Itthon és külföldön példátlan támadásokat kapott a kormány

Az Országgyűlés hétfői ülése Szijjártó Péter napirend előtti felszólalásával kezdődött.

Budapest, 2020. június 9. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólal az Európai Unió tagállamai közötti kétoldalú beruházási megállapodások megszûnésérõl szóló megállapodás kihirdetésérõl szóló törvény vitájában az Országgyûlés plenáris ülésén 2020. június 9-én. MTI/Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt

Az Országgyűlés hétfői ülése Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter napirend előtti felszólalásával kezdődött, amely után az ellenzéki frakciók öt-öt percben reagálhattak.

A tárcavezető köszönetét fejezte ki az embereknek a védekezés során nyújtott helytállásért. Közölte: a korlátozó intézkedéseket időben hozta meg a kormány, az emberek pedig megfelelően viselték a helyzetet. Szijjártó kiemelkedő sikernek nevezte a kínai légihidat, amelyen keresztül rengeteg védőfelszerelés és lélegeztetőgép érkezett. – 150 millió maszk, hetvenmillió védőruha, tízezer lélegeztetőgép – sorolta a miniszter a beszerzéseket, amelyeket annak fényében nevezett különösen nagy sikernek, hogy az EU-tagországokkal vérre menő küzdelmet folytattak a felszerelésekért. – Csak akkor lehet felelősséggel folytatni és végigvinni a lazítást, ha az egészségügyi kapacitást is készen tartjuk a második hullámra. A kormány ezt a munkát is elvégezte – közölte a miniszter. Szijjártó Péter kitért arra is, hogy a járvány a munkahelyeket is veszélyezteti, ám „annyi új álláshelyet kell létrehozni, amennyit a válság elvisz”. A miniszter kiemelte: a jövőben sem fogják spekulánsok kezére adni az országot, megvédik a magyar embereket. Szijjártó kitért arra, hogy 806 vállalat kormányzati segítséggel 377 milliárd forintnyi beruházást hajt végre, amellyel 143 618 munkahelyet védenek meg, a mai napon pedig egy 25 milliárdos alapot hirdettek meg a határon túliaknak. Szijjártó hangsúlyozta, hogy itthon és külföldön példátlan támadásokat kapott a kormány, amelynek álságosságát mutatja, hogy a holnapi napon véget érhet a rendkívüli jogrend, amelyről korábban azt mondták, hogy korlátlan ideig tart. – Kellene, hogy legyen egy határ: a mentőkkel, az emberéletekkel nem szórakoznak – mondta, emlékeztetve az álmentős történetére. – A védekezés első szakasza sikerrel lezárult, köszönjük, Magyarország! – fejezete be felszólalását Szijjártó.

A frakciók öt-öt perces felszólalása után Szijjártó Péter válaszolt. Kiemelte: a 13. havi nyugdíjat azok kritizálják, akik korábban elvették ezt a juttatást. – Hazudik Arató képviselő úr, ha azt mondja, hogy csak a nagy cégek kaptak támogatást – mondta a miniszter, és felsorolt több olyan céget, ahol 30–70 ember dolgozik. Szijjártó Péter Tordai Bence képtelen felszólalására azt válaszolta: nem is akartunk versenyezni a berlini légihíddal. A határon túli magyarokkal kapcsolatban hangsúlyozta: 2016 óta több mint 55 ezer határon túli gazdálkodót, vállalkozót támogattak. – Diktatúraépítéssel riogattak, 120 napot követeltek, 90 napot kaptak – fejezte be beszédét Szijjártó.

Válaszában Arató Gergely (DK) azt hangsúlyozta, hogy a kormány ne legyen gyáva, és fogadja meg az ellenzék egészségügyi dolgozók béremelésére vonatkozó javaslatát, illetve számoljon el az eszközbeszerzések költségeivel. Szerinte a kormány csak néhány baráti oligarchát és a multikat támogatja a gazdaságvédelmi akciótervvel.

