Kétharmad közelében a kormánypártok

A mandátumok csaknem kétharmadát megszerezte a Fidesz-KDNP a megyei közgyűlésekben a vasárnapi választáson. A szocialista párt önállóan csupán tizenkét képviselői helyet szerzett, de közben kettő helyett három polgármesterük lett a megyei jogú városokban. Budapesten az ellenzék nyertese egyértelműen az MSZP lett, a párt összesen hat polgármestert ad, így néggyel növelték a kerületi vezetőik számát.

Egy durva kampány után, erős hátszéllel is csak kis többséggel nyert az ellenzék Szombathelyen Fotó: Mirkó István

A Fidesz-KDNP úgy szerzett többséget a megyei közgyűlésekben a vasárnapi önkormányzati választáson, hogy a lehetséges 381 mandátumból összesen 251-et besöpört – derült ki a Választás.hu adataiból. Jól jellemzi a kormánypártok fölényét, hogy az összes többi párt és szervezet mindösszesen 130 mandátumot kapott, ez alig több mint az összes képviselői hely harmada.

Az ellenzéki pártok közül a Demokratikus Koalíció volt a legsikeresebb, a Gyurcsány-párt önállóan 33 mandátumot szerzett, míg a Jobbik 29-et, a Momentum pedig 27-et. A megyei közgyűlésekben az MSZP hatalmas térvesztést szenvedett el, mert amíg a szocialistáknak 2014-ben ötven mandátum jutott, ezúttal önállóan csupán tizenkettőt kaptak úgy, hogy hat helyen egyetlen képviselőjük sem lesz.

Egy durva kampány után, erős hátszéllel is csak kis többséggel nyert az ellenzék Szombathelyen
Fotó: Mirkó István

Ehhez képest kifejezetten nagy sikernek számít, hogy a tavaly júniusban alapított Mi Hazánk nyolc képviselői helyet szerzett a megyei közgyűlésekben. A képet valamelyest árnyalja, hogy a balliberális ellenzék Heves és Komárom-Esztergom megyében együtt indult, hat-hat mandátumot harcolt ki, amelyeken az egyes szervezetek megosztoznak. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a DK kimaradt az összefogásból, a Jobbik, az MSZP, a Momentum és a Mindenki Magyarországa közös listája pedig nyolc mandátumhoz elég szavazatot kapott. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Jobbik és a Momentum indult közösen, és a két párt három mandátumot szerzett.

Bár az ellenzéknek a megyei közgyűlésekben nem termett sok babér, a nagyvárosokban a balliberális pártok jelentős eredményeket értek el, hiszen miközben megtartották Hódmezővásárhelyt, Salgótarjánt és Szegedet, további hét helyet hódítottak el.

Előzetesen a 23 megyei jogú városból két helyen – Békéscsabán és Debrecenben – szakadt ketté a balliberális ellenzék, a békési városban a két polgármesterjelölt DK-s és MSZP-s, a hajdú-bihariban pedig DK-s és jobbikos volt. A regnáló polgármesterek Szarvas Péter (Békéscsaba) és Papp László (Debrecen) mindenesetre olyan fölényes győzelmet arattak, hogy akkor sem lett volna esélye az ellenzéknek, ha összefog.

A többi 21 megyei jogú városban a balliberális pártok jellemzően képesek voltak az összefogásra, az ellenzék három-három helyen jobbikos, illetve DK-s, hat helyen pedig MSZP-s polgármesterjelöltet állított. Közülük két jobbikos – ­Mirkóczki Ádám (Eger) és Pintér Tamás (Dunaújváros) – és három MSZP-s – Botka László (MSZP), Fekete Zsolt (Salgótarján) és Nemény András (Szombathely) – politikus tudott győzni, a DK-s aspiránsok alulmaradtak a versenyben.

A fővárosban az ellenzék nyertese egyértelműen az MSZP lett, a párt összesen hat polgármestert ad Budapestnek, így néggyel növelte a kerületi vezetőik számát. A DK és a Momentum 3-3, a Párbeszéd két kerületet tudott megszerezni.

Emlékezetes, az ellenzéki pártok több felvonásban is megállapodtak a kerületek felosztásáról, első alkalommal az EP-választás előtt. Akkor a szocialisták tíz, a DK és a Momentum öt, a Párbeszéd pedig két kerületet kapott. A DK erős, az MSZP gyenge EP-szereplése után Gyurcsány pártja kapott még egy kerületet, míg a szocialistáknak be kellett érniük kilenccel.

A Momentum is jól szerepelt májusban, így ők is kaptak egy plusz kerületet, augusztusra pedig a Jobbikkal is sikerült megállapodni. A párt ugyancsak egy kerületet kapott.

Érdekes, hogy az áprilisi megállapodás szerint a XX. kerület aspiránsának Szabados Ákost jelölték meg, aki korábban szocialista volt, de már évek óta függetlenként vezette Pesterzsébetet. Szabados azonban a Fidesz felkérését fogadta el végül, így a balliberális oldal kénytelen volt más után nézni.

A DK-s Niedermüller Péter jelöltsége pedig azért különösen érdekes, mert márciusban, amikor még EP-képviselő volt, és azt hitte, az is marad, a Heti TV-nek arról beszélt, nem vállal szerepet az önkormányzati választásokon, mivel egy-egy polgármesternek olyan speciális tudással, tapasztalatokkal kell rendelkeznie, amelyeknek ő híján van, a helyhatósági választásokat pedig „nem szabad elbohóckodni”. Niedermüller aztán a VII. kerület jelöltje, majd polgármestere lett.

Tarlós István visszavonul

Nem veszi át mandátumát a Fővárosi Közgyűlésben Tarlós István, a Fidesz-KDNP kompenzációs listájának listavezetője. A jogszabály szerint a fővárosban a megválasztott 23 polgármester automatikusan a Fővárosi Közgyűlés tagja lesz, további kilenc mandátumot a vesztes polgármesterjelöltekre leadott töredékszavazatok alapján osztanak szét a listák között. A Fidesz-KDNP hat kompenzációs mandátumot szerzett, így a lista első hat – főpolgármesterré, illetve polgármesterré nem választott tagja – lett a kompenzációs mandátumok várományosa.