Valós válasz született a valódi problémákra

Akár több millió magyar életét könnyíthetik meg a bejelentett családpolitikai intézkedések, amelyek nemzetközi összehasonlításban is mintaformáló, mintaadó jelleggel bírnak — egyebek mellett így értékelték Orbán Viktor miniszterelnök vasárnapi beszédét a Magyar Nemzetnek nyilatkozó elemzők. A politológusok egyetértettek abban, hogy a migráció elleni küzdelemhez hasonlóan a családtámogatás is pártszimpátiákon túlmutató támogatást biztosíthat a kormányzatnak.

Budapest, 2019. február 10. Orbán Viktor miniszterelnök hagyományos évértékelõ beszédét tartja a Várkert Bazárban 2019. február 10-én. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

Újabb nemzetegyesítő témákat emelt napirendre Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelő beszédében. A gazdasági növekedés életszínvonal-emelkedésben is tükröződő adatai vagy a migráció elleni küzdelem eddig is pártszimpátiákon túlmutató támogatást biztosított a kormányzatnak, amelyhez most a családpolitikai akcióterv és a szegénység elleni küzdelem csatlakozik – jelentette ki a kormányfő beszédének elhangzása után a Magyar Nemzetnek Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont-csoport vezetője.

Szavai szerint a kormányfő mindkét témában számíthat a társadalom széles rétegeinek támogatására, s a célkitűzések lehetnének akár baloldali követelések vagy a baloldalt megmentő program is. Megjegyezte: a valós problémákra valós válaszokat adó jóléti intézkedések görbe tükröt tartottak a túlóra-kifehérítési törvénymódosítás címén szervezett kormányellenes akcióknak.

Az elemző úgy vélte: a május végén esedékes európai parlamenti (EP-) választással magyarázható, hogy a hagyományoktól némiképp eltérve Orbán Viktor hosszan foglalkozott az ellenzékkel. – Sejthető, hogy a kormánypárti választók mellett a gondolkodó ellenzéki honfitársaik is egyetértettek a miniszterelnökkel, amikor a decemberi közmédia elleni támadás komikus elemeit sorolta – fogalmazott az igazgató, hozzátéve: a magyar ellenzék kormányképessége eddig is erőteljesen kérdéses volt, december óta azonban az ellenzékképessége is elbizonytalanodott.

– Nyílt titok, hogy őszig napirenden van a posztkommunisták és a posztfasiszták, a válságban lévő magyar baloldal és a csőd közelében lévő Jobbik összefogása, amely azonban csak az íróasztal mellől tűnt olyan egyszerűnek. A kormányfő azonban minden ziccerhelyzetet kihasznált, a múltbéli elhatárolódások hamisságát, az összefogás történelmi veszélyét, vagy éppen az idejekorán főpolgármester-jelöltté emelt Karácsony Gergely szélsőjobb felé tett ballépését – fejtette ki Mráz Ágoston Sámuel. A politológus arra is kitért, hogy a beszéd legemlékezetesebb részének a családpolitikai intézkedések bejelentése tekinthető, mivel a program közvetetten akár több millió magyarnak is megkönnyítheti a mindennapjait.

Mráz Ágoston Sámuel

– Orbán Viktor évértékelője a közelgő EP- és önkormányzati választások, illetve a túlóratörvény nyomában indult tüntetéshullám és kisebb kormányzati népszerűségvesztés tükrében értékelhető – mondta lapunknak Krekó Péter, a Political Capital Institute igazgatója, aki szerint a „megszokott” utalások Soros Györgyre és Brüsszelre az EP-választási kampányra való mozgósítást szolgálták.

