Orbán Viktor: Az összetartozás nem feltevés, hanem valóság

Orbán Viktor miniszterelnök szerint nagy próbatételnek vagyunk kitéve 2020-ban, hiszen a trianoni örökség mellett a koronavírus-járvánnyal is meg kellett küzdeni. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János államtitkár a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) és a Magyar Diaszpóra Tanács (MDT) plenáris ülésén ismertette az elmúlt tíz év nemzetpolitikájának és a külhoni magyarokat támogató programoknak az eredményét.

A határon túli nemzettársainkat a kivándoroltakhoz sorolták Fotó: Kurucz Árpád

Hangsúlyozta: átalakították a választási rendszert, így minden magyar leadhatja a szavazatát, függetlenül attól, hogy éppen melyik országban él. A venezuelai magyarok hazahozataláról elmondta: könnyen integrálódtak, és sikerült mindenkit hazahozni, aki veszélyben volt.

– A diaszpóra teljes magyarsága legyen meggyőződve arról, hogy bárhol is éljen, baj esetén van egy ország, ahová bármikor hazajöhet teljes magyar állampolgárként

– jelezte a miniszterelnök-helyettes, aki példaként említette Izraelt, ahová a zsidóság bármikor visszatérhet.

Semjén Zsolt ezután bemutatta nemzetpolitikánk négy alappillérét:

1. Hagyományos identitásmegőrzés: Megtízszerezték a költségvetési támogatást, és egyetlen programot sem szüntettek meg a járvány idején sem. A külhoni magyarság és a magyar állam között intézményes kapcsolat alakult ki. Nemcsak a magyar állam, hanem a magyar emberek segítségével mintegy 1000 óvodát újítottunk fel a Kárpát-medencében, és több felsőoktatási intézmény fenntartásáról biztosítjuk a külhoni egyetemistákat. Az anyasági támogatást illetően 10 ezren igényeltek babacsomagot, valamint 172 település kapott támogatást a testvértelepülési kapcsolat kialakításáért.

2. Gazdaságfejlesztés. A gazdaságfejlesztéssel mindenki előnyt élvez: jó a külhoni magyarságnak, a külhoni többségi társadalomnak, a magyar államnak és az utódállamoknak.

3. Etnikai alapú magyar pártok támogatása. Magyarország mindig is támogatta az autonómiát, hiszen máshol is bevált ez az intézményrendszer.

4. Honosítás. Több mint 300 ezer honosítás történt. Aki fel akarta venni az állampolgárságot, felvehette. A Magyar Országgyűlés már valóban nemzetgyűlésként működik. Ez a Trianonra adott megfelelő válasz, hiszen a Csíkszeredán élő magyar identitású ember állampolgári értelmezésében is magyar legyen.

– A nemzetpolitika a legnagyobb fejlődést produkáló alappillére a kormánynak: a megörökölt leépített rendszerből soha nem látott fejlődést elérő nemzetpolitikát építettünk. Az anyaország és a külhoni magyarság közötti bizalmatlanságot egy egységes Kárpát-medencére cseréltük át, a diaszpórában élők pedig továbbra is kiállnak a határon túliak védelméért – közölte a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Potápi Árpád János ezt követően ismertette a tíz éves nemzetpolitika által támogatott területeket, és az ott elért eredményeket is.

1. Oktatás. Három ütemben zajlanak az óvodafejlesztések jelenleg, de a negyedik ütemet éppen most dolgozza ki a magyar kormány. Évente 225 ezer külhoni magyar óvodás és iskolás anyanyelvi oktatását támogatják. A Kárpát-medencei óvodafejlesztési programban 850 bölcsőde és óvoda fejlesztéséhez, illetve építéséhez járulnak hozzá. 250 hétvégi magyar iskolát tartanak számon a diaszpórában.

2. Ifjúsági nevelés: Mintegy 900 ezer külhoni magyar ifjúságot célzó tevékenység megvalósításához járulnak hozzá. A Határtalanul Program keretében mintegy 400 ezer diák utazását támogatták.

