Az ellenzék alázenél a nemzetközi hazugságkampánynak

Újfent éles vita alakult ki az ellenzék és a kormány között a koronavírus okozta válság kezelése kapcsán. Az ellenzék kritizálta a kórházi ágykiürítéseket és a gazdasági válság elleni lépéseket. A kormány képviselői elmondták, hogy a betegeket szakmai szempontok szerint kellett hazaküldeni, míg a gazdasági problémák kapcsán a kormány képviselői ismét hangoztatták: a 2008-as válságot félrekezelő balliberális oldal képviselői próbálnak nekik tanácsokat adni.

Fotó: Illyés Tibor

Burány Sándor (Párbeszéd) napirend előtt arról beszélt, hogy miközben a kormány döngeti a mellét, a szakmai szervezetek elégedetlenek az intézkedésekkel. Szerinte másokhoz képest Magyarország a legkisebb gazdaságvédelmi csomagot vezette be, ezért a jövedelmek nagyobb arányú pótlását, az álláskeresési járulék megemelését és időbeli hatályának meghosszabbítását, illetve 100 ezer forintos válságkezelő alapjövedelem bevezetését sürgette.

A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára válaszában kifejtette: a kormány tanult a 2010 előtti válságkezelésből, aminek a vége gazdasági összeomlás, csőd lett, az akkori balliberális vezetés pedig az IMF-hez fordult és megszorításokat vezetett be. – A magyar emberek egyöntetűen nemet mondtak erre a típusú válságkezelésre – jelentette ki Orbán Balázs hangsúlyozva, hogy a mostani kormány a GDP 18-20 százalékát mozgatja meg Magyarország legkomolyabb válságkezelő csomagjában, ami egyfajta new deal-nak nevezhető.

Önkormányzatok és kórházi ágyak

Csárdi Antal (LMP) napirend előtti felszólalásában úgy fogalmazott, hogy a nagyobbik kormánypárt a veszélyhelyzetet arra használja fel, hogy „leszámoljon” mindenkivel. A politikus szerint a Fidesz útjában állnak az „önkormányzatok, az ellenzéki pártok és a beteg emberek”. A képviselő szerint azoknak nyújtanak érdemi segítséget, akikről a kormány elfelejtkezett. Kiemelte: az ágyak 60 százalékának felszabadítását semmi sem indokolja. A képviselő aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a hazaküldött betegek nem kapnak szakszerű ellátást. Csárdi szerint, amit a miniszterelnök tesz, az vállalhatatlan.

Válaszában Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) parlamenti államtitkára rávilágított: a magyar kormány európai összehasonlításban gyorsan cselekedett, ám kiemelte:

az ellenzékre nem számíthattak, a veszélyhelyzet meghosszabbításáról való döntés lehetőségét sem szavazták meg időben.

Rétvári az önkormányzatok „kivéreztetéséről” szóló vádak kapcsán elmondta: a Fidesz-KDNP-kormány volt az, amelyik kifizette az önkormányzatok adósságát, tekintet nélkül a településvezetők pártállására, és még feladatokat is átvett tőlük, mint például az iskolák és a kórházak fenntartását. Amikor a kormány a mostani veszélyhelyzet alatt ismét átvállalt volna feladatokat az önkormányzatoktól, akkor az ellenzék ezt azonnal tiltakozással fogadta. – 6 milliárd forintot kap a főváros az idősotthonok fenntartására és ebből arra sem voltak képesek, hogy egy orvos ott legyen a Pesti úti idősotthonban – összegezte ingerülten Rétvári az elmúlt napok konfliktusát a budapesti városvezetés és a kormány között.

Az ágykiürítésekkel kapcsolatban megjegyezte: orvosok, matematikusok véleményét kérték ki, hogy mennyi ágyat kell felszabadítanunk.

Mindemellett el szerették volna kerülni, hogy koronavírusos betegeket kelljen ápolni krónikus betegek mellett. Hozzátette: aki állandó ellátásra szorul, azt nem küldték el.

