Jövő szerdán dönt a közgyűlés a főváros idei büdzséjéről

A fővárosi önkormányzat 2019-es összevont költségvetéséről is dönthet a Fővárosi Közgyűlés jövő szerdán, az ülésre benyújtott költségvetési javaslat a bevételi és kiadási főösszeget több mint 386 milliárd forintban határozza meg.

A rendelettervezet az önkormányzat költségvetési bevételét 266 milliárd 39 millió 233 ezer forintban, míg a kiadásait 380 milliárd 58 millió 282 ezer forintban állapítja meg. Az így keletkező 114 milliárd 19 millió 49 ezer forintos hiányt az előző évek maradványának – 25 milliárd 372 millió 92 ezer forintos – igénybevételével, a hitelszerződések alapján lehívni tervezett 66 milliárd 718 millió 391 ezer forintból, valamint belföldi értékpapírok 27 milliárd 987 millió 314 ezer forintos bevételeiből finanszíroznák. Ugyanakkor külföldi finanszírozás kiadásaira 6 milliárd 58 millió 753 ezer forintot fordítana a fővárosi önkormányzat a tervezet szerint.

A Tarlós István főpolgármester, Bagdy Gábor pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes és Kovács Péter, a költségvetési bizottság elnöke által jegyzett – a budapest.hu oldalon csütörtökön közzétett – előterjesztésben az olvasható: a bérjellegű kiadási többletek, továbbá a 2018-as évhez képest 5 milliárd forinttal megnőtt, 10 milliárd forintos szolidaritási adó, valamint a 3-as metróvonal felújítása miatti metrópótlás költségei mind azt eredményezik, hogy 2019-ben a működési egyensúly biztosítása „komoly nehézségekbe” ütközik.

Tehermentesítésként 15,7 milliárd forinttal magasabb összegben tervezhető iparűzési adóbevétel jelentkezik – írták, hozzátéve, az iparűzési adóbevétel növekedése a kedvező gazdasági folyamatok eredménye, és várhatóan tartósan kalkulálhat vele az önkormányzat.

Az előterjesztés szerint a működési kiadások 18,3 milliárd forinttal, a működési bevételek pedig 13,9 milliárd forinttal növekszenek. A működés pénzügyi egyensúlyát csak pénzmaradvány igénybevételével tudják biztosítani 2019-ben.

A javaslatban rámutattak arra, hogy a fejlesztések esetében a szokásosnál nagyobb forráshiány megszüntetésével kellett megküzdeni, ami egy hosszabb folyamat következménye. „Sajnálatos jelenség, hogy a megkezdett beruházásaink közbeszerzési és egyéb okok miatt nem zárulnak le a tervezett határidőben, illetve esetenként számottevően többe kerülnek, mint az eredetileg betervezett források összege”. Ez a jelenség a költségvetést jelentősen megterheli – írták.

A javaslat szerint mivel csak minimális működési többlet volt tervezhető 2019-ben, ezért a fejlesztés forrásai között csak ezt a minimális pozitív működési többletet lehetett megtervezni. A már meglévő pénzeszközein és az állami, európai uniós támogatásokon kívül a főváros csak a hitel- és kölcsönszerződéseit használhatja fel.

A 3-as metróvonal infrastruktúrájának felújítására az állam – az eddig már megítélt 137,5 milliárd forint támogatáson felül – további 80 milliárd forint forrást biztosít – áll a javaslatban.

Mint írták, 2019-ben több mint 2 milliárd forint jogszabályon alapuló bérfejlesztést tartalmaz a költségvetés, és ez az év közben még növekszik majd. A következő években ezek a kiadások, az előző évek bérfejlesztéseivel együtt, terhelni fogják a működési költségvetést, miközben már 2019-től nemcsak a felvett hitelek kamatát, hanem az éves tőketörlesztési kötelezettséget is finanszírozni kell – mutattak rá.

A javaslat szerint a helyi közösségi közlekedés finanszírozását tekintve problémát okoz, hogy az ingyenes, illetve kedvezményes árú utazások után kapott állami támogatás a menetdíj-bevételi kiesést csak részben fedezi. A főváros lakosságának elöregedése miatt a finanszírozási olló e téren is egyre tágabbra nyílik – írták.

További nehézségként jelölték meg a 3-as metróvonal felújítása miatti buszos pótlást, amely a szakemberhiány miatt elsősorban túlórákkal pótolható. Ez a helyzet hosszabb távon nem tartható fenn. A kockázat csökkentésén a Budapesti Közlekedési Központ és az önkormányzat közösen dolgozik – közölték.

A javaslatban írtak arról is, hogy a fővárosi önkormányzat finanszírozása és fejlesztéseinek megvalósítása csak akkor lehet sikeres, ha az állammal keresik és megtalálják a közös érdekeket, így az együttműködés további elmélyítése fontos érdeke a fővárosnak. Ezen együttműködés szervezeti keretét a 2018 végén létrehozott Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa biztosítja, amely az eddigi tapasztalatok alapján új lehetőségeket nyit meg a főváros számára.

A költségvetésben már szereplő beruházásokon kívül új feladatok csak állami segítséggel lesznek indíthatók – írták.