Budapest sok szempontból az EU legzöldebb fővárosa lehetne

Bár a baloldali többségű Fővárosi Közgyűlés megszavazta a Budapestről még az előző városvezetés alatt készített, 2018-as környezetvédelmi jelentést, a Karácsony Gergely (Párbeszéd) főpolgármester által vezetett ellenzéki többségű testület azonban egyetlen pontját sem tárgyalta meg az átfogó dokumentumnak, amely számos olyan zöldkérdéssel is foglalkozik, amely az új főpolgármester kampányában is központi szerepet kapott. A jelentés több hasznos észrevételt és ajánlást is tesz, amelyek megvitatása tartalommal tölthette volna fel a Karácsonyék által novemberben kihirdetett klímavészhelyzetet.

A talaj lefedettsége kevesebb, mint Bécsben, Münchenben, Bukarestben, Barcelonában vagy Prágában Fotó: Havran Zoltán

Átlagosan erdősült

A Budapest zöldfelületének állapotát elemző részben megemlítik, hogy a város zöldfelületi intenzitása 2,2 százalékkal növekedett 1992 óta, bár – mint írták – ez nagymértékben a felhagyott, használaton kívüli területek spontán cserjésedésének, erdősülésének, illetve a meglévő vegetáció erősödésének köszönhető. A főváros erdősültsége 11 százalékos – közigazgatási határán belül mintegy hatezer hektár, hatvan négyzetkilométernyi erdőterület van –, ezzel pedig átlagosnak minősül Európában. Kitértek rá: a rendszerint látványosabb, forgalmasabb helyeken álló sorfák jellemzően idősek már, ezért egyre jelentősebb feladattá válik a fasorok megújítása is.

A tájidegen, idegenhonos és invazív fajok jelenléte és egyes esetekben terjedése továbbra is az egyik legjelentősebb veszélyeztető tényező a helyi védett területeken, és a jelentés szerint a lágyszárú inváziós fajok terjedésének megállítása a jelenleginél intenzívebb és nagyobb volumenű beavatkozást igényelne. Pollenszennyezés szempontjából a parlagfű jelenti a legnagyobb problémát, bár e gyomnövény összpollenszáma Budapesten valamelyest alacsonyabb az országos átlagnál.

Az állapotértékelés megállapította: a levegő terhelése a nitrogén-dioxid esetében szennyezettnek, a porterhelés szempontjából megfelelőnek, az ózonszint kapcsán pedig jónak minősül. Jó hír, hogy a szálló por mennyisége folyamatosan csökkent a 2007-2017 közötti időszakban, s a legrosszabb eredményű mérőállomások éves átlagértékeinek összehasonlításával megállapították, hogy a javulás mértéke 35 százalék.

Tömegközlekedünk és autózunk

A jelentésben összehasonlították a különböző európai fővárosok közlekedési formáit, és figyelemre méltó, hogy Budapest az élvonalba tartozik a közösségi közlekedést rendszeresen igénybe vevő utazók arányának (47 százalék) szempontjából. Érdemes megjegyezni, hogy reális vállalás lehetett volna a főváros részéről ennek a számnak az ötven százalékra történő feltornászása, amivel kontinensünkön első lehetne a fővárosunk.

A talaj lefedettsége kevesebb, mint Bécsben, Münchenben, Bukarestben, Barcelonában vagy Prágában
Fotó: Havran Zoltán

Az utóbbi években tapasztalható gazdasági konjunktúra következményeként jóval többen engedhetik meg maguknak gépjármű fenntartását is. A jelentés szerint a 2012-t követő hat évben mintegy százezerrel nőtt a Budapesten regisztrált autók száma. A múlt évben és az azt megelőző 365 napban pedig 4-4 százalékkal nőtt a fővárosban a személygépkocsi-állomány, amelynek a száma mára megközelíti a 700 ezret. Az autókkal közlekedők aránya negyven százalék Budapesten, ami nemzetközi összehasonlításban is magasnak mondható, környezeti szempontból pedig nemkívánatos. Ezzel együtt a szennyezőbb gépkocsik száma folyamatosan csökken, s csak 2015 óta hét százalékkal kevesebb közlekedik Budapest útjain ezekből a típusokból.

