Ismert, a nyomozás a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján 2012 februárjában kezdődött, majd május 31-én őrizetbe vették Vizoviczkit, a testőrét, Varga Istvánt (ő a koronatanú), valamint Hopka Lajost, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) speciális bűnözői csoportok elleni osztályának egykori vezetőjét és Kalmár Tamást, a BRFK egykori közrendvédelmi főosztályvezetőjét. 2012 június elején kattant a bilincs Gulyás Imrének, az NNI szervezett bűnözés elleni főosztálya egykori vezetőjének és Koblencz Attilának, a BRFK volt felderítő nyomozójának csuklóján. Gulyás Imrét június közepén tartóztatta le a vádat képviselő ügyész indítványára a bíróság, mert a felmerült adatok szerint egyik vádlott-társának fizetett volna azért, hogy helyette is vállalja magára a terhükre rótt bűncselekményt. Gulyás és védője megfellebbezte a letartóztatást, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség azonban fenntartja a letartóztatási indítványt, és a fellebbezés elutasítását indítványozta.
Vizoviczkit a részítéletében 108 millió forint vagyonelkobzásra is ítélte a hadbíró. Az éjszaka volt császára 2018-tól tölti a másik büntetőperében rá kiszabott hétéves fegyházbüntetését. Ebből a büntetésből még három éve van hátra, mivel sem a csütörtöki, sem a régebbi ügyében kapott ítélet nem szakítható meg feltételesen, 2030-ig biztosan rácsok mögött marad. A 33 milliárd forintos költségvetési csalás vádirata szerint Vizoviczki megkérdőjelezhetetlen vezetőként irányította az általa létrehozott bűnszervezetet, és legalább negyven éjszakai szórakozóhelyének milliárdos bevételei hozzá kerültek. A vádirat szerint erőszakos, illetve egyéb úton szerezte meg a diszkókat, bárokat, mulatókat. A nyomozók által vizsgált 2010 és 2012 közötti időszakban keletkező milliárdos bevétellel trükköztek, Vizoviczki utasítására megtévesztették az adóhatóságot, és a tényleges jövedelemnek csak egy részét vallották be. Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással vádolta meg őt és társait a Központi Nyomozó Főügyészség.