3. Kultúra: Évente háromezer identitásőrző tevékenységet támogatnak. A Kőrösi Csoma Sándor Program és Petőfi Sándor Program zászlóshajói a nemzetpolitikának, amelyekkel már 45 ezer diaszpórában és 32 ezer szórványban élő magyart értek el.

4. Egyházak: Az elmúlt száz évben soha nem látott támogatásokat kaptak és kapnak jelenleg is az egyházak, nemcsak itthon, hanem szerte Kárpát-medencében. Mintegy 1600 külhoni templom, plébánia, parókia, egyházi közösségi ház újult meg vagy épült.

5. Sport: Hazánkban 2011-ben vezették be a mindennapos testnevelés órát a középiskolákban, míg szomszédainknál heti két órás mozgást tartanak mindössze. A sportakadémiák támogatásával új lendületet vett a magyar futball és a sísport, illetve újraindult a magyar lovassport is a szórványban.

6. Gazdaságfejlesztés: 2015 óta 145 felszerelt szaktanterem, tanműhely és tangazdaság létrejöttét segítették. Több ezer külhoni vállalkozást támogattak, és összesen 159 milliárd forint jutott el a külhoni magyarokhoz.

7. Családok támogatása. Mintegy 10 ezer külhoni magyar család igényelte az anyasági támogatást és a babakötvényt 2018-ban és 2019-ben, illetve 900 tevékenységet vagy szolgáltatást vehetnek igénybe a külhoni magyar családok.

8. Egészségügy. Orvosi lakások támogatásához járulnak hozzá, illetve egészségügyi fejlesztéseket valósítanak meg a külhonban.

9. Önkormányzatok. A Kárpát-medencei testvértelepülési programmal 1200 magyarországi és külhoni magyar település testvértelepülési kapcsolatát segítették elő.

10. Média: Az államtitkár ezt az ágazatot nevezte az egyik legfontosabbnak. Erdélyben az Erdélyi Médiatér Egyesület, Felvidéken a Ma7 Médiacsalád, Kárpátalján pedig öt sajtóorgánum érhető el. Bécsben, az amerikai Clevelandben és a kanadai Toronto városában is tájékoztatják a magyar nyelvű diaszpórában élőket.

Ezután Potápi Árpád János a környező országok parlamenti és önkormányzati választásán elinduló magyar pártok szereplését mutatta be. Szlovákiában csalódást jelentő két százalékot ért el a Most-Híd párt. Az államtitkár elmondta: itt el kell érnünk azt, hogy öt százalékot kapjon egy magyar párt, és bejusson a szlovák parlamentbe. Szerbiában a Vajdasági Magyar Szövetség viszont történelmi jelentőségű győzelmet aratott: a köztársasági parlamentben és a tartományi képviselőházban megduplázta a mandátumainak számát, önkormányzati szinten pedig az eddigi 109 helyett 172 képviselői helyet szerzett. Horvátországban rekordot döntött a magyar listára regisztrált választók száma a 11.606 fővel. Romániában az RMDSZ 92 megyei tanácsosi mandátumot szerzett, Marosvásárhelynek Soós Zoltán személyében újra magyar polgármestere van. Ukrajnában a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség listájára több mint 39 ezer szavazat érkezett, ezért nyolc mandátumot zsebelt be a megyei közgyűlésben. Potápi Árpád János azt is elmondta: most a december 6-i román parlamenti választásokon van a hangsúly, ezért arra kért minden román állampolgársággal rendelkező magyart, hogy menjen el szavazni.

Az államtitkár hozzátette: a Trianon utáni száz év magány korszaka véget ért, hiszen magyarnak lenni a Kárpát-medencében nem hátrány, hanem már előnnyé vált. Éppen ezért 2021-et a nemzeti újrakezdés évének nevezte Semjén Zsolt és Potápi Árpád János is.