Erős befolyás alatt az Európa Tanács és az Emberi Jogok Európai Bírósága

Nemcsak az Európai Unióban, de a jogvédelemmel foglalkozó Európa Tanácsban és az Emberi Jogok Európai Bíróságán is megjelentek Soros György emberei. A European Center for Law and Justice (ECLJ) több tanulmánya részletesen bemutatja, hogy a 2009 óta a testületben székelő száz bíró közül huszonketten közvetlen kapcsolatban álltak Soros szervezeteivel, nemrég pedig arra is fény derült, hogy a spekuláns nagy összegű támogatásaival valószínűleg az Európa Tanács egész intézményrendszerét befolyás alatt tartja.

2020. 12. 02. 23:26
TUSK, Donald; MERKEL, Angela; MAY, Theresa; BETTEL, Xavier
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Xavier Bettel luxemburgi, Theresa May brit miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár (b-j) az Európai Unióból történõ brit kiválás ügyérõl (Brexit) rendezett rendkívüli európai uniós csúcstalálkozón Brüsszelben 2019. április 10-én Fotó: Olivier Hoslet Forrás: MTI/EPA/POOL
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az egész világot sújtó válsághelyzetben az Európai Unió és az Európa Tanács (ET) vezetői úgy tűnik, kötelességüknek érzik, hogy segítség helyett jogászkodjanak és durva minősítéseket használjanak Magyarországgal szemben. Korábban az ET főtitkára fogalmazott meg megalapozatlan állításokat hazánkkal szemben, legutóbb pedig az ET emberi jogi biztosa,

Dunja Mijatović arra szólította fel a magyar Országgyűlést, hogy napolja el a magyar kormány által előterjesztett törvényjavaslat-tervezetekről szóló szavazást, elfogadásuk ugyanis szerinte káros lenne az emberi jogok magyarországi helyzetére.

Mijatović asszony szerint a magyaroknak nincs joguk szabadon dönteni az alaptörvényről vagy a választási törvényről, ezekről a kérdésekről csak a Soros György által befolyásolt európai intézmények dönthetnek.

Dunja Mijatović volt az, aki korábban felszólította az általa képviselt szervezet tagállamait, hogy a befogadóközpontokban lévő illegális migránsokat engedjék szabadon, mivel zárt helyeken jobban terjed az új típusú koronavírus. Mijatović asszony szerint a szabadjára bocsátott migránsokról a nemzetállami adófizetőknek kellene gondoskodniuk.

Joggyakorlat ideológiai alapon

Mindez azt mutatja, hogy az Európa Tanács intézményrendszerét mára teljesen behálózta a liberális, globalista szemlélet. Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének magyar delegáltja elmondta, a számunkra fontos témák nem vagy alig szerepelnek a napirenden, a javaslatokat egyszerűen lesöprik. – Megdöbbenéssel tapasztaltam, hogy folyamatosan ugyanazok a szervezetek jelölnek „független” szakértőket a bizottságokba, és ezek a szakértők jellemzően a Soros György-féle szervezetekhez köthetők – mondta el a képviselő.

A spekuláns alapítványain, illetve az általa finanszírozott nem kormányzati szervezeteken keresztül behálózta az Európa Tanácsot és az Emberi Jogok Európai Bíróságát (EJEB) is, a testület által meghozott ítéleteken keresztül pedig a nemzetállamokat is destabilizálja. Az utóbbi években az EJEB joggyakorlata a korábbiakhoz képest is mindinkább ideologikussá vált, ráadásul gyakorlatilag egy irányba, a globalista, nemzetellenes felfogás irányába mutat.

– Az Európa Tanács rendszere egyfajta előszobája az EU-joganyagnak, ahol először bedobnak egy ötletet, előkészítik, elfogadnak egy jelentést, amire már a baloldali egyetemi és NGO-szakértők hivatkoznak. Aztán továbbgörgetik, és az Európai Unió elé kerül, ahol nagyon hamar mint a tagállamok számára kötelező joganyag jelenik meg – fejtette ki Zsigmond Barna Pál a Magyar Nemzet megkeresésére. A képviselő aggasztónak érzi ezt a tendenciát, hiszen ez nem progresszív jogi gyakorlat, hanem a számunkra fontos európai jogi értékek lerombolása.

– Eltűnnek a biztos pillérek a jogból, minden relatívvá válik, és ebben a helyzetben pénzzel szabadon lehet a rendszert befolyásolni

– tette hozzá.

Erőltetett világnézet

A European Center for Law and Justice (ECLJ) több tanulmánya részletesen bemutatja, hogy a 2009 óta a testületben székelő száz bíró közül huszonketten közvetlen kapcsolatban álltak – vezetőként, támogatottként vagy rendszeres résztvevőként – hét, Soros György által finanszírozott nem kormányzati szervezettel. Ezek az NGO-k erős befolyást gyakorolnak a bíróság ítélkezési gyakorlatára annak érdekében, hogy az általuk képviselt baloldali progresszív ideológia érvényesüljön.