Brenner Koloman (Jobbik) méltatlannak nevezte, hogy nem minden egészségügyi dolgozó részesült az egyszeri, ötszázezer forintos juttatásból, és sürgette, hogy a digitális oktatás tapasztalatait építsék be a Nemzeti alaptantervbe.

Vejkey Imre (KDNP) egyetértését fejezte ki Szijjártó Péter beszámolójával és a levont következtetésekkel, fontosnak nevezve, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv 2021-re is átnyúlik. A képviselő szerint Magyarországnak hosszú távon fel kell készülnie a migrációs nyomásra, aminek bár az EU nem akar ellenállni, „mi a saját kultúránk szerint akarunk élni”.

Keresztes László Lóránt (LMP) azt kritizálta, hogy míg a munkahelyteremtési programban 80 milliárd forintból 175 ezer új munkahelyet teremtettek, addig a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztése is ennyi pénzt emészt fel, amelyet fel lehetett volna használni szintén munkahelyteremtésre. A képviselő azt is kifogásolta, hogy szerinte 34 vasúti vonalat „ítélt halálra” a kormány.

Tóth Bertalan (MSZP) a szociális ágazat dolgozóinak is követelte az egyszeri 500 ezer forintos juttatás kifizetését, és bírálta, hogy a kormány korábban nem határozott ideig kért rendkívüli felhatalmazást.

Tordai Bence (Párbeszéd) azért bírálta Orbán Viktort, mert a járvány alatt találkozott Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel, „Európa utolsó diktátorával”. Szerinte az augusztus 20-i tűzijátékot nem kellene megrendezni, annak költségeit az emberek bérezésére kellene fordítani.

Kocsis Máté (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány azért nem 30, 60 vagy 120 napig kért különleges felhatalmazást, mert nem lehetett tudni, hogy meddig tart a járvány, betartotta viszont az ígéretét, hogy azt azonnal visszaadja, amint véget ér a veszélyhelyzet. Kocsis emlékeztetett arra, hogy míg a kormány az emberekkel összefogva a járvány leküzdésén dolgozott, az ellenzék hazugságokat terjesztett, hamis videókat gyártott, támadta a védekezésben részt vevőket, Müller Cecíliát pedig meg is alázták. – A baloldali képviselőknek bocsánatot kell kérniük azért, amit a járvány alatt tettek – szólított fel Kocsis Máté, aki szerint a magyar baloldalra a bajban sem lehet számítani.

Vadai Ágnes (DK) azt kérdezte, hogy miért van szükség a vásárlási sávok további fenntartására, miközben számos területen megtörtént a lazítás. A vásárlás témakörére hivatkozva Vadai azt hangoztatta, hogy 2008-hoz képest a benzintől a sertéshúsig minden fogyasztási cikknek nőtt az ára, akár a többszörösére is. – Ez lenne a családbarát kormányzás, hogy a pénzünk elértéktelenedik? – kérdezte.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszában közölte, hogy a szocialisták kormányzásához képest a mostani kabinet 139 százalékkal költ többet a szociális területre, 42 százalékkal a nyugdíjakra és 77 százalékkal többet az egészségügyre. A vásárlási sávokkal kapcsolatban Dömötör Csaba hangsúlyozta: minden intézkedés, így ez is az emberi életek védelmét szolgálta, és ha Vadai a normális életre való visszaállítást sürgeti, az azt jelenti, hogy a kormány jól kezelte a járvány első szakaszát. Mivel azonban egy második hullámot sem lehet kizárni, a kormány szerdán dönt majd a vásárlási sávokról, ami a nemzeti konzultáció egyik kérdése is lesz majd – közölte Dömötör Csaba, arra kérve az ellenzéket, hogy most ne blokkolják a konzultációt, hanem vegyenek részt benne. – Első lépésnek beérjük azzal, hogy ne gyártsanak kamu videókat – fogalmazott.

