A koncepció nélküli politika jellegzetes példája a 2007-es kémügy – mondta a Hír Tv Magyarország élőben című műsorában az Alapjogokért Központ igazgatója, aki szerint a Gyurcsány-kormány a nemzetbiztonsági érdekeket teljesen negligálva engedte rá az orosz hírszerzést Magyarországra. Szánthó Miklós úgy véli, a mai baloldal álságos módon kritizálja az Orbán-kormányt, mert a külpolitika kialakításánál mindig a magyar érdeket helyezi előtérbe.
A Kúria 2018 májusában felmentette az úgynevezett „orosz kémper” vádlottjait, a Legfőbb Ügyészség pedig nemrégiben nyilvánosságra hozta a vádirati tényállást. Korábban a stúdióban már több nemzetbiztonsági szakember elemezte az ügyet, főleg biztonsági szempontból. De van a dolognak egy másik vetülete is: a kémperben, ha a kémkedés vádja nem is bizonyítható, erkölcsi szempontból mindenféleképpen „ráég” az elkövetőkre a hazaárulás vádja. Ez is büntetőjogi kategória, államellenes cselekménynek minősül.
Földi-Kovács Andrea műsorvezető felvetette: a kúriai ítélet lehetővé teszi-e, hogy ugyanezen gyanúsítottak esetében más vádpontban elinduljon egy újabb per?
A kiszivárogtatás is bizonyított volt
Szánthó Miklós a kérdésre reagálva kifejtette: most az eljárás – jogi értelemben – jogerősen, végérvényesen lezárult. Szintén államellenes bűncselekmény volt a vád a kémkedés ügyében. A bíróság – szerinte hibásan – azt állapította meg, hogy maga a tényállás nem valósult meg. A kémkedés ugyanis egy cselekménysorozat, ami az információ megszerzésétől a kiszivárogtatásáig tart. Ez utóbbi elemet, a kiszivárogtatást a bíróság nem látta megalapozottnak. Felmentette a vádlottakat, holott a NBH belső jelentéseiben is az áll, hogy a kiszivárogtatás bizonyított, Galambos Lajosnak az oroszokkal való kapcsolata tény – emelte ki az Alapjogokért Központ igazgatója.
„Szürreális, abszurd helyzettel állunk szemben”
A bíróság sem tagadta azt a tényt, hogy az NBH épületébe 2007-ben orosz kémek érkeztek és magyar tiszteket hallgattak ki. „Összességében egy olyan szürreális, abszurd helyzettel állunk szemben, hogy egy NATO-szövetséges ország – Magyarország – egy nem NATO-szövetséges ország titkosszolgálatához, az orosz FSZB-hez fordult, ráadásul olyan aljas módon a Gyurcsány-Szilvásy korszakban, hogy egy másik NATO-szövetséges állam – Bulgária – logóját használták fel fedő sztoriként” – fogalmazott Szánthó Miklós.
