XXI. Század Intézet: Fontosak maradnak a nemzeti megoldások

Idén is fontosak maradnak a magyar határvédelemhez hasonló nemzeti megoldások a bevándorlás ügyében, mert nincs esély arra, hogy egységes európai megoldással állítsák meg a migrációt – közölte legfrissebb elemzése alapján a XXI. Század Intézet.

A közlemény szerint az Európai Unió nem egységes abban, hogy miként viszonyuljon a migrációhoz, hiszen több meghatározó uniós tagállamban bevándorláspárti kormány van hatalmon, amely nem hajlandó vagy nem akarja végrehajtani a szigorú bevándorlásellenes intézkedéseket. Ilyen például Olaszország, ahol a baloldali fordulat óta jelentősen nőtt az odaérkező bevándorlók száma, ráadásul újabb meghívólevelet küldenek azzal, hogy Giuseppe Conte kormányfő a baloldali Demokrata Párttal egyetértésben sietteti a Matteo Salvini által korábban elfogadtatott migrációs biztonsági csomag eltörlését – írták.

Felidézték: Orbán Viktor miniszterelnök nemzetközi sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet arra, hogy jelentősen emelkedett a Törökországba érkező bevándorlók száma 2019-ben, aminek eredményeként radikálisan nőtt a migrációs nyomás a balkáni útvonalon. Emiatt a magyar határon ismét ezrével kell feltartóztatni az illegális bevándorlókat, és újra meg kellett erősíteni a határvédelmet. Mindez azt jelenti, hogy 2020-ban fokozódó migrációs nyomással kell számolni, és továbbra is szükség lenne egységes európai megoldásra.

Az intézet kiemelte, hogy szükség van a magyar kormány által alkalmazott bevándorlásellenes politikára – például a magyar határvédelemre és jogi határzárra, amelyeknek köszönhetően Magyarország irányából egyetlen illegális migráns sem juthat be az Európai Unió területére –, mert az elmúlt évek alatt egyértelművé vált, hogy a tömeges bevándorlás káros hatással van Európa gazdaságára és társadalmaira.

A bevándorláspártiak azzal érveltek a bevándorlás mellett, hogy azzal megállítható a kontinens elöregedése, a friss munkaerő jót tesz az európai gazdaságnak, sokszínűvé teszi a társadalmakat, és a folyamat a globalizáció velejárója, ezért nem állítható meg. Az intézet szerint azonban a valóság erre pontról pontra rácáfolt, és a nagy befogadó államok lakossága most szembesül a bevándorlás okozta súlyos problémákkal.

A migránsok jelentős része ugyanis a jóléti ellátások érdekében érkezett Európába, ráadásul mivel ők is jogosultak lesznek a különféle juttatásokra, az elöregedés megállítására tett erőfeszítések csupán rövid távú megoldásnak számítanak. Ezzel ördögi kört indítottak el, mert a demográfiai arányok fenntartásához hosszú távon újabb és újabb bevándorlók befogadására lesz szükség, ami jelentősen átalakítja a társadalom összetételét – vélekedtek.

Az intézet szerint hosszú távon sokkal kifizetődőbb például az őshonos lakosság családtámogatási juttatásainak bővítése, amellyel szintén megállítható lenne a kontinens elöregedése.

Hamis állításnak tartják azt is, hogy az európai gazdaságnak hasznos a bevándorlás, a valóságban ugyanis szerintük kizárólag a bevándorlók élvezik a migráció gazdasági előnyeit az igénybe vett jóléti juttatások miatt. A többségében alacsonyan képzett és a nyelvet elsajátítani képtelen migránsokra a fejlett európai gazdaságokban nincs szükség, a költségvetésnek csak terhet jelent az ellátásuk – írták, hozzátéve: nem véletlen, hogy eddig senkinek sem sikerült bizonyítania, hogy a bevándorlás növelte volna az egy főre számított GDP-t ezekben országokban.

Kitértek arra is, hogy a főként muzulmán bevándorlók hatására a liberális értékek is rendre sérülnek a nyugat-európai országokban: több az antiszemita támadás, gyakoribbak lettek a homoszexuálisok elleni erőszakos cselekmények, a szexuális erőszak és a vallási ellentétek is újra megjelentek Európában. Ennek hatására a bevándorlással nem a sokszínűség nőtt Európában, hanem éppen ellenkezőleg: komoly veszélynek lett kitéve az európai értékek és az európai kultúra – vélekedtek.

Nem igaz továbbá az sem, hogy a globális folyamatok miatt a bevándorlás megállíthatatlan lenne, Ausztrália és Japán példája is azt mutatja, hogy szigorú bevándorláspolitikával és annak propagálásával elkerülhető, hogy egy adott kontinens vagy ország a bevándorlók célállomása legyen – olvasható a közleményben.