– Míg a Fidesz a legnagyobb európai parlamenti frakció tagja, az Európai Unió (EU) és Brüsszel szinte már kizárólag a magyar nemzetre leselkedő halálos fenyegetésként jelenik meg a miniszterelnök beszédeiben, ez pedig az ­európai szélsőjobboldali szereplők retorikáját idézi – hangoztatta a politológus, aki úgy vélte: az előrejelzések nem igazolják vissza a kormányfő által vizionált bevándorlásellenes többséget, az Európai Néppárt Orbán Viktor által is támogatott csúcsjelöltje, Manfred Weber pedig a néppárttól balra álló pártokkal – a szociáldemokratákkal, a liberálisokkal és a zöldekkel – akar majd együttműködni az EP-ben.

– A beszéd reflektált a mértékadó kutatásokban látható kisebb változásokra: a Fidesz népszerűségvesztésére és az ellenzék erősödésére – fogalmazott Krekó Péter, aki kiemelte: a miniszterelnök a szokásosnál többet foglalkozott a belpolitikai riválisokkal, és a baloldal várható főpolgármester-jelöltjét külön is megemlítette.

– Ellentmondásnak gondolom, hogy míg a kormányfő és a Fidesz látványosan aggódik az utóbbi években a Jobbik radikalizmusa miatt, a jóval szélsőségesebb, antiszemita Mi Hazánk Mozgalmat a kormánypárti média is építi – húzta alá az igazgató. Bőkezűnek nevezte a bejelentett szociális és családpolitikai intézkedéseket, amelyek közül nem mindegyikkel értett egyet.

– A nemzetközi tapasztalatok szerint a bölcsődeépítéshez hasonló intézkedések kedvezően hatnak a gyerekvállalásra és segítik a nők karrierjének a családi életükkel való összehangolását, ám az anyagi ösztönzőket előtérbe helyező intézkedések várható sikere, mint amilyen a csok, kevésbé egyértelmű – fejtette ki Krekó Péter.

Krekó Péter

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója úgy értékelt: a beszéd az egyes kiemelt ügyeket – a gazdasági teljesítményt, a bevándorlást, az EP-választás és a gyermekvállalást – a sikeres és győzedelmes magyar jövő, a magyarság fennmaradásának kontextusába ágyazta.

– Korunk legfontosabb civilizációs problémája, a bevándorlás kapcsán a miniszterelnök beszédéből éles választóvonal rajzolódott ki azon országok között, amelyek ezen a téren már elestek, valamint a mi régiónk között, amelynek még van lehetősége választani. A migráció megítélése persze csak a felszín, ennél sokkal súlyosabbak a nézetkülönbségek: míg ugyanis a bevándorláspárti balliberális politikusok egy nemzetek nélküli globális nyílt társadalmat szeretnének, világkormánnyal az élén, addig a jobboldal egy nemzeti identitásra, hagyományokra épülő rendben hisz – sorolta a jogász.

Szánthó Miklós

Szánthó Miklós arra is kitért: míg a balliberális oldal, így az EU jelenlegi vezetése is a tömeges migráció felgyorsításával akarja megoldani Európa népesedési és munkaerőpiaci problémáit, addig a nemzeti oldal a gyermekvállalást ösztönző, a munkát a magyar emberek valódi teljesítményeként értékelő szakpolitikákat preferálja.

– E keresztény civilizációs vízió rendre konkrét intézkedésekkel telítődik meg, s ez mutatja, hogy a multikulti társadalmi modellnek van alternatívája: a nemzeti gazdaság felpörgetése, a valódi munka megbecsülése, a „segély helyett esély” politikája, és legfőképpen a családalapítás és gyermekvállalás bátorítása. A miniszterelnök politikafelfogása tehát már jól érzékelhetően kilép a magyar politikumot sokáig jellemző, a nyugati mintákat szolgalelkűen követő testtartásból, és kifejezetten mintaformáló, már-már mintaadó jelleggel bír – mutatott rá Szánthó Miklós. Hozzátette: a magyar jövő szempontjából is meghatározó jelentőségű új minta gondolkodási alapja a kormányfő által is idézett sor: „Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség.”