vizsgálatot az origós sajtóállítás miatt, amely szerint Vona Gábor egyik állítólagos barátja részt vett a II. János Pál pápa elleni merényletben.
A Hír TV a Kubatov-körből ismert, Szőke becenevű erőember vallomásairól kérdezte Lázárt; a kancelláriaminiszter szerint hazugság, hogy a kormány bármilyen törvénytelenség elkövetésére uszította volna a korábban gyilkosság miatt elítélt Fradi-közönségkoordinátort.
A Direkt36 által feltárt újabb letelepedésikötvény-botrány – magyar kötvényeket vásároló közel-keleti gyanúsítottak – kapcsán Lázár úgy válaszolt: minden letelepedésikötvény-jegyzőt átvilágítottak a magyar hatóságok, nekik kell vállalniuk az átvilágítások iránti felelősséget – magyarán a rendőrség, a TEK és az Alkotmányvédelmi Hivatal dolga, hogy ne jussanak át a szűrőn. Lázár mintegy revansként hozzátette: a cikk mögött álló körök védték a röszkei határbontókat is.
A miniszter ugyanakkor azt is megjegyezte:
„Nagy baj lenne, ha Lázár János vagy Orbán Viktor döntené el, hogy ki jelent nemzetbiztonsági kockázatot”
– ez azért is furcsa, mert Lázár maga is egy hírszerző szolgálat, az Információs Hivatal vezetője. Lázár szerint meg kell várni a hatósági választ a feltárt ügyekben, vagyis ő maga nem akart állást foglalni a témában.
Az új, migrációellenes plakát – a menekültek kígyózó sorára helyezett stoptábla – kapcsán pedig úgy fogalmazott: nem gyűlöletet kelt, hanem a valóságot festi le. Mindenki maga döntse el, hogy minek hisz, a választóknak nem hírekből, hanem saját tapasztalataik alapján kell dönteniük – fejtette ki; szerinte a valóság is relatív.
Az Index arról kérdezte a kancelláriaminisztert, mit szól ahhoz, hogy egy felmérés szerint Bécs lett a világ legélhetőbb városa; emlékezetes, Lázár Facebook-videójában korábban apokaliptikus víziót festett az osztrák fővárosról. A miniszter gratulált a felméréshez, de szerinte az általa meglátogatott bécsi városrészben már nem élnek bécsiek, és a felmérés nem is ott készült.
A nemzetbiztonsági bizottság Fidesz által blokkolt működéséről is kérdezték Lázárt, de ő – érintettsége miatt – csak annyit mondott, sajnálja, hogy olyan körülmények alakultak ki.
A Direkt36 újságírója felvetette, hiába kérdezték a hatóságokat, nem válaszoltak arra, hogy miként tartózkodhattak Magyarországon nemzetközileg körözött, letelepedési kötvényt vásároló gyanúsítottak. Ezért Lázárt, az Információs Hivatal vezetőjét is próbálta kérdezni az átvilágítás körülményeiről – de a miniszter az ügy titkosszolgálati jellege miatt nem válaszolt. Másrészt, állította, nem az ő kezén mentek keresztül az érintett kötvénykérvények. A miniszter azt sem árulta el, hogy a Szkripal-ügy következményeként melyik orosz diplomatát utasították ki Magyarországról.
