Az ellenzéknek az fáj, hogy nem állt le az ország

Mindenki megkapja a bérét a válság idején is, és a nyugdíjak vásárlóértékét is megőrzik.

Budapest, 2020. március 23. Orbán Viktor miniszterelnök (középen, j) napirend elõtt felszólal az Országgyûlés plenáris ülésén 2020. március 23-án. A politikai viták, széthúzás helyett elérkezett az összefogás ideje - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a koronavírus-járvány kapcsán. MTI/Kovács Tamás Fotó: Kovács Tamás

Tállai András államtitkár válaszában emlékeztetett, hogy Ausztriában, Szlovéniában és Romániában is többen haltak meg a vírusban mint hazánkban, tehát Arató Gergely félrevezetően szemezget a statisztikákból. Tállai András emlékeztetett, a baloldali kormányok elvettek az emberektől és csődbe jutott az ország, most viszont a költségvetés egyensúlyban van.

– Önöknek az fáj, hogy nem állt le az ország

– hangsúlyozta az államtitkár, és kijelentette mindenki megkapja a bérét a válság idején is, és a nyugdíjak vásárlóértékét is megőrzik, sőt, visszavezetik a tizenharmadik havi nyugdíjat. A DK-nak az fáj, hogy az országnak nem kell majd hitelt felvenni a válságkezeléshez, mint ahogy ők tették. Tállai András kijelentette, hogy az egyházak nem kapnak többletforrást a válság alatt, tehát valótlanságot állított Arató Gergely.

Szakács László (MSZP) arról beszélt, hogy ígérete ellenére Orbán Viktor nem mutatta be Magyarország legnagyobb gazdasági csomagját, ellenben a kormány Kína és Oroszország felé eladósítja az országot. Szerinte az ellenzék sem segélyt, hanem munkát akar adni az embereknek, de a munkájukat most elvesztőkről is gondoskodni kell. Nem tudni, hogy pontosan hányan veszítették el a munkájukat, mekkora lesz a gazdaság teljesítménye – hangoztatta.

Tállai András válaszában hangsúlyozta: a baloldalról már tudni, hogy miként kezelte a válságot, az embereket segélyen tartotta, a jelenlegi kormány viszont munkát akar adni nekik. Az államtitkár közölte: jelenleg hivatalosan 163 ezer munkanélküliről tudni,

a kormány adót és járulékot csökkent a munkahelyek megtartása érdekében, továbbá létrehozta a Gazdaságvédelmi Alapot, amit nem IMF hitelből, vagy uniós pénzből, hanem a magyar költségvetésből finanszíroznak.

Dudás Róbert (Jobbik) az önkormányzatok kapcsán szólalt fel, és azt kérdezte, hogy a megyék kapni fognak-e feladatokat az önkormányzatok kárára, illetve, hogy elvonják-e a településektől az iparűzési adót, amely „a kistelepülések végét jelenti”.

A képviselőnek Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára válaszolt. Emlékeztetett: 2004 és 2009 között az önkormányzatok fokozatos kifosztása történt, 2300 milliárd forintot vontak el tőlük – vagy plusz feladatot kaptak. Pogácsás visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint a kormány az önkormányzatok kárára kívánna cselekedni. Mint mondta, számos intézkedést hozott a kabinet, amely kedvezően hatott, a legfontosabbnak az adósságátvállalást, adósságkonszolidációt nevezte.

Harrach Péter a KDNP frakcióvezetője arról beszélt, mivel lecsengőben van a járvány, le kell vonni a tanulságokat. A kormány idejében, hatékonyan intézkedett és a lakosság fegyelmezett volt, miközben az ellenzék bekiabált a pálya széléről – fogalmazott.

A járvány veszélyeztette az életünket, továbbá a gazdaságot, korlátozta a mozgásunkat, de megmutatta a közösség és a család erejét, valamint a távmunka hatékonyságát is.

A képviselő kiemelte, hogy a keleti nyitás politikája eredményes volt, de szólt az önellátás fontosságáról is, kiemelve az oltóanyaggyártás kérdését.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter válaszában hangsúlyozta, hogy hazánk idejében hozott megfelelő döntéseket, és sikerült ellaposítani a járványgörbét. A tárcavezető köszönetet mondott az egészségügyi dolgozóknak és minden magyar embernek, akik példás fegyelmezettséget tanúsítottak. Szijjártó Péter szerint világosan látszik, ha egy kontinens kiszolgáltatja magát külső szereplőknek, akkor könnyen bajba kerülhet. Ezért a kormány megkezdte a saját kapacitások kiépítését a maszkok és lélegeztetőgépek gyártásához. A miniszter a légi teherszállítási kapacitás fontosságára is utalt.

– Egyetlen magyart sem hagyhatunk magára

– mondta Szijjártó Péter, emlékeztetve rá, hogy tízezer külföldön ragadt magyart hoztak haza, és segítséget nyújtottak a határon túl élő magyaroknak.

A keleti nyitás politikája az eszközbeszerzés mellett a beruházások hazánkba vonzására is pozitív hatással volt – mondta Szijjártó Péter, kiemelve, hogy munkahelyteremtő modern beruházások keletről érkeztek hazánkba az utóbbi években.

Szijjártó Péter kiemelte a Magyarországon épülő elektromos akkumulátor gyárakat, amelyek az autóipar zöldítéséhez járulnak majd hozzá.

Csöbör Katalin (Fidesz) felszólalásában arról beszélt, hogy a 2010-es, Borsod megyét sújtó árvíz egybeesett Trianon évfordulójával, a védekezésben pedig a kormány mellett a határon túli magyarság is segített. – A kormány az Alaptörvényben felelősséget vállalt a határon túliakért, azóta minden magyar tudhatja, hogy nincsen egyedül – mondta Csöbör, aki megdöbbentőnek nevezte, hogy az ellenzék azért bírálja a kormányt, mert a járvány alatt segíti a határon túliakat.

Szijjártó Péter válaszában azt mondta, történelmi okok miatt az ország és nemzet határai nem esnek egybe, ezért

a kormány jószomszédi kapcsolatokra törekszik a környező országokkal, mindenek előtt az ott élő magyar közösségek érdekében.

Igyekszünk távoltartani magunkat más országok belpolitikájától mindaddig, amíg az nincs negatív hatással az ottani magyar közösségre – tette hozzá. Szijjártó hangsúlyozta, hogy kölcsönösen tisztleni kell egymás érzéseit, ami másnak örömet jelent, az nekünk nemzeti tragédiát, ám utóbbi nem jelent revizionizmust.