Alaptalanok a hazai törvényt ért vádak

Věra Jourová, az Európai Bizottság liberális alelnöke tegnap újra kimondta, hogy a koronavírus elleni védekezésről szóló magyar törvény bizony összefér az uniós joggal. – Ha elolvassuk a magyar jogszabályt, semmi olyat nem találunk benne, ami okot adna kötelezettségszegési eljárás indítására – érvelt a cseh biztos, aki elmondása szerint mindezek ellenére proaktív vizsgálódást fog végezni. Úgy tudjuk, az Európai Néppárt berkeiben sem akarnak újabb magyarügyet, és inkább ellenzik, hogy az uniós parlament ezúttal a rendkívüli intézkedések margóján vitázzon a hazai jogállamiságról.

Hidvéghi Balázs szerint egyes tagállamok a magyarnál átfogóbb intézkedéseket hoztak Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Hidvéghi Balázs szerint egyes tagállamok a magyarnál átfogóbb intézkedéseket hoztak
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Mindez nem feltétlenül jelenti, hogy a közeljövőben csitulnának a baloldali, liberális és zöld támadások. Az uniós parlamentben például továbbra is tervben van, hogy május közepén a magyar jogállamiságról szóló vitát rendezzenek a rendkívüli intézkedések margóján. Erre azután kerülhet sor, ha az elnökök értekezlete – a frakciók vezetői és a parlament elnöke – május elején zöld jelzést ad a vita napirendre vételének. Úgy tudjuk, a magyar kormánypártokat tömörítő Európai Néppárt egyáltalán nem akar újabb magyar ügyet, legfeljebb egy általános, Magyarországot ki nem pécéző jogállamisági vitára bólintana rá. Az előzetes tervek szerint a frakció vezetése tegnap, lapzártánk után tárgyalta a kérdést.

Álhírek terjedtek

Az EP méretes balliberális és zöldrészlege viszont bizonyosan szégyenpadon látná a magyar kormányt – ez derült ki a testület jogi állampolgári (LIBE) bizottságának legutóbbi ülésén is, ahol már akkor bírálták Jourovát a korábbi, a magyar szabályozást védő nyilatkozatáért. Sophie in ’t Veld liberális képviselő, az Orbán-kormány régi kritikusa például azt vágta az ülésen a bizottságot képviselő Didier Reynders fejéhez, hogy „elege van a jogi alapú megközelítésből”, ha Magyarországról van szó. Az igazságügyi biztos, Reynders – aki Jourovához hasonlóan liberális – széleskörűnek nevezte a magyar szabályozást, ám nem fogalmazott meg ennél messzebbre menő kritikát.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz-KDNP képviselője szintén azzal példálózott kollégáinak, hogy egyes EU-országok a magyarral egyenértékű vagy annál átfogóbb intézkedéseket hoztak, és rámutatott arra is: a baloldali politikusok álhíreket terjesztenek Magyarországról. Utóbbiról egyébként a Magyar Nemzet is beszámolt: egy általunk megszellőztetett EP-dokumentumtervezet például azzal érvelt a magyar jogállamiság ellenében, hogy a hazai törvényhozást felfüggesztették. Az Országgyűlés folyamatos működését az utóbbi időben a kormány számos politikusának kellett bizonygatnia a nemzetközi színtéren.

Hosszú a rágalmazók sora

Most, hogy a bizottság hivatalosan is megerősítette a Magyarországgal szembeni vádak alaptalanságát, a támadások nyilván az eddigieknél is hiteltelenebbé és átlátszóbbá váltak, de ettől függetlenül nagyon sok kárt tudnak okozni és sok hasznos energiát kötnek le, amikor pedig „mindenkire szükség lenne a gáton” – írta a Facebook-oldalán Varga Judit, az uniós biztos tegnapi bejelentésére reagálva. Az igazságügyi miniszer szerint a magyar kormány továbbra is mindent megtesz a magyar emberek életének és egészségének védelméért, és továbbra is azon dolgozik, hogy a gazdaságot mielőbb sikerüljön újraindítani és lehetővé tenni a fokozatos visszatérést a normál hétköznapokhoz. Bejegyzésében emlékeztetett arra is: a magyar ellenzék vezetőitől a nyugat-európai politikusokon és a jogállamiságért folyamatosan aggódó, nemzetek felett álló álcivil szervezeteken át neves újságírókig, riporterekig sokáig lehetne sorolni azokat, akik mindenféle valós érv és jogi elemzés nélkül vádolták Magyarországot hosszú heteken át egy világjárvány kellős közepén.