Ma dönt az Országgyűlés a rendkívüli jogrendről

A koronavírus-törvény támadásával az ellenzék a saját pozícióját és egységét akarja megtartani, akár annak árán is, hogy az ország nehezebben jön ki a válságból – fejtette ki lapunknak Kiszelly Zoltán arról, hogy a parlament ma várhatóan a kormánypárti képviselők támogatásával fogadhatja el az előterjesztést. Mindeközben Mohács szocialista polgármestere ellen álhírek terjesztésének gyanújával rendeltek el nyomozást.

A politológus szerint Gyurcsány Ferenc biztos nem csatlakozik a nemzeti egységhez Fotó: MTI/Kovács Tamás

Miután az ellenzék a múlt héten nem járult hozzá, hogy négyötöddel a házszabálytól való eltéréssel napirendre kerüljön a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslat, az Országgyűlés ma dönthet annak elfogadásáról, amihez a jelenlévő képviselők legalább kétharmadának támogatására van szükség. Mivel az ellenzéki pártok továbbra sem támogatják az előterjesztést diktatúrát emlegetve, illetve arra hivatkozva, hogy a vészhelyzetnek nincsen időbeli korlátja, azt várhatóan a kormánypárti képviselők igen szavazatával fogadhatja el a parlament.

Az Alaptörvény szerint a kormánynak tizenöt naponként kellene az Országgyűlés jóváhagyását kérnie ahhoz, hogy a vészhelyzetet meghosszabbíthassa. A törvényjavaslat ezért a veszélyhelyzet idejére lehetővé tenné, hogy a kormány a jogszabályoktól eltérő rendkívüli intézkedéseket hozzon az emberek egészsége, a jogbiztonság és a gazdaság stabilitása érdekében. Az indítvány elfogadása garantálja továbbá, hogy a kabinet a koronavírus elleni fellépés érdekében eddig hozott rendeletei is hatályban maradhassanak.

A politológus szerint Gyurcsány Ferenc biztos nem csatlakozik a nemzeti egységhez
Fotó: MTI/Kovács Tamás

– Szavazóik, azon belül is a közel ­egymilliós keménymag kiszolgálása, illetve az egység fenntartása miatt kelti az ellenzék a feszültséget a törvénnyel kapcsolatban – mondta a Magyar Nemzetnek Kiszelly Zoltán. A politológus hangsúlyozta: számukra az a fontos, hogy mindenáron továbbra is ők maradjanak Orbán Viktor kérlelhetetlen ellenzéke. Ezért, ha most belesimulnának a nemzeti egységbe, szimpatizánsaik elfordulnának tőlük, a helyük pedig felszabadulna, amit új, náluk jobb szereplők töltenének be. – Nem akarják másnak adni a pozíciójukat.

Aki most kilép az ellenzéki egységből, annak vége, annak nem osztanak lapot 2022-ben. Gyurcsány Ferenc például egészen biztosan nem csatlakozik a nemzeti egységhez, így ha adott esetben mások támogatnák is a javaslatot, csak ő maradna az ellenzéki oldalon – mondta Kiszelly. Hozzátette: például Schiffer András vagy Vona Gábor, azaz a mindennapi politikát elhagyó egykori meghatározó ellenzéki vezetők ezért állhatnak ki a törvény megszavazása mellett.

A politológus szerint ugyanakkor az ellenzék mindképpen jól jár azzal, hogy még ebben a helyzetben sem támogatja a kormányt. Az ugyanis jól kezeli és várhatóan jól is fogja kezelni a vészhelyzetet, eközben pedig a nemzeti egységet elutasító ellenzék megőrzi a pozícióját. Ha pedig mégis rosszul alakulnának a dolgok, akkor mondhatják, hogy ők már korábban figyelmeztettek. – Az ellenzék politikailag jól jár, akár annak az árán is, hogy támogatásuk híján az ország esetleg nehezebben jön ki a válságból – mondta Kiszelly Zoltán.

Mindeközben a közveszéllyel való fenyegetés – álhírek terjesztése – ­miatt nyomozást rendeltek el Csorbai Ferenc, Mohács MSZP-s polgármestere ellen. Egy magánszemély az után tett feljelentést, hogy Csorbai a múlt héten közleményt adott ki annak kapcsán, hogy a Duna-parti városban is regisztráltak egy koronavírusos megbetegedést. A település vezetője erre hivatkozva kijelentette, hogy Mohács úgynevezett „coronaria gócponttá” vált. Müller Cecília országos tisztifőorvos azonban cáfolta az állítást, hangsúlyozva, hogy a koronavírusos betegek száma az ország gyakorlatilag egész területén egyenletesen oszlik el. Amennyiben gócpont keletkezne, arról elsőként a hatóság értesül majd – tette hozzá.

A hatályos Btk. szerint, aki közveszély színhelyén, nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, az három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.