Az EB ezúttal is górcső alá veszi a különleges jogrendet

Lapunk az Európai Bizottságnál érdeklődött a rendkívüli jogrend ismételt bevezetésével kapcsolatban.

Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke, és a cseh alelnök, akit Orbán Viktor lemondásra szólított fel Fotó: Emilie GOMEZ Forrás: Európai Parlament

Mint azt Orbán Viktor miniszterelnök a hét elején bejelentette, a járványügyi mutatók miatt kedd éjféltől ismét különleges jogrend lépett életbe, a kormány az utóbbi hónapokban tapasztaltaknál szigorúbb korlátozásokról döntött. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnap pedig kijelentette: akcióképességre és gyorsaságra van szükség a koronavírus-járvány elleni védekezésben, ezért volt indokolt a rendkívüli jogrend, a veszélyhelyzet kihirdetése. Felhívta a figyelmet arra is: mivel tavasszal voltak abból viták, hogy nem jelöltek meg időkorlátot, és azzal, hogy most konkrét, kilencvennapos hosszabbítást kértek, abban bíznak, hogy elnyerik az ellenzék támogatását.

Emlékezetes, a járvány első hullámának idején nem csak a hazai ellenzék, de az uniós intézmények, így az Európai Bizottság is kritikával illette a magyar szabálycsomagot. A brüsszeli testületnél emiatt arról érdeklődtünk, hogy miként vélekednek az ismét bevezetett rendkívüli jogrendről.

– Ahogy azt korábban is elmondtuk, a járványhelyzet alatt valamennyi tagállam esetében vizsgáljuk a bevezetett rendkívüli intézkedéseket. Tisztában vagyunk a magyar rendkívüli jogrend életbelépésével is – tudatta szűkszavúan lapunkkal Christian Wigand, az EB illetékes szóvivője.

Ugyanez volt a hivatalos bizottsági kommunikáció a tavasszal is, s a tagállamokat tömörítő tanács is általános diskurzust tartott a rendkívüli intézkedésekről, míg az Európai Parlament kifejezetten a magyar koronavírus elleni védekezésről tartott vitát. Az uniós bizottság és a magyar kormány között mégis

amiatt mérgesedett el akkor a viszony, hogy Věra Jourová, az EB alelnöke, az európai értékek védelméért felelős liberális uniós biztos a közösségi joggal összeegyeztethetőnek nevezte a hazai szabályozást, ám később azt több fórumon is erősen kritizálta. A cseh politikus az időkorlát hiánya mellett a„jogállamisági kontextussal” érvelt Magyarország ellenében.

– Amikor nem sikerül semmi konkrétumot bebizonyítani a jogállamiság kérdésében, akkor jön az a kommunista tempó, hogy az „összkép rossz” – ezt pedig már Varga Judit igazságügyi miniszter mondta a jelenséggel kapcsolatban egy szeptember végi vitaműsorban.