Amatőr hibákat követnek el az ellenzéki pártok

Az ellenzéki pártok amatőr hibái a professzionális politizálás hiányára világítanak rá – mondta el Deák Dániel élő videóelemzésében. Példaként említhető Korózs Lajos videóhamisítási botránya, illetve hogy a párt késlekedése miatt hivatalosan még mindig nem Jakab Péter a Jobbik elnöke. Az MSZP és a Jobbik mellett a Momentum sincs jó helyzetben, hiszen a tisztújítás eredménye rávilágít a párt identitásválságára, amely könnyen pártszakadáshoz vezethet. Budapesten a Lánchíd felújítása fogott ki a balliberális városvezetésen, így az ellenzéki térfélen jelenleg az egyetlen potens szereplő a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció.

A kormányzati ciklus közepén a Fidesz–KDNP támogatottsága magasabb, mint amilyen eredményt a 2018-as országgyűlési választáson elért, míg az ellenzéki pártok között ugyan átrendeződtek az erőviszonyok, de érdemi támogatottságnövelést egyikük sem tud felmutatni – mondta el Deák Dániel vezető elemző. Hozzátette, ez a jelenség a magyar és a nemzetközi politikában is szokatlan, hiszen a kormányzati ciklusok közepét általában a kormányoldal visszazuhanása jellemzi, míg az ellenzéknek ez a hatékony építkezés időszaka. Az elemző szerint mindez a kormány sikeres politikája és napirend-alakító képessége mellett annak a következménye, hogy az ellenzéki politikusok rendre olyan amatőr hibákat követnek el, amelyek miatt egyáltalán nem tudnak kormányképes alternatívát felmutatni.

Szétesőben a Jobbik

Az ellenzéki pártok közül a legnagyobb bajban a Jobbik van, hiszen a párt az elmúlt két évben több pártszakadáson is átesett, a parlamenti frakciója harmada távozott – mondta Deák Dániel. Ennek hátterében a Vona Gábor által elindított „néppártosodási” stratégia áll, amelynek részeként a párt fokozatosan feladta az önállóságát és mára nyíltan együttműködik a balliberális oldallal és Gyurcsány Ferenccel.

Ez vezetett a 2018-as pártszakadáshoz és ahhoz, hogy lényegében minden karizmatikus és országosan is ismert politikus elhagyta a pártot, valamint rövid időn belül a 2018-as 20 százalék körüli támogatottsági szintről a parlament bejutási küszöb közelébe zuhant a párt támogatottsága.

Deák Dániel kiemelte, a balratolódás mellett szintén komoly érvágást jelentett a pártnak, hogy olyan botránypolitikusok kaptak fontos szerepet, akik tovább rombolták a párt társadalmi megítélését. Ilyen politikus például Jakab Péter, aki miután hosszú belső küzdelmeket követően 2020 januárjában a Jobbik elnöke lett, folytatta a botránypolitizálást, ráadásul a konszenzusteremtés helyett a párton belüli törésvonalakat is tovább mélyítette. Ez a helyzet is jól jellemzi a Jobbik dilettantizmusát, hiszen hivatalosan még mindig nem Jakab Péter a párt elnöke, ami nagyon kínos nekik, főként annak fényében, hogy Sneider Tamás már szakított a párttal – mondta a XXI. Század Intézet vezető elemzője.

Videóhamisítási botrányban az MSZP

Az elmúlt napokban az MSZP videóhamisítási botrányától volt hangos a magyar belpolitika. A szóban forgó felvételen Korózs Lajos egy Németh Athina nevű nővel beszélget, akiről a szocialisták országgyűlési képviselője azt állította, hogy mentőtiszt. A baloldali politikus a beszélgetésben maga adja Németh Athina szájába azt az adatot, amit több baloldali portál ezután tényként közölt. Az Országos Mentőszolgálat néhány órával később azt írta, hamis látszatot kelthetett egy nő, akinek nincs semmi köze az Országos Mentőszolgálathoz, de az egészségügyi szakdolgozók nyilvántartásában sem szerepel. A videó felháborodást váltott ki a mentődolgozók körében, később az MSZP oldaláról is eltüntették. Azóta kiderült, hogy belső vizsgálat indul az MSZP-ben a párt Facebook-oldalára felkerült videó miatt – tette hozzá Deák Dániel.