Ez az ideológia a nemzetek felett Európát a nemzetállamokkal szemben határozza meg, és negatívnak bélyegez minden nemzetállami dimenziót.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntései az összes tagállam életét befolyásolják, ellenük fellebbezni nem lehet.

Zsigmond Barna Pál az ET Miniszteri Bizottságához fordult, arra kérve őket, vizsgálják ki a Soros-féle NGO-k befolyását, mert működésük jogellenesen befolyásolhatja a Bíróság működését, és ezáltal beavatkoznak a tagállamok belső ügyeibe. Választ azonban a képviselő azóta sem kapott.

– Soros György rá szeretné erőltetni világnézetét és akaratát a nemzetállamokra. Az ET-ben és a Bíróságon láthatóan az általa finanszírozott NGO-k jelennek meg szakértőként, és a Soros által preferált eszmeiséget képviselik. Ez mindenben megjelenik: a témaválasztásban, az értékek közötti választásban, a szakértők kijelölésénél, és a döntéshozók, illetve bírók befolyásolásában – mondta el lapunknak a képviselő.

Soros finanszírozza

De más összefüggések is nyilvánvalóvá teszik, hogy az ET intézményei Soros György kottájából dolgoznak.

A nyilvánosságra hozott támogatói listák alapján megállapítható, hogy a Soros-féle NGO-k a korábbi években több száz millió forinttal támogatták az ET működését.

A nyilvános adatok alapján Zsigmond Barna Pál ismételten kérdéssel fordult a Miniszteri Bizottsághoz, kérve, hogy hozzák nyilvánosságra a támogatási szerződéseket, hiszen sokakat érdekelhet, milyen feltételeket tartalmaznak a dokumentumok. A képviselő reméli, hogy kérésére nyilvánosságra hozzák a dokumentumokat, és feltárják, mire fordították a támogatásokat.

A Kontra.hu birtokába jutott dokumentumok bizonyítják, hogy az elmúlt időszakban majdnem minden évben részesült a spekuláns nagylelkű támogatásában a jogvédő nemzetközi szervezet.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága hivatalos dokumentuma szerint 2007 és 2014 között 816 851,88 eurót, azaz mai árfolyamon számítva közel 300 millió forintnyi, 2015-ben pedig 466 411,27 eurót, azaz több mint 168 millió forintnyi támogatást kapott a Európa Tanács. De ugyanígy pénzelte őket a Joe Biden demokrata elnökjelöltet masszívan támogató Microsoft is. Az EJEB hivatalos dokumentuma szerint az óriáscég 2009 és 2018 között 291,730 eurót, azaz több mint 105 millió forintot adott a szervezetnek.

Az a tény, hogy az ET egyik fő finanszírozója közvetlenül is a Soros-hálózat, illetve hogy ezek az NGO-k közvetve is befolyásolják az ET működését, érthetővé teszi, hogy a szervezet vezetői a pandémia ideje alatt is Magyarország támadásával vannak elfoglalva.

Jogvédelem ideológiai alapon

Sokak szerint ha a koronavírus első „áldozata” az Európai Unió volt, akkor a második az Európa Tanács. A 47 tagországot tömörítő Európa Tanácsról kevesebbet lehet hallani a sajtóban, igaz, az ET-főtitkár Marija Pejčinović Burić asszony Orbán Viktor miniszterelnökhöz intézett, Sorost megszégyenítő, botrányos levele áttörhette a gátat. Az Európai Unió kiteljesedésével az ET dicsősége megkopott, tényleges, valódi hatáskörök nélküli politikai testületként működik, legfőbb testületei a Parlamenti Közgyűlés, a Miniszteri Bizottság és a főtitkár. A Winston Churchill ötlete alapján 1949-ben, strasbourgi székhellyel létrejött szervezet legfontosabb eredménye az Emberi Jogok Európai Egyezménye, amelyet 1950-ben fogadtak el, ennek alapján működik az Emberi Jogok Európai Bírósága. Az ET Európában hagyományosan az emberi jogok és a nemzeti kisebbségi jogok legfontosabb védelmezője, itt működik egy európai emberi jogi és kisebbségi jogi mechanizmus is, igaz, a nemzeti kisebbségek helyett ma már sokkal inkább a migránsok jogainak védelmét helyezik előtérbe. A Parlamenti Közgyűlést a nemzeti parlamentek delegáltjai alkotják, a nemzeti parlamentek politikai erőviszonyai alapján. Zsigmond Barna Pál 2018 májusa óta tagja a magyar delegációnak, illetve a Parlamenti Közgyűlés jogi bizottságának.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.