Teljesen védettek a nem dohányzók hazánkban

Évente nyolcmillió ember hal meg a dohányzás okozta megbetegedések miatt, és bár már számos ország hozott szigorító intézkedéseket, azokat sokszor nem tartatják be a gyakorlati életben. Hazánkban ugyanakkor évről évre csökken a dohányzók száma mind a fia­talok, mind a felnőtt lakosság kö­rében. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó tüdőgyógyász rámutatott: ahogy a nyilvános helyekről kiszorultak a dohányzók, úgy egyre kevesebben gyújtanak rá otthon is.

A felmérések szerint egyre kevesebb fiatal próbálja ki a cigarettát Fotó: Kurucz Árpád

A dohányzás visszaszorítását célzó egyik első intézkedés hazánkban a dohánytermékek reklámozásának tilalma volt, ezt követte a zárt légterű közterületekben való dohányzás megszüntetése. Bevezették a nemzeti dohányboltokat is, amelyek szigorú ellenőrzések alatt valóban csak 18 éven felülieknek adhatnak el dohányterméket; növelték a dohánytermékekre kivetett adókat, idén májustól pedig a cigaretták és cigarettadohányok már csak egységes csomagolásban kerülhetnek forgalomba.

Mindezek hatására jól követhető, ahogy hazánkban évről évre csökken e káros szenvedélynek hódolók száma. A Magyar Dohányzásmonitor 2006-os eredményei alapján Magyarországon a hazai felnőtt korú népesség 33 százaléka dohányzott, azaz minden harmadik felnőtt. Az Országos Egészségfejlesztési Intézet Dohányzási Fókuszpontjának felmérése szerint 2012-re a dohányzók aránya 29 százalékra csökkent, 2013-ra pedig 21 százalékra a 18 év feletti magyar lakosság körében. Ugyanebből a felmérésből kiderült az is, hogy évről évre többen szeretnének leszokni a dohányzásról: 2012-ben a dohányzók 55,68 százaléka, 2013-ban pedig már 62,24 százalékuk.

A felmérések szerint egyre kevesebb fiatal próbálja ki a cigarettát
Fotó: Kurucz Árpád

A fiatalok körében is javuló tendenciáról árulkodnak az adatok. A Nemzetközi ifjúsági dohányzásfelmérés szerint folyamatosan csökkent azon fiatalok aránya, akik valamilyen dohányterméket kipróbáltak: 2012-ben a 13–15 évesek 57 százaléka próbálta már ki valaha élete során a cigarettázást, 2013-ra ez az arány 45,5 százalékra csökkent, míg 2016-ra 32 százalékra szorult vissza. A nem dohányzók aránya ebben a korosztályban 2008-ban 62 százalék volt, 2016-ra pedig már 74 százalékra nőtt, ami szintén reménykeltő.

Fontos mutató az is, hogy a passzív dohányzásnak kitett fiatalok aránya mennyivel csökkent: 2008-ban a 13–15 éves fiataloknak még 46 százaléka élt olyan háztartásban, ahol mások az ő jelenlétükben dohányoztak, 2016-ra viszont már csak 19 százalékuk.

– Határozottan érezhető a dohányzásellenes törvények hatása, nem egy páciensem ennek köszönhetően szokott le a cigarettáról – számolt be lapunknak a Duna Medical Center tüdőgyógyásza, Ungár Anna főorvosnő. Ráadásul, ami egy társadalomban megszokottá válik, az gyakran észrevétlenül vándorol át a családi életbe is. Most, hogy az éttermekben, nyilvános helyeken nem lehet dohányozni, egyre bátrabban kiküldjük a dohányzókat a balkonra vagy az udvarra saját otthonunkban is. A passzív dohányzás ugyanis valóban ártalmas, még ha nem is olyan mértékben, mint az aktív.

Ez a hazánkban sokunk által hiányolt, sürgető és nagyon áhított, lassan-lassan tudatossá váló egyéni egészségvédelem nagy előnye az intézkedésnek. A szakorvos szerint még a nyugat-európai országokban bevezetett szabályok sem olyan szigorúak, mint amilyeneket itthon sikerült elérni.

– Az intézkedések egészségügyi hatásait ma még nem lehet érzékelni, ahhoz sokkal több időnek kell eltelnie – mutatott rá a szakember. Ha valaki tíz évig napi húsz szál cigarettát szív el – átlagosan ennyi van egy dobozban – az már komoly kockázatot jelent. Ungár főorvosnő kiemelte: nemcsak a tüdőrák jelent veszélyt a dohányzókra, hanem például a COPD, magyarul az idült hörgőgyulladás és az ezzel járó tüdőkárosodás, amely a légzési kapacitásunk visszafordíthatatlan csökkenéséhez vezet. Mint tudjuk, folytatta a doktornő, sok más probléma, például a szív- és érrendszeri betegségek is jóval gyakoribbak a dohányzók körében.

Mint tüdőgyógyásztól, sokan kérnek tőle segítséget a leszokáshoz. Nincs általános recept, mondja a főorvosnő. Ahány ember, annyiféle a kötődés egy káros szokáshoz. Hogy kinek melyik módszer jelent megoldást, neki kell eldöntenie.

– Mi elmondjuk, hogy milyen lehetőségek vannak, és segítséget adunk az ő döntéséhez. A tüdőgondozókban évek óta tartanak a kollégák – orvosok, védőnők, asszisztensek – leszokást támogató csoportos tréningeket, amelyek sok embernek segítettek, de nem mindenkinek – említette példaként. – Volt jó néhány betegem – folytatta Ungár Anna –, aki elektromos cigarettával szokott le a dohányzásról, amit újabban betiltottak, mert állítólag mérgező. Annak idején úgy reklámozták, hogy csak vízpára kerül belőle a hörgőkbe, ha nikotinmentes. Sok dohányosnak a nikotin hatása mellett a cigaretta elszívásának szertartása is fontos volt, így az átmeneti időszakban ahhoz hasonló szert választott. Egyébként gyógyszertári forgalomban van olyan leszokást segítő tabletta, amelyik komoly depressziót válhat ki az arra hajlamos egyéneknél.

Bármelyik módszert is választja valaki a leszokáshoz, tudományos tény, hogy az utolsó cigaretta elszívását követő néhány órán belül csökken a vérnyomása és a pulzusa, egy héten belül javul a fizikai teljesítőképessége, egy éven belül pedig a felére csökken a krónikus szív- és érrendszeri betegségek kockázata.