A párt a jelek szerint a saját hibáiból sem tanul, hiszen 2013-ban hasonló eset történt a bajai videóként elhíresült videóhamisítási ügyben – mondta Deák Dániel. Ismertette, a bajai videóhamisítási botrány azzal kezdődött, hogy 2013. október 18-án a Hvg.hu egy felvétellel állt elő, amelyet Itt a bizonyíték a csalásra: pénzért és tűzifáért szavaztak Baján címmel tett közzé, a cikk bevezetőjében egyebek között azt állították, „egyértelmű bizonyíték került elő arról, hogy szavazatvásárlás történt a bajai időközi választáson”. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke sajtótájékoztatón kürtölte világgá a felvételre hivatkozva, hogy a Fidesz választási csalást követett el. Baján október 13-án tartották az időközi választás második fordulóját, melyen a kormánypárt jelöltje nyert. A videóról már aznap estére kiderült, hogy hamis, az MSZP és a Hvg.hu ennek ellenére még napokig tagadott, de október 21-én a rendőrség megerősítette, hogy a felvétel hamis. Deák Dániel szerint ez már a sokadik olyan amatőr hiba az MSZP részéről, ami nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy már a parlamenti bejutási küszöböt sem haladja meg a párt támogatottsága.

Bizonytalanság a Momentumnál

A nyilvánosság előtt ugyan Fekete-Győr András és a Momentum többi politikusa úgy tesz, mintha semmi meglepő dolog nem történt volna a tisztújításon, ugyanakkor eredménye még a balliberális véleményformálók szerint is azt jelzi, hogy a párt tagsága nem ért egyet a Momentum balra tolódásával, valamint a Gyurcsány Ferenccel történő összefogással – hangsúlyozta Deák Dániel. Ezt jelzi, hogy a liberális Donáth Anna és Berg Dániel ugyan indult az alelnöki pozícióért, azonban velük szemben olyan politikusokat emelt be a vezetésbe a párttagság, akik sokkal inkább a jobboldali értékekkel szimpatizálnak.

Ez a belső megosztottság szerinte nem újszerű a Momentumon belül, hiszen korábban is ez a két pólus csapott össze a pártban, 2019 elején például attól volt hangos a sajtó, hogy Soproni Tamás alelnökként azt követően bukott meg, hogy 2018-ban sikertelen puccsot szervezett Fekete-Győr András Momentum-elnök ellen. Hasonló világnézeti megosztottság miatt szakadt szét korábban az LMP és a Jobbik is, kérdéses, hogy a Momentum nem-e jut hasonló sorsra – mondta Deák Dániel, hozzátéve: az biztos, ha a Momentum tovább közeledik Gyurcsány Ferenchez, akkor elkerülhetetlen lesz, hogy sokan otthagyják a pártot.

Az LMP-t még a Kétfarkú Kutya párt is megelőzi

A zöldpárt továbbra sem képes olyan üzenetet megfogalmazni, amellyel hosszú távon képes lenne a politikai napirendet befolyásolni – mondta el az elemző. Kiemelte, a zöldtematika Magyarországon továbbra sem olyan húzótéma, amivel tömegtábort lehetne építeni, így a pártnak emellett egyéb olyan ügyeket kellene felkarolnia, amellyel meg tudja magát különböztetni a többi ellenzéki párttól.

A közvélemény-kutatások alapján az LMP teljesen eljelentéktelenedett, már nemcsak a parlamenti bejutási küszöb meghaladása nehéz a pártnak, hanem még az állami támogatás megszerzése – vagyis az egy százalék elérése – is kockázatos vállalkozás lenne egy mostani választáson – hangsúlyozta Deák Dániel.

