Jogvédelem ideológiai alapon
Sokak szerint ha a koronavírus első „áldozata” az Európai Unió volt, akkor a második az Európa Tanács. A 47 tagországot tömörítő Európa Tanácsról kevesebbet lehet hallani a sajtóban, igaz, az ET-főtitkár Marija Pejčinović Burić asszony Orbán Viktor miniszterelnökhöz intézett, Sorost megszégyenítő, botrányos levele áttörhette a gátat. Az Európai Unió kiteljesedésével az ET dicsősége megkopott, tényleges, valódi hatáskörök nélküli politikai testületként működik, legfőbb testületei a Parlamenti Közgyűlés, a Miniszteri Bizottság és a főtitkár. A Winston Churchill ötlete alapján 1949-ben, strasbourgi székhellyel létrejött szervezet legfontosabb eredménye az Emberi Jogok Európai Egyezménye, amelyet 1950-ben fogadtak el, ennek alapján működik az Emberi Jogok Európai Bírósága. Az ET Európában hagyományosan az emberi jogok és a nemzeti kisebbségi jogok legfontosabb védelmezője, itt működik egy európai emberi jogi és kisebbségi jogi mechanizmus is, igaz, a nemzeti kisebbségek helyett ma már sokkal inkább a migránsok jogainak védelmét helyezik előtérbe. A Parlamenti Közgyűlést a nemzeti parlamentek delegáltjai alkotják, a nemzeti parlamentek politikai erőviszonyai alapján. Zsigmond Barna Pál 2018 májusa óta tagja a magyar delegációnak, illetve a Parlