23°C Ilona 2022. augusztus 18. 
Számos határozatot hozott az Országgyűlés, így többek között bevezette a nagyszülői gyedet, szigorúbban büntethetők a fegyelmi szabályokat megsértő parlamenti képviselők, változnak a frakciókra vonatkozó előírások, január 31-ig pedig meghosszabbították a tankötelezettség alóli felmentési kérelem beadási határidejét.
Az Országgyűlés – a kormány családvédelmi akciótervének részeként – lehetővé tette, hogy a még nem nyugdíjas nagyszülők a jövő év első napjától jogosulttá válhassanak a gyermekgondozási díjra. A képviselők 189 igen szavazattal, egyhangúlag fogadták el az emberi erőforrások miniszterének erről szóló, május végén benyújtott javaslatát. A Ház döntése alapján a szülők akkor tudják átadni a gyedre való jogosultságukat a nagyszülőknek, ha maguk is rendelkeznek ilyennel, és keresőtevékenységet végeznek. További feltétel, hogy a gyedre készülő nagyszülőknek legalább 365 napon át biztosítottnak kell lenniük az unoka születését megelőző két évben. Előírták azt is, hogy a gyermeknek a szülőkkel kell élniük, a gyedet igénybe vevő nagyszülő pedig csak otthoni munkavégzés mellett dolgozhat. A nagyszülői gyed a gyermek 2 éves koráig (ikrek esetén 3 éves korig) vehető igénybe, amíg a nagyszülő fizetés nélküli szabadságra jogosult. Rögzítették, hogy a nagyszülők több unoka esetén annyiszor kaphatják meg a gyermekgondozási díj összegét, ahány gyermeket gondoznak egy időben. A kabinet szándékai szerint a nagyszülői gyed újabb segítséget jelent majd a gyermeket nevelő családoknak. Számításaik szerint a nagyszülői gyed átlagfizetés esetén 208 ezer forint havi támogatást jelent unokánként. Orbán Viktor miniszterelnök februárban jelentette be kormány hétpontos családvédelmi akciótervét, amelynek a nagyszülői gyed is része volt.
A törvénymódosítást 135 igen szavazattal, 54 nem ellenében fogadták el kormánypárti képviselők javaslatára. Az országgyűlési törvény módosításában a fegyelmi esetek két új elemmel bővülnek: a felszólalást vagy az ülésvezetést kirívóan zavaró közbeszólás, valamint az ülés menetének zavarása, akadályozása, illetve más képviselő, országgyűlési, illetve közjogi tisztségviselő zavarása, akadályozása üléstermi jogai gyakorlásában, kötelezettségei teljesítésében.
Ha a fegyelmi jogba ütköző magatartást tanúsító képviselő a levezető elnök figyelmeztetéseit, rendreutasításait sorozatosan figyelmen kívül hagyja, törvény kötelezi őt az ülésterem elhagyására. A törvény az eddigiektől eltérően szabályozza a kizárást, és úgy rendelkezik, hogy a kizárt képviselő köteles a szóbeli döntés után azonnal elhagyni az üléstermet, ha pedig ennek nem tesz eleget, vele szemben súlyosabb intézkedés, kitiltás alkalmazható.
A kizárás a magatartás súlyától függően az ülésnap hátralévő részére vagy a teljes ülésre vonatkozhat, azonban a kizárt képviselő részvételét a döntéshozatalban nem zárja ki, a határozathozatalok idejére ugyanis visszatérhet az ülésterembe. A kitiltás súlyosabb, mivel a kitiltott nemcsak az üléstermet, hanem az Országházat, az Országgyűlés Irodaházát és az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére szolgáló épületeket is köteles elhagyni. A kitiltást azonnali hatályú intézkedésként az ülést vezető elnök rendelheti el szóbeli döntéssel a kitiltásra okot adó magatartás – például a szavazás menetének akadályozását vagy fizikai erőszak – után haladéktalanul.
