Szanyi korrupcióval vádolja az MSZP-t

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke homályos eredetű forrásokból köti magához a pártvezetés kétharmadát – lényegében erről beszélt egy interjúban Szanyi Tibor. A szocialistákat a napokban otthagyó politikus ugyanebben a cikkben a korrupciót nevezte „tipikusan MSZP-s karriernek”. Mindeközben a még mindig hétszázalékos párt arra készül, hogy társelnöki rendszerben fuzionál a nullaszázalékos támogatottságú Párbeszéddel.

A politikus karrieristának tartja Ujhelyi Istvánt Fotó: Éberling András

– Az elnökség egyes tagjai és a pártelnök között teljesen obskúrus, átláthatatlan, titokban tartott pénzügyi megállapodás van, ami azt jelenti, hogy az elnök és frakcióvezető biztosít nekik valamilyen fizetést – jelentette ki Szanyi Tibor az Azonnali.hu-nak adott interjúban az MSZP vezetőjéről, Tóth Bertalanról és az általa irányított testületről.

A napokban a szocialistákkal a baloldali értékek hiánya miatt szakító Szanyi állítása szerint „kevéssé” tudja, hogy Tóth miből finanszírozza ezt a megállapodást, azt viszont ténynek nevezte, hogy az elnökség kétharmada érintett az ügyben, ami „nagyon látszik” a szavazati arányokon.

A politikus karrieristának tartja Ujhelyi Istvánt
Fotó: Éberling András

Ujhelyi Istvánról, a párt immár egyetlen EP-képviselőjéről a portál kérdésére Szanyi Tibor úgy fogalmazott, hogy az „ő politikai karrierje tipikusan MSZP-s karrier”, majd nem utasította vissza, amikor a lap felvetette, hogy ez úgy hangzik, mintha korrupcióról beszélne, ami a Tóth Bertalan-féle osztogatással függ össze. A politikus egyébként már nyáron is beszélt arról, hogy Tóth „kft.-ként” működteti a pártot, aminek vezetése hülyének nézi a tagságot, „kihajtja őket az utcára, miközben maguknak osztogatják a fél- meg egymilliós fizetéseket”.

Emlékezetes: az MSZP zavaros pénzügyi hátteréről szólva Gyurcsány Ferenc már 2013-ban kijelentette, hogy „én voltam (már – a szerk.) ennek a pártnak az elnöke, sok helyről vándorolt oda a pénz, Európából nem nagyon, ahonnan meg vándorolt, azt meg jobb, ha nem tudjuk”.

Szavaival kapcsolatban Gyurcsány később a Kossuth rádióban azt mondta: szeretné, ha feljelentenék. „Ez lenne a legjobb, ami történhet egy ilyen ügyben” – fogalmazott, azt fejtegetve, hogy egy bírósági eljárásban a tanúk igazmondásra vannak kötelezve, és így talán „közelebb jutnának a valósághoz”.

Mindeközben a Népszavának adott interjúban az MSZP pártigazgatója, Molnár Zsolt nem cáfolta azokat az értesüléseket, hogy a párt márciusi kongresszusán összeolvadhat a Párbeszéddel, és áttérhetnek a társelnöki rendszerre.

Mindez azért különös, mert a szocialisták történelmi mélypontra süllyedtek ugyan, de még mindig hét százalékon állnak, a Párbeszédnek viszont lényegében mérhetetlen a támogatottsága. Ez a különbség a társelnöki rendszerrel teljesen eltűnne, a két szervezet egyenrangúvá válna.

A szándék továbbá azért is furcsa, mert az MSZP-ben már korábban is voltak tiltakozó hangok amiatt, hogy a két párt közötti, jelenleg sima szövetségből mindeddig csak a Párbeszéd profitált. Ismert: a 2018-as országgyűlési választáson az MSZP-vel állított közös lista nélkül a Karácsony Gergely–Szabó Tímea vezette alakulat be sem jutott volna az Országgyűlésbe, így viszont a korábbi egyről háromra növelte képviselői számát, míg az MSZP csupán tizenhat mandátumot szerzett, noha az előző ciklusban 28 képviselője volt.

Sőt, a Párbeszéd önálló frakciót is alakíthatott úgy, hogy az MSZP „kölcsönadta” neki egyik saját képviselőjét, Burány Sándort – a képviselőcsoportba a független Mel­lár Tamás ült még be.