Átadták a magyar kultúra kincstárát

– Büszkék vagyunk Európa több ezer éves görög, római, zsidó és keresztény örökségére, és büszkék vagyunk arra, hogy a magyarok ezer esztendőn keresztül gazdagították ezt az örökséget – mondta Orbán Viktor tegnap Budapesten, az OMRRK épületének átadásán.

A miniszterelnök hangsúlyozta: amikor azt érezni, hogy ezt a kultúrát veszély fenyegeti, azonnal kigyullad egy vörös fény a fejünkben, és azonnal akcióba is lépünk.

– A magyarokkal nem fordulhat elő, hogy a saját nagyvárosaikban etnikai és kulturális értelemben kisebbségbe kerüljenek, mert amikor úgy érzik, kihívás éri a kulturális identitásukat, megszólal a vészcsengő – fogalmazott a kormányfő.

Kijelentette: egy nép és egy civilizáció identitása leginkább a kultúrában tükröződik és összpontosul.

Az OMRRK-ról szólva Orbán Viktor kiemelte: a most átadott intézmény évtizedek óta a legnagyobb múzeumszakmai fejlesztés Magyarországon, több mint egymillió kulturális emléket tárolnak, gondoznak majd a központban.

– A baloldali, progresszív megközelítés szerint ezek a halott fehér kultúra porosodó tárgyai, nemzeti szempontból nézve viszont ez az eleven kulturális örökségünk, a múzeumok és háttérintézményeik pedig a gondolkodás iránytűi – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Orbán Viktor a beszéde végén azt mondta, hogy ilyen léptékű kulturális fejlesztésre, mint a most átadott központ, csak a leggazdagabb, legerősebb európai nemzetek voltak képesek, Magyarország pedig az elmúlt években annyira megerősödött, hogy az elmúlt száz évben aligha voltunk ilyen jó bőrben.

Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa és a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója köszönetet mondott a kormánynak és a miniszterelnöknek, amiért olyan minőségben vállalta a Liget Budapest projektet, amelyre „csak a legnagyobb kultúrnemzetek képesek”.

– Ez a múzeumszakmai komplexum Európa legjobbjai közé fog tartozni: a londoni British Museum és a szentpétervári Ermitázs frissen elkészült, illetve a párizsi Louvre kivitelezés alatt álló szakmai intézményei­vel összevetésben – képességeiben, felszereltségében és kapacitásában – is állja a versenyt a hazai fejlesztés – hangsúlyozta Baán László a Magyar Nemzetnek, majd kiemelte: nem túlzás azt állítani, hogy az OMRRK megépítésével a Városligetbe költöző három nagy nemzeti közgyűjtemény raktározási és műtárgy-restaurálási problémái évtizedekre rendeződnek.

– A Liget Budapest projekt ma Európa legnagyobb kulturális fejlesztése – tette hozzá.

Az OMRRK épületegyüttesének átadását ősszel követi a Millennium Házaként megnyíló, eredeti szépségében helyreállított egykori Olof Palme Ház, a közelében megvalósuló nagyjátszótér, valamint a Szépművészeti Múzeum szobormásolat-gyűjteményének otthont adó komáromi Csillagerőd épületének avatása.

Jó ütemben zajlik a Néprajzi Múzeum és a Magyar Zene Háza épületének kivitelezése, és nemsokára elkezdődnek az Új Nemzeti Galéria építési munkálatai, akárcsak a Közlekedési Múzeum háború előtti állapotában helyreállított épületének megvalósítása, amely a Magyar Innováció Házának ad majd otthont, valamint az 1950-es évek elején elbontott Városligeti Színház szecessziós épületének visszaépítése.

– A városligeti park zöldfelületének bővítését és teljes megújítását is magába foglaló, az egész magyarságot és Európát is egy világszínvonalú és egyedi komplexitású városi térséggel gazdagító fejlesztés 2023-ra fejeződik be – mondta Baán László.

Leleplezték Renoir Fekvő női akt című festményét, amit a Szépművészeti Múzeum állít ki
Fotó: Teknős Miklós

Az OMRRK átadásán a főigazgató Orbán Viktorral együtt leplezte le Renoir Fekvő női akt című festményét. A néhány hónappal ezelőtti Van Dyck-festmény (Stuart Mária Henrietta hercegnő esküvői portréja) után érkező újabb neves műalkotást, Auguste Renoir mesterművét a magyar állam 12,3 millió dollárért (3,5 milliárd forintért) vásárolta meg. A képet május 24-től kamarakiállításon láthatja a Szépművészeti Múzeum közönsége.