A házelnök is elrendelheti 15 napon belül hivatalból, továbbá az ülést vezető elnök vagy egy frakcióvezető írásbeli kérelmére. Legsúlyosabb esetben – fizikai erőszak alkalmazásakor vagy azzal való fenyegetéskor – 24 ülésnapra vagy 60 naptári napra lehet kitiltani egy képviselőt. A kitiltott helyett a frakcióvezető szavazhat, utóbbi akadályoztatása esetén pedig a helyettese jár el. Független képviselő bármely képviselőt felkérhet a megbízás ellátására. A törvény emeli a szankcióként kiszabható tiszteletdíj-csökkentések mértékét, Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető korábbi szavai szerint általános szabályként az eddigi elvonások 12-szeresére.
Legenyhébb esetben minimum a félhavi tiszteletdíja csökkentésével büntethetik a képviselőt – ha közbeszólásával a felszólalást vagy az ülésvezetést kirívó mértékben zavarja -, legsúlyosabb esetben pedig hathavi tiszteletdíj elvonásával. Utóbbi akkor szabható ki, ha a képviselő az ülés menetét vagy az ülés résztvevőjét akadályozza, illetve ha fizikai erőszakkal fenyeget vagy azt alkalmaz.
A szemléltetési előírások megszegőjét egy- vagy kéthavi tiszteletdíj-csökkentéssel sújthatják. Tartalmazza ezentúl a jogszabály, hogy az Országgyűlés szavazásain jelen lévőnek a voksolásban részt vevőket kell tekinteni. A képviselőknek az Országgyűlés, valamint a parlamenti bizottságok üléséről való távolmaradásukat előzetesen be kell jelenteniük.
- A frakciókra vonatkozó szabályok változtatását is tartalmazza a házszabály kedden 135 igen szavazattal, 54 nem ellenében elfogadott módosítása, amelyet kormánypárti képviselők kezdeményeztek. Az előterjesztők célja – mint azt az indoklásban írták -, hogy a mandátumot szerző képviselők a megbízatásukat annak a pártnak a színeiben vagy függetlenként lássák el, ahogy azt a választópolgároktól elnyerték. Így kimondja a házszabály: frakciót a képviselők előző általános választásán országos pártlistát állító és mandátumot szerző ugyanazon párthoz tartozó képviselők jogosultak alakítani. A közös országos listát állító és mandátumot szerző pártokhoz tartozó képviselők közös vagy önálló képviselőcsoport alakítására jogosultak. Azt a képviselőt kell párthoz tartozónak tekinteni, aki párt jelöltjeként indult a választáson. A közös jelöltet a választási eljárásról szóló törvény szerinti bejelentésben foglalt párt jelöltjének kell tekinteni. A választási eljárási törvény úgy rendelkezik: a közös jelölt állításával egyidejűleg be kell jelenteni, hogy a jelölt melyik jelölő szervezethez tartozik. Ugyanígy a közös lista állításakor be kell jelenteni, hogy az egyes jelöltek melyik jelölő szervezethez tartoznak. A parlamenti képviselőcsoport csak a jelölő szervezettel megegyező elnevezéssel alakulhat meg. A közös frakció elnevezésének pedig az összes részes párt nevét tartalmaznia kell. Változás továbbá, hogy a független és a függetlenné vált képviselő megbízatása alatt képviselőcsoport megalakításában nem vehet részt és frakcióhoz nem csatlakozhat.
A Ház 134 igen, 40 nem és 13 tartózkodás mellett elfogadta a szakképzésről szóló törvény hatálybalépésével összefüggő módosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseket a kormány előterjesztése alapján. A jogszabály – fideszes képviselői módosító indítványra – változtat a köznevelési törvényen, és a 2020/2021-es tanévre vonatkozóan január 15-éről január 31-re hosszabbítja meg a tankötelezettség alóli felmentési kérelem beadási határidejét. Így azok a szülők, akik nem szeretnék, hogy jövőre iskolába menjen hatéves gyermekük, január végéig nyújthatják be az Oktatási Hivatalhoz az erről szóló kérelmet.