Harangozó Tamás (MSZP) a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban arról beszélt, hogy annak vesztese az önkormányzati szféra lesz. Szerinte bár az önkormányzatok is jól teljesítettek a járvány elleni küzdelemeben, az elvont forrásokat – például a parkolási díjat – a kormány nem adja vissza nekik, hanem további megszorításokkal sújtja őket. Harangozó Ausztria példáját ajánlotta a kormánynak, ahol összesen egymilliárd eurót kaptak a vírus miatt bajba jutott önkormányzatok.

Kontrát Károly válaszában úgy fogalmazott, Magyarország büszke ország, amely képes megvédeni a polgárait a járványban is. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint ehhez a baloldali önkormányzatoktól ugyanakkor nem sok segítség érkezett, amelyek csak a kifogásokat keresték, például arra, hogy miért nem tudják elkezdeni a Lánchíd felújítását. Kontrát Károly közölte: a 2021-es költségvetésben összesen 3000 milliárd forinttal, azaz 16 százalékkal több forrásból gazdálkodhatnak az önkormányzatok, mint idén, amit aligha lehet kivéreztetésnek nevezni.

Jakab Péter (Jobbik) pártja populista kommunikációs irányvonalán maradva azt kérdezte a kormánytól, hogy az elmúlt három hónapban sikerült-e „mindent megszerezni, amit akartak”. Véleménye szerint „a kaszinók Garancsinak, a Balaton Mészárosnak” ment. – Azért kellett a korlátlan felhatalmazás, hogy korlátlanul gazdagodhassanak – összegzett Jakab Péter. Kiemelte: szerinte azoknak kell bocsánatot kérniük, akik a korlátlan hatalommal elnyerték a korlátlan felelősséget – utalt a kormányra.

Válaszában Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára felsorolta, hogy mi mindent hazudott Jakab Péter a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény kapcsán: többek között korlátlan hatalommal rendelkező királynak nevezte a miniszterelnököt. – Ezek hazugságok. A vírus elleni védekezésről szóló törvény az életek megvédését szolgálta – hangsúlyozta az államtitkár, aki szerint az ellenzék hozzájárulhatna a védekezéshez azzal, hogy megszavazzák a törvény holnapi visszavonását, mert „eddig nem sokat tettek”. Végül egy büntetést javasolt Jakab Péternek: „Vannak politikusok, akiket azzal kellene büntetni, hogy beszédük színvonalán éljenek” – idézett egy angolszász politikust Orbán Balázs, ezt javasolva Jakabnak.

Soltész Miklós (KDNP) szerint a sikeres járványkezelésnek számos összetevője volt, jól szervezett és folyamatosan átgondolt volt a védekezés, az emberek fegyelmezettek voltak. – A sikeres védekezést és annak folytatását sokan, sok helyről támadták: Brüsszel nem tett semmit, a spekulánsok forint elleni támadást indítottak, az örök kötvénnyel örök eladósodást szeretnének – közölte, és felidézte a hazai ellenzék áskálódásait is, így Szabó Tímea és Korózs Lajos közös hazugságát az álmentős nő történetéről. Soltész arra kérte az embereket, töltsék ki a nemzeti konzultációt, hogy a kormány tiszta képet kaphasson arról, mit szeretnének.

Válaszában Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szintén kiemelte, hogy a magyar emberek összefogásának köszönhetően hazánk sikeresen védekezett a koronavírus ellen. Emlékeztetett: az ellenzékre sem a parlamentben, sem azon kívül nem lehetett számítani. – Ma senki sem tudná, hogy ki az a Németh Athina, ha Szabó Tímea nem hivatkozott volna rá és Korózs Lajos nem készítette volna el a videót – mondta Rétvári. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy nem ez volt az első eset, amikor politikai hasznot akartak húzni emberek halálából: egy várpalotai és egy orosházi esetet próbáltak hasonló színben feltüntetni, ezekből a kormány elleni igaztalan támadást akartak kreálni.