A dokumentum szerint a főváros zajterhelése is jelentős probléma, elsősorban a főutak – köztük a Bécsi út és a Nagykörút – környezetében, valamint – különösen éjszaka – a fő vasútvonalak mellett. A felsorolt területeken elsősorban a nagy forgalom, a rossz állapotú útburkolat, valamint a szűk utcák következtében magas a zajterhelés. Szintén nagyobb zajhatással jár az egyre több, rendszerint közparkokban helyet kapó rendezvény is, amelyek sok esetben a parkok növényzetében és talajában okoznak komolyabb károkat.

Kevésbé szemetelünk

A jelentés megállapítja, hogy a vizsgált időszakban Budapesten évente ­1,3-1,6 millió tonna hulladék keletkezett, amelyből a szelektíven gyűjtött szemét aránya összességében a 2016-os adatokhoz képest tíz százalékkal növekedett. Ez jelenleg a begyűjtött települési hulladék 14 százalékát teszi ki, ám 2007-ben ez az arány még csak három százalék körüli volt. A lakossági hulladékudvarokban begyűjtött szemét mennyisége 2010 óta közel hatszorosára nőtt a vizsgált időszakban, 2015 és 2017 között pedig megduplázódott. Egy budapesti éves szinten átlagosnak mondható hulladékmennyiséget termel, ám jóval kevesebbet, mint Brüsszel, Berlin, Helsinki vagy Róma lakosai.

A Duna van a legjobb állapotban

A Duna budapesti szakaszát a jelentés a különböző minőségi szempontok – biológiai, fizikai-kémiai és hidromorfológiai jellemzők – tekintetében mérsékelt potenciálúként jellemzi. Az elemzés azonban azt is kihangsúlyozza, hogy a főváros területét érintő víztestek – tavak, patakok, kisebb folyóvizek – közül ökológiai szempontból a Duna van a legjobb állapotban.

A fentiekben összefoglalt, legjelentősebb fővárosi környezeti problémák megoldására, illetve a további kedvezőtlen környezeti helyzetek javítására Budapest 2021-ig jóváhagyott környezeti programja, majd a fenti szempontok szerint előkészítendő új középtávú, a 2021-2026 időszakra szóló települési környezetvédelmi program fog részletes útmutatást adni.

Eredményes az ország fásítása

Már­cius végén jelent meg a Magyarország környezeti állapota 2017 című kötet a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. gondozásában. A kötet 13 fejezetben veszi górcső alá Magyarország természeti és környezeti állapotát, nemcsak az ak­tuális évre alapozva, hanem az előző évekhez képest történt változásokat, trendeket is megismerheti az érdeklődő a rendelkezésre álló, szakmailag megalapozott és elfogadott adatbázisok adatai, illetve az új tudományos eredmények tükrében. A kötet szerint a levegőminőség kérdése, a szálló por koncentrációja továbbra is akut probléma Magyarországon, nem elhanyagolható mértékben a korszerűtlen és szabálytalan fűtési módok miatt. Pozitív tendencia, hogy hazánk erdőállománya folyamatosan nő, az 1920-as 11 százalékról száz év alatt húsz százalék fölé nőtt az erdők aránya, amit tovább fokoz a kormány által idén elindított országfásítási program és az önkormányzatok fatelepítései is. Az erdőállomány nagysága köbméterre vetítve másodpercenként fél köbméterrel nő. Az intézet környezeti állapotvizsgálata minden évben tanulmányozza az egyes környezeti elemek – a talaj, a felszíni és a felszín alatti vizek, a levegőtisztaság, valamint a természeti értékek – állapotát. Emellett azonban külön foglalkozik egy-egy speciális problémával, például az invazív vízi állatok, konkrétabban egyes idegenhonos rákok témakörével. A következő években olyan problémákra is fókuszálhatnak a felmérések, mint a denevérek, a fecskék vagy éppen a méhek pusztulása, amelyekkel kapcsolatban sok vészjelzésről hallani. (B. G.)