Mint mondta, ez annak köszönhető, hogy hasonlóan a Jobbikhoz, szinte minden országosan ismert politikus, sőt még a párt korábbi miniszterelnök-jelöltje is távozott, ami jelentős versenyhátrányt jelent a többi baloldali párttal szemben.

Még egy híd felújítása is kifog az ellenzéki koalíción

Az októberi önkormányzati választás óta eltelt időszak nem az ellenzéki polgármesterek sikereitől volt hangos, akik nem váltották be a szavazóik által hozzájuk fűzött reményeket – jelentette ki Deák Dániel. Ennek komoly hatása lehet szerinte a 2022-es országgyűlési választásra is, hiszen a választók előtt egyre inkább világossá válik, hogy a hangzatos kampányígéretek után hatalmi pozícióban kudarcosak az ellenzéki politikusok.

Különösen nagy jelentősége van a budapesti városvezetésnek, hiszen az ország lakosságának ötödét kitevő várost egy olyan ellenzéki szivárványkoalíció irányítja, amelyik 2022-ben az ország irányítását is át kívánja venni – hangsúlyozta. A fővárosban márpedig hibát hibára halmoztak Karácsony Gergely vezetésével az ellenzéki koalíció pártjai, amelyek a koronavírus-járvány kapcsán voltak a leglátványosabbak. Az elemző kiemelte, Karácsony Gergely hiába támadta éles hangnemben és vádolta döntésképtelenséggel a kormányt, ezzel csak el akarta terelni a figyelmet az általa vezetett fővárosi önkormányzat járvány során tanúsított tétlenkedéseiről és hibáiról. Ennek ellenére azonban a sajtó a fővárosi fenntartású Pesti Úti Idősek Otthonában bekövetkezett mulasztásoktól volt hangos.

De nem csak a koronavírus-járvány során voltak súlyos mulasztások: a Lánchíd felújításánál is dilettantizmus mutatkozik meg az ellenzéki politikusok részéről. – Érthetetlen, hogy miért nem írták ki még a hídra a tendert, miközben a Tarlós István vezette hivatal 23,7 milliárd forintot hagyott erre a célra a főváros kasszájában, ráadásul a Lánchídra 2018 óta engedélyezett kivitelezési tervek is vannak.

Gyurcsány Ferenc pártja az egyetlen potens ellenzéki erő

Gyurcsány Ferenc célja, hogy a baloldal a 2022-es választásnak az ő és felesége vezetésével fusson neki – jelentette ki Deák Dániel. A DK elnöke egyértelműen úgy tekint a Momentumra, mint ahogy az MSZP tekintett 2010 előtt az SZDSZ-re. Kérdés, hogy ehhez miként fog viszonyulni a Momentum vezetése, beállnak-e Gyurcsány Ferencék mögé vagy inkább önálló politikát folytatnak majd.

Kijelenthető, hogy az elmúlt években a Demokratikus Koalíció olyan tudatos és koherens politikát folytatott, amelynek eredményeként az egyetlen olyan politikai szereplővé vált az ellenzéki térfélen, amelynek van víziója, sikeresen ki tudja használni a média adta lehetőségeket és a létrejötte óta ugyanazt az irányt képviseli.

Szintén fontos a DK sikerében, hogy míg a többi ellenzéki párt a legtöbbször magyarázkodásra kényszerül a sajtóban, addig Gyurcsány Ferencék saját ügyekkel és témákkal tudnak szerepelni. Ez egyben az ellenzék további válságát is eredményezi, hiszen mivel Gyurcsány Ferenc az egyik legelutasítottabb magyarországi politikus, összellenzéki szinten taszítja a szavazókat, ha az ellenzéket vele azonosítják a választópolgárok – zárta elemzését Deák Dániel.