Magyarország az elsők között lépett

Vadai Ágnes (DK) szerint a kormány halálra ítéli azokat, akik kezelésre szorulnak, mégis hazaküldik őket a kórházakból. A politikus használhatatlannak nevezte a gazdasági mentőcsomagot, ami nem megvédi, hanem megszünteti a munkahelyeket. Szerinte az intézkedések nem az emberek, hanem a multik érdekeit támogatják, akik előtt Orbán Viktor lakájként hajlong.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy válaszolt, Magyarország az elsők között lépett, és ennek megvan az eredménye, sikerült ellaposítani a járványgörbét, és

a cél, hogy mire belép az ország a tömeges megbetegedések szakaszába, mindenhol elég felszerelés legyen, hogy minden beteg megkapja a lehető legjobb ellátást.

Dömötör Csaba a kórházi ágyakkal kapcsolatban hangsúlyozta: a kormány el akarja kerülni, hogy olyan helyzet alakuljon ki, mint Olaszországban, vagy Spanyolországban, ahol arról kell dönteni, hogy ki kaphat ellátást. – Az önök kormányzása alatt 16 ezer kórházi ágyat számoltak fel, hatezer egészségügyi dolgozót bocsájtottak el, és eladósították a kórházakat – emlékeztetett.

A fő cél a gazdasági növekedés, a munkahelyek megvédése és a költségvetési fegyelem

Szakács László (MSZP) tagadta, hogy segély alapú társadalmat szeretne létrehozni pártja azzal, hogy támogatást adnának a munkájukat elvesztőknek. A képviselő kiemelte, hogy a kormány támogatási csomagja elégtelen, a korábbi, hitelekre és adókedvezményre épülő családtámogatási rendszer pedig megbukott. – Addig fejlesztették a Fiat-ot a lengyel mérnökök, ameddig kispolski nem lett belőle – emlékeztetett a régi viccre a képviselő. Felhívta a figyelmet pártja javaslatára: hosszabbítsák meg az álláskeresési járadékot 9 hónapra. Azzal kapcsolatban is kérdőre vonta a kormányt, hogy hitelt kínálnak a cégeknek a válság idején a kilábaláshoz. – Ki fogja felvenni és fizetni ezeket a hiteleket, amikor zuhanásban vannak – tette fel a kérdést Szakács.

A kormány nevében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy felelt, hogy két célt szem előtt tartva rakták össze minden idők legnagyobb gazdaságvédelmi akciótervét: a gazdasági növekedés visszahozása és a munkahelyek megvédése, újak létrehozása; valamint a költségvetési fegyelem fenntartása a fő cél. Az akciótervben a GDP 18-20 százaléka mozdul meg. A tárcavezető kiemelte, hogy folyamatos a konzultáció a gazdasági szereplők és a kormány között, és felsorolta a kormány által hozott intézkedéseket, amelyek közül a legfontosabbnak a bértámogatási rendszert nevezte. A programhoz való hozzáférést egyszerűsítették, a bértámogatást munkaidőkeretre is lehet kérni, valamint kiterjesztették a részmunkaidőre, a távmunkában dolgozókra és az otthoni munkavégzésre is. A miniszter a vállalatoknak nyújtott hitelek kapcsán kiemelte: pont a cégek kérték az alacsony kamatozású, hosszú futamidejű hiteleket.

Az ellenzék alázenél a nemzetközi hazugságkampánynak

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt fejtegette, hogy a kormány a pozitív, jobbító javaslatokat sem hajlandó megfontolni másoktól, és rendre a 2010 előtti időszakra kezd mutogatni. Szerinte a kormány az átlagbéreknek megfelelő kieső kereseteket sem pótolja, ezért azt kérdezte, hogy valójában hány százalékos bérkiegészítésre lehet számítani, illetve mi lesz azokkal, akik már most elveszítették a munkájukat.

Szijjártó Péter válaszában közölte:

a kormány nyitott a szakmai párbeszédre, amit viszont nehéz úgy folytatni, hogy az ellenzék alázenél a nemzetközi hazugságkampánynak.

