Új korszak kezdődik a főváros életében

Csaknem egy évtizedes polgári építkezés után Budapestre visszatér a 2010 előtti balliberális kurzus. Karácsony Gergelyt a fővárosi szavazatok felével választották főpolgármesternek a vasárnap késő estig ismert adatok szerint, és ellenzéki többségű közgyűléssel készülhet arra, hogy átvegye Tarlós István székét. A kormánypártok küzdelmes évek elé néznek.

MN_SABLON

Kilenc év után ismét balliberális vezetése lesz a fővárosnak. A vasárnap késő estig elérhető adatok szerint Karácsony Gergely, az ellenzéki szivárványkoalíció jelöltje a szavazatok 50,2 százalékával végzett az élen. Tarlós Istvánra az urnákhoz ­járuló budapestiek 45 százaléka adta a voksát. A Fővárosi Közgyűlésben is megszűnik a kormánypárti többség, mivel ­kihívóik 18 mandátumra számíthatnak. A Fidesz–KDNP 13 helyet szerezhetett, kettőt pedig az általuk támogatott független polgármesterek, Szabados Ákos és Bese Ferenc foglalhatnak el.

Tarlós István leköszönő főpolgármester napközben, amikor egy óbudai iskolában leadta a voksát, utoljára még arra figyelmeztette a fővárosiakat: most az a tét, hogy határozott kezekben ­marad-e a főváros vagy átveszi a helyét „egy határozatlan, tétova káosz”. Hozzátette: össze kell hasonlítani, hogy mi volt a fővárosban 2010-ben és mi van ma, s hangsúlyozta: az a célja, hogy Budapest a jövőben is egy élhető, fejlődő, gyarapodó és nyugodt város legyen.

Karácsony Gergely ugyanakkor – vélhetően az öt évvel ezelőttihez képest magas fővárosi részvétel miatt – magabiztosan kijelentette: nagy tétben merne fogadni a győzelmére. – Ez a nap a budapestiek napja lesz, semmiképpen nem az én napom, nem az ellenzék napja, nem is az ellenzéki jelöltek napja, hanem a budapestieké, akik a szavazatukkal visszaszerezhetik a városukat – mondta, miután szavazott Zuglóban.

Emlékezetes, hogy öt évvel ezelőtt Tarlós Istvánnak négy kihívója volt. Az – akkor még csonka – ellenzéki összefogás Bokros Lajost támogatta, miközben a liberálisok (Bodnár Zoltán), az LMP (Csárdi Antal) és a Jobbik (Staudt Gábor) önálló jelöltet állított. Akkor a Fidesz–KDNP által újra jelölt főpolgármesterre a választók 49,06 százaléka szavazott, Bokrosra viszont 20 százalékkal kevesebb voksot adtak le.

Ehhez képest idén két politikai tábor feszült egymásnak, míg a rendszerkritikus, a minden oldallal elégedetlen, de aktív budapestiek protestszavazataiért Puzsér Róbert és Berki Krisztián mérkőzött meg egymással. Az előbbi nagyobb sikerrel, Puzsér ugyanis több mint négy százalékot kapott, Berki kevesebb, mint egyet. Ez várhatóan arra ösztökélheti a kritikust, hogy betartsa napközbeni ígéretét, miszerint 2024-ben ismét rajthoz áll.

Ami a fővárosi kerületeket illeti, 2014-ben a huszonháromból hatban nyert ellenzéki, illetve az ellenzék által is támogatott jelölt, ebből négyet (XIII., XIX., XX., XXIII.) eleve ők irányítottak, tehát csak kettőt, a 2010-ig amúgy is balliberális többségű XIV. és a XV. kerületet sikerült visszahódítaniuk.

Fontos azonban kiemelni, hogy az elmúlt öt évben Szabados Ákos, Pesterzsébet erős embere előbb otthagyta a neki végképp vállalhatatlanná váló szocialista pártot, majd idén nyáron bejelentette, hogy a Fidesz–KDNP támogatásával méreti meg magát. Lépése, úgy tűnik, nem tántorította el a XX. kerületieket attól, hogy ismét bizalmat szavazzanak neki, abszolút többséggel nyert.

Ismert az is, hogy a Zuglót kudarcosan vezető Karácsony Gergely után a Demszky-éra egyik főpolgármester-helyettesét, Horváth Csabát indította a szivárványkoalíció a XIV. kerületben. Karácsony öt éve szoros versenyben, a szavazatok 42,5 százalékával nyert. Az egyébként nem is zuglói Horváthot viszont a választók csaknem fele támogatta.

Érdemes kitérni a kispesti eredményekre, hiszen az elmúlt héten számos olyan dokumentum – hang- és videófelvétel – került napvilágra, amelyek szerint az MSZP-s Gajda Péter regnálása alatt komoly visszaélések történtek a kerületben. A szocialista jelölt öt éve fölényesen, a szavazatok több mint hatvan százalékával őrizte meg polgármesteri széket. Bizalmi embereinek botrányai miatt azonban úgy tűnik, megbüntették a választók, de ez nem veszélyeztette a pozícióját: támogatottsága 57 százalékra esett vissza.

Az ellenzéki összefogás jelöltjei ezúttal, mint fentebb már utaltunk rá, a kerületek többségében győzelmet arattak. A budai oldalon elvitték az I., a II., a III. és a XI. kerületet. Pesten a VI., a VII., a VIII., a IX., a XIII., a XIV., a XV., a XVIII. és a XIX. kerületet nyerték meg. A XX. és a XXIII. kerületnek független, de a kormánypártok által is támogatott polgármestere lesz.

Az önkormányzati választásról szóló híreinket IDE kattintva tekinthetik meg.