Közérdekűadat-igényléssel próbálja tisztázni a TASZ és a Political Capital, hogy az utóbbi két évben hogyan változott a magyarországi lakcímmel rendelkező választók száma, történt-e szokatlan kiugrás, létszámnövekedés a vizsgált időszakban.
A Nemzeti Választási Irodához és a belügyi tárcához benyújtott adatigénylésre azért volt szükség az érdeklődök szerint, mert több hír jelent meg arról, hogy az utóbbi hónapokban tömegesen jelentettek be kettős állampolgárságú szavazópolgárokat határ közeli településekre.
Március 22-én pedig arról született román–magyar hatósági megállapodás, hogy április 8-án, vasárnap is nyitva tart tíz ideiglenes határátkelő, amit jelenleg csak szombatonként használhatnak a két ország állampolgárai.
Szijjártó Péter külügyminiszter ezt a lépést azzal indokolta: „Számítunk arra, hogy a határon túliak nagy számban leadják a szavazatukat. Azt szeretnénk, ha a következő Országgyűlés az egész világ magyarságának a politikai akaratát tükrözné.”
Csakhogy a határon túli magyaroknak a szavazáshoz nincs szükségük határnyitásra: a magyarországi lakcímmel nem rendelkező külhoni magyar állampolgárok levélben szavazhatnak.
Az átkelők megnyitásának választási szempontból csak akkor van jelentősége, ha a választók a határon innen is létesítettek lakcímet, hogy ne csak pártlistára, hanem egyéni kerületi jelöltre is szavazni tudjanak
– véli a visszaélés előkészítésére gyanakodó TASZ és a Political Capital. Szintén lehetséges magyarázat, hogy az Erdélyből hazaigyekvő választókat segíthetik ezzel a könnyítéssel, csakhogy Szijjártó egyértelműen a határon túli szavazókra hivatkozott a bejelentés kapcsán.
Hasonlóan gyanús esetről a Magyar Nemzet is beszámolt, csak éppen az ukrán–magyar határ közeléből: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 4-es számú választókerületében több mint háromezerrel nőtt a választók száma, legalábbis papíron, miközben a régiót inkább elvándorlás jellemzi – vannak olyan, a valóságban gyéren lakott kis falvak, ahol 300-400 fiktív lakó is megjelenhetett.
A Jobbik közleménye szerint Pintér Sándor belügyminiszter a választások idejére könnyített határellenőrzést rendelt el a magyar-ukrán és a magyar-szerb határszakaszokon annak érdekében, hogy a magyarországi lakcímmel rendelkező, ám életvitelszerűen Ukrajnában, vagy Szerbiában élő állampolgárok élni tudjanak szavazati jogukkal. Ez jelenti az ellenőrzés gyorsítását, több személy munkába állítását és az ideiglenes határátkelők megnyitását is.
Az átkelés megkönnyítését a párt szerint különösen aggasztóvá teszi, hogy megtudták: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye után immár Bács-Kiskun megyében egy-egy ingatlanba életszerűtlenül sok személyt – döntően szerb-magyar kettős állampolgárt – jelentettek be.
Csátalján a Damjanich utca 68. szám alatt egy istállóban például nyolcan „laknak”, az Erzsébet utca 4. szám alatti orvosi szolgálati lakás pedig bár a helyiek szerint üresen áll, mégis 16-an vannak ide bejelentve - állítja saját információira hivatkozva a Jobbik. A legdurvább esetnek azonban a bácsbokodi Dózsa György út 9. ügyét tartják; a cím alatt valójában egy romos ház található, a névjegyzék adatai szerint mégis nem kevesebben, mint 167-en „élnek” itt.
A Jobbik jelezte, adóhatósági eljárást fog kezdeményezni Csátalján, Bácsbokodon és a hasonló szabolcsi visszaélések esetében is, mivel feltételezhető, hogy a lakcím-bejelentéshez anyagi ellenszolgáltatás fejében járultak hozzá
A fentiek miatt a Jobbik azt kéri az általa delegált szavazatszámlálóktól, hogy amennyiben – főként az ukrán, a román és szerb határ mentén található településeken – egy lakcímre tömegesen bejelentkezett, idegen hangzású nevekkel rendelkező választópolgárok érkeznek szavazni, akkor adataik ellenőrzése során álljanak szóba velük. Ha azt tapasztalják, hogy az illető nem beszél magyarul, akkor kérjék az eset jegyzőkönyvezését a rendkívüli események jelentésére szolgáló jegyzőkönyvben.
Amennyiben pedig szavazatszámláló bizottság erre nem hajlandó, akkor az ügyet jelezzék az eredménymegállapító jegyzőkönyv megjegyzései közt.
Mivel ezekben az esetekben a párt szerint alaposan feltételezhető, hogy ezen személyek a könnyített honosítási eljárás során, de törvénytelenül szerezték meg magyar állampolgárságukat - hiszen nem beszélnek magyarul -, ezeket az eseteket a Jobbik el fogja juttatni Áder János köztársasági elnökhöz, kérve az állampolgári jogosultság felülvizsgálatát.
A párt a fentiek miatt felkéri az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet megfigyelőit, hogy fokozottan ügyeljenek a választások tisztaságára.
