Százötven éve váltak először önállóvá a magyar bíróságok

Ezernyolcszázhatvankilencben fogadták el azt a törvényt, amely mintegy nyolcvan évre meghatározta a magyar bíróságok működését. Erre az évfordulóra emlékezett a jogásztársadalom a Kúria parlamenti rendezvényén, amelynek kezdete előtt Darák Péter, a Kúria elnöke lapunknak reményét fejezte ki, hogy a legfőbb bírói testület hamarosan visszaköltözhet az igazságügyi palota Kossuth téri épületébe.

A házelnök méltatta a hatalmi ágak szétválasztásáról szóló 1869. évi IV. törvényt és megalkotóit Fotó: MTI/Kovács Attila

– Remélem, hogy a Kúria rövidesen visszaköltözik a Kossuth téri igazságügyi palotába. Hogy ez pontosan mikor történik meg, az a tervpályázat és kivitelezés kérdése – válaszolta a Magyar Nemzet kérdésére Darák Péter, a Kúria elnöke tegnap a Parlamentben megrendezett 150 éves a magyar bírói függetlenséget garantáló törvény című konferencia előtt.

A válaszból az is kikövetkeztethető, hogy hamarosan csomagolnia és költöznie kellene az igazságügyi palotában jelenleg tartózkodó, a balliberális oldalhoz kötődő Politikatörténeti Intézetnek.

A házelnök méltatta a hatalmi ágak szétválasztásáról szóló 1869. évi IV. törvényt és megalkotóit
Fotó: MTI/Kovács Attila

A Parlament felsőházi termében tegnap megrendezett konferencián a résztvevők a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvény megalkotásának 150. évfordulójára emlékeztek.

Az eseményen beszédet mondott Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki kifejtette, hogy a magyar bírák csak annyira lehetnek függetlenek, amennyire a magyar állam is az, a bíróságok pedig az „írott jog adta keretek között az igazság letéteményesei”.

Az 1869. évi IV. törvénnyel kapcsolatban kiemelte, hogy az a magyar államhatalom sarokköve lett, törvényhozóként pedig szakmai elismerését fejezte ki a jogszabály egykori megalkotóinak, amely elfogadása után még 80 évig, a kommunista hatalomátvételig fejtette ki hatását.

A konferencián három területről beszéltek a felszólalók, amelyet úgy lehetne összefoglalni, hogy terítékre került a múlt, a jelen és a jövő is. A múltról szólva a már említett 1869. évi törvénnyel kapcsolatban a téma jeles kutatója, Máthé Gábor úgy fogalmazott, hogy az „olyan közjogi törvény, amely nélkül nem lett volna magyar jogállam”.

A jelennel foglalkozó panelben a közigazgatási bíróságok témáját tekintették át a beszélgető felek. Patyi András – aki jelenleg a Kúria önkormányzati tanácsának elnöke – kifejtette, hogy bár az újonnan létrejövő közigazgatási bíróságoknak voltak történelmi előképei Magyarországon, az azonban újdonság, hogy alsó szintű közigazgatási bíróságok is létrejönnek a felsőbíróság mellett.

A jövővel foglalkozó panelbeszélgetésben olyan kérdések vetődtek fel, hogy például lehet-e a bírókat robotokkal helyettesíteni. A résztvevők szerint a válasz nem, ugyanis az algoritmusok képesek lehetnek meghozni egy-egy döntést, ám indoklást – amely ugyanolyan fontos – már nem tudnak fűzni hozzá.

Az esemény első zárszavát Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke mondta el, aki kiemelte: a technológia, akárcsak a jogesetek tartalma, változhat, de az emberek és a lényeg mit sem változik.

Az esemény végső zárszava Darák Péteré volt, aki elmondta, hogy a rendszerváltás harminc éve zajlik a bíróságokon. – Az elmúlt időszakban a szervezeti, személyi és szemléleti megújulás a bírói testület filozófiájává vált – emelte ki Darák Péter.