Beépítésre várnak a rozsdaövezetek

Nagy kiterjedésű, üresen vagy kihasználatlanul álló területek kínálnak kedvező befektetési lehetőségeket Budapesten. Ezek közül a három legnagyobbat jártuk be, amelyek baloldali önkormányzatok, valamint a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat fenntartásában állnak. A kormány áfakedvezménnyel ösztönözné a lakásépítéseket a rozsdaövezetekben.

A Rákosrendező pályaudvar Budapest legnagyobb barnamezős negyede Fotó: Bach Máté

Budapest területének nagyjából öt százalékát teszik ki az úgynevezett barnamezős területek, amelyek több éve vagy évtizede állnak üresen, esetleg nem teljesen kihasznált állapotban. A kormány 2030-ig felvázolt terveinek is része a rozsdaövezetek fejlesztése, a múlt hónap közepén például azt jelentette be a kabinet, hogy ötszázalékos áfakedvezményt ad az említett területeken felépített lakásokra, és az ingatlanokat kiadók is élhetnek ezzel a lehetőséggel. Míg több ilyen részen már folynak jelentős ingatlanfejlesztések – köztük a Kopaszi-gát szomszédságában található BudaParton, a Közvágóhíd környékén –, a legnagyobb összefüggő területű fővárosi rozsdaövezetek sorsa még nem dőlt el. A Magyar Nemzet a Városkép Romboló bloggerének segítségével járta körbe az utóbbi helyszíneket, latolgatva azt is, hogy adottságaiknál fogva milyen beruházásokra lennének a leginkább alkalmasak.

Kalyibákban élnek

A legnagyobb potenciállal talán az Örs vezér tere szomszédságában fekvő Terebesi-erdő rendelkezik. A kedvező infra­struktúrával körülvett, mintegy hatvanhektárnyi zöldövezetből a Kőbányához tartozó 22 hektár beépítésére már jelentkezett egy izraeli társaság, amely óriási társasházi és szolgáltatónegyedet tervez felépíteni. A fennmaradó 38 hektárt – amelynek a főváros a tulajdonosa – jelenleg a hajléktalanok vették birtokukba: a Válasz­online februári cikke szerint mintegy száz fedél nélküli él a területen. A területet be­járva kiderült: továbbra is számos család tartózkodik az egykori kamion- és teherautómosó rozzant gazdasági épületeiben, valamint sátrakban, kalyibákban. A közepes falunyi helyfoglaló átköltöztetése komolyabb logisztikát és tervezést igényelne, főként mivel ottjártunkkor úgy tűnt, hogy minden korosztály – a gyermekektől az aggastyánig – megtalálható a lakók között. A hajléktalanok szerint az utóbbi évek során több borsodi család egész rokonsága költözhetett be az erdős részbe. A területen hatalmas szemétkupacok is találhatók – részben az ott élők illegális hulladékfeldolgozó tevékenysége miatt –, ezért nem kevés ráfordítást igényelne eltávolítani a talaj alá is beásódott szemetet, amelynek egy része akár veszélyes hulladék is lehet.

A Rákosrendező pályaudvar Budapest legnagyobb barnamezős negyede
Fotó: Bach Máté

Bomba találta el

Ezenkívül egy szovjet laktanya is működött az erdőt határoló Gyógyszergyári út túloldalán, és lőgyakorlatokra is használhatták a területet, de a lapunkat kalauzoló blogger még második világháborús bombatalálatra utaló nyomokat is talált, így a tűzszerészeti vizsgálat is indokolt lehet. Azonban a terület egy részét az előző évtizedben még aktívan használták: az autómosó telepe mellett szintén romos épületek árulkodnak arról, hogy egy sportpálya is működött a mára elburjánzott növényzet helyén. A Terebesi-erdő előnyei között említhető, hogy minden irányban több száz méternyi a kiterjedése, ezért annak ellenére, hogy egy nagy forgalmú centrum közelében helyezkedik el, csendes, külvárosi atmoszférával bír. Exkluzív lakóparkok építésén túl közparkok, tanösvény vagy sportpályakomplexum kialakítására is alkalmas lehet a terület.

A Rákosrendező pályaudvar körüli rész Budapest legnagyobb barnamezős övezete a maga 60-70 hektárával, de a roppant terület egésze – hosszában legalábbis – a vasúti felüljáróról nézve belátható. A hasznosítását azonban megnehezíti, hogy egy része a MÁV kezelésében áll, a többin pedig két kerület, Zugló és Angyalföld osztozik. Ráadásul a sínek kettévágják a használaton kívüli rozsdaövezetet. A legnagyobb kiterjedésű részen – a vasút és az M3-as autópálya között – azonban lakóházakat is fel lehetne építeni, de a közelben épülő vasúttörténeti parkkal összekapcsolva egy nagyobb tematikus élménypark vagy rekreációs központ megvalósítása is reális alternatíva lehet.

Termálfürdő és műemlék

A legkülönösebb barnamezős terület – amely a VIII. kerületi önkormányzat fenntartása alatt áll – a józsefvárosi vasútállomás környékén helyezkedik el. Bár a Kőbányai útról nézve nem feltűnő, hogy húsz hektár áll üresen, ám a területre belépve mellbevágó nagyságú kihalt tér fogadja a szemlélőt. A 2014-ben bezárt józsefvárosi piac elnyúló betontalapzata összefüggő síkot képez a környező területtel, amely a Magyar Posta még működő épületétől nyújtózik a Könyves Kálmán körút irányába, ahol egyébként az a lerobbant tömbház határolja, amelybe Pikó András, a kerület baloldali polgármestere nemrégiben hajléktalanokat költöztetett. A Kőbányai út túloldalán lévő Ganz-gyár is kihasználatlanul áll, így ebben az irányban akár egészen a Vajda Péter utcai lakóházakig alkalmas lenne beruházásokra a terület.

A legkézenfekvőbb választás itt is lakóparkok létesítése lehet, ám a terület adottságai más megoldásokat is kínálnak. Logisztikai centrumot is létre lehetne hozni, mivel több ilyen létesítmény is elférne a Magyar Posta telepe mellett. Az ország egyik legrégebbi vasútállomásáról van szó, ennek felújítása is észszerű elképzelés, s alkalmas lehet például tehervonatok átrakodó telepének is. A Ganz-gyár szomszédságában egyébként ipari műemlék is található, amelynek rendbehozatala a közelben épülő új Közlekedési Múzeummal kompatibilis tematikát is kínál. A terület rendezésére korábban már több elképzelés is született. Sára Botond, a kerület korábbi fideszes polgármestere a nemrégiben felfedezett hetvenfokos termálvíz fürdőépítéssel történő hasznosítását szorgalmazta.