75 százalék az 75 százalék – tette egyértelművé a külgazdasági és külügyminiszter az állami bértámogatás mértékét hangsúlyozva, hogy ez abban az esetben is jár, ha napi 2 órára csökkent a munkaidő. Hangsúlyozta: a munkájukat elvesztők számára új munkahelyeket teremtenek, ezért indult el program a beruházások támogatására, amelyek értékének felét a kormány nem uniós forrásból, hanem a magyar költségvetésből vállalja magára.

Válságálló a magyar gazdaság

Nacsa Lőrinc (KDNP) úgy fogalmazott, hogy az ország eddigi teljesítményét és felkészültségét mutatja, hogy hogyan vészeli át a válságot. Emlékeztetett: míg 2008-ban a magas adók, a megszorítások, a devizahitelekbe hajszolt családok, a magas rezsiköltségek, a kezelhetetlen mértékű államadósság jellemezték a gazdaságpolitikát, addig most egy gazdaságilag erős, stabil lábakon álló Magyarország néz szembe a válsággal. Az állam átvállalja a bérek egy részét, visszaépítik a 13. havi nyugdíjat és 500 ezer forintot juttat az egészségügyi dolgozóknak.

Válaszában Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy 2010-ben két út állt az ország előtt. Az IMF által diktált, megszorításokkal terhelt, valamint egy bátor, adócsökkentésre, munkahelyteremtésre és családtámogatásra épülő gazdaságpolitika.

A kormány ez utóbbit választotta, amelynek eredménye az lett, hogy tavaly már az EU leggyorsabb gazdasági növekedési ütemét tudtuk felmutatni

– büszkélkedett a miniszter. Hozzátette: mindeközben az államadósság évről évre csökkent.

Szijjártó arról is beszélt, hogy fontos lépés volt, hogy az ország gazdaságát és valutáját támadásállóvá tették, ehhez pedig fontos volt a fegyelmezett gazdálkodás. A miniszter elmondta, hogy a magyar gazdaság nagy exportteljesítményét veszélybe sodorta a koronavírus-válság, ezért a kormány olyan intézkedéseket hozott, amelyek a külgazdaságban érintett cégek számára jelentős segítséget nyújthatnak. A vállalkozások 6 éves futamidőre kaphatnak kölcsönt 0,1-2,5 százalékos kamatra, a kis- és középvállalkozások számára kell a legkisebb kamatot megfizetni. Mindemellett ismertette az exportvállalkozásokra szabott garanciaprogramot.

Hogyan van idejük hazudozni, amikor naponta ezrek halnak meg?

Halász János (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány hat hete hirdetett veszélyhelyzetet, ma már pedig elmondható, hogy az intézkedések hatásosak voltak, lassult a vírus terjedése, közben sikerült felkészíteni a kórházakat a nagyobb terhelésre. A politikus elképesztőnek nevezte, hogy az ellenzék minden intézkedés ellen tiltakozik, amivel bizonyítják, hogy nem a vírust, hanem a kormányt akarják legyőzni. Mindezt Brüsszellel karöltve, ahol továbbra is kettős mércével támadják a magyar jogállamiságot, és egy újabb Sargentini-jelentést akar kreálni – mutatott rá Halász János.

Szijjártó Péter Brüsszelre utalva úgy fogalmazott: nem fér az ember fejébe, hogy ilyen helyzetben, amikor Európában naponta ezrek halnak meg, ezeknek az embereknek van idejük a Magyarország elleni alaptalan támadásokra és úgy hazudoznak rólunk, hogy napról napra lebuknak. – Hogyan mondhatják, hogy Magyarországon nem működik a parlament, amikor most is itt vagyunk? – kérdezte. Szijjártó szerint most állnak bosszút rajtunk azért, amiért a kormány fellépett a migráció ellen, aminek támogatása miatt viszont több nyugati kormány is megbukott. – A liberális mainstream az egyik legintoleránsabba irányzat, aki velük szembe foglal állást azt kikezdik. Sajnos erre kell számítanunk a jövőben is – mondta a miniszter.