Megint narancsszínű lehet a vidék

Egymás után harmadszor tarolhatnak a kormánypártok a megyékben az őszi önkormányzati választáson, az a legvalószínűbb, hogy mind a tizenkilenc testületben a Fidesz—KDNP erői lesznek többségben. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint az ellenzék mintha már előre feladta volna a megyéket, ami azt jelentheti, hogy a pártoknál bekalkulálták a vereséget.

MN_SABLON

Egy fideszes képviselő, Ambrus Zoltán függetlennek nyilvánította magát a 2007. február 23-i ülésen, majd megszavazta az MSZP jelöltjét, Sós Tamást a közgyűlés elnökének. Ambrus jutalma nem maradt el, mert alig egy hónappal később a testület szocialista frakciója a közgyűlés társadalmi megbízatású alelnökévé választotta. Az eredmény kihirdetésekor korábbi frakciótársai pfujolták a politikust, illetve a Fidesz-frakció kivonult a teremből az alelnöki eskütétel idején.

A balliberális ellenzék megyei közgyűlésekben való visszaszorulása főként a 2002-es önkormányzati választási eredményekhez képest döbbenetes. Amíg ugyanis 2006-ban – Ambrus Zoltán hathatós közreműködésével – csak Hevesben tudtak többséget kialakítani, erre négy évvel korábban, még saját erőből tizenegy megyében voltak képesek. Emellett Csongrád megyében, ahol az MSZP–SZDSZ 19 mandátumot szerzett a lehetséges negyvenből, civil szavazatokkal el tudták érni, hogy a balliberális Frank Józsefet válasszák újra a közgyűlés elnökévé.

Hasonló volt a helyzet Fejér megyében, ahol a szocialistáknak az összesen negyvenből 18 mandátumuk volt, de itt is sikerült biztosítani a többséget Szabó Gábor (MSZP) közgyűlési elnökké választásához. A Somogy Megyei Közgyűlésben az MSZP 2002-ben csak tizenöt mandátumot szerzett a negyvenből, de a Somogyért Egyesülettel összefogva többséget alkottak.

A közgyűlés elnöke Gyenesei István (Somogyért Egyesület) maradt, később, 2008 tavaszán ő lett a Gyurcsány-kormány önkormányzati minisztere. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a szocialisták 2002-ben az összesen 48 mandátumból 21-et szereztek meg, de civil közreműködéssel mégis Gazda László (MSZP) lett a közgyűlés elnöke. Más volt a helyzet Veszprém megyében, ahol Kuti Csaba (MDF) maradt a közgyűlési elnök, de az újraválasztásához az MSZP- és SZDSZ-frakcióval kötött megállapodást.

Az október 13-i önkormányzati választáson közel sem számíthatnak ilyen sikerekre az ellenzéki pártok, ezt támasztja alá a tavaszi európai parlamenti választás eredménye is. A május 26-i szavazáson ugyanis a Fidesz–KDNP a tizenkilenc megyéből tizen­nyolcban abszolút többséget szerzett, és a kormánypártok csupán Csongrád megyében maradtak el az ötven százaléktól, ott is csak alig több mint fél százalékkal.