– Semmit sem lehet hallani az ellenzéki pártok megyei listáiról, és valószínűleg fel is adták az arra vonatkozó terveiket, hogy a megyei közgyűlésekben megszorongassák a kormánypártokat az őszi önkormányzati választáson, hiszen egyes megyékben a Fidesz–KDNP 60 százalék körüli eredményt ért el az EP-választáson – jelentette ki lapunknak Farkas Örs, az Oeconomus igazgatója.
A politológus kifejtette: akár külön indulnak, akár közös listát állítanak az ellenzéki pártok a megyékben, mindenképpen nehéz helyzetben lesznek, hiszen míg egy-egy polgármesterjelölt személye elfeledtetheti a mögötte felsorakozó pártok különböző ideológiai beállítódását, a lista esetében könnyebben eltántoríthatják a szavazókat az összefogás színessége.
– Ha külön listát állítanak a megyékben az ellenzéki pártok, a sokfelé forgácsolódó szavazatok ronthatják a szereplésüket. Viszont utóbbi esetben egyes alakulatok jobban járhatnak, mint például az EP-választáson mandátumot szerző, egyre erősebb DK, de a szocialisták is – akik még mindig számottevő vidéki hálózattal rendelkeznek – jobb eredményt érhetnek el mint tavasszal.
A feljövőben lévő Momentumnak is inkább az önálló indulás kedvezhet, ám a törpepárt státusát kinövő alakulat elsősorban Budapesten tudhat magáénak jelentősebb bázist. Bár a Jobbiknak vidéken még vannak tartalékai, a párt eredményét erodálhatja a Mi Hazánkkal folytatott rivalizálása – fogalmazott Farkas Örs. Megjegyezte: az LMP lehet az abszolút vesztese az önálló indulásnak, hiszen ilyen módon semmi esélyük vidéken önállóan mandátumot szerezni. Hozzátette: a közös ellenzéki megyei lista állítása a kormányról alkotott szimpátiaszavazássá teheti a voksolást, s ebben az esetben az az ellenzéki párt járhat a legjobban, amelyik kimarad az összefogásból.
Az ellenzék számára két ciklus óta nem terem babér a megyei közgyűlésekben, ugyanis sem a 2010-es, sem a 2014-es választáson nem sikerült többséget kialakítaniuk egyetlen helyen sem. Pedig nem volt ez mindig így, mert még Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének kiszivárgása után, a 2006-os önkormányzati választáson is értek el kisebb részsikereket. A legnagyobbat Heves megyében, ahol az összesen negyven mandátumból húszat az MSZP szerzett meg, majd hosszas tárgyalások után a többséget is biztosították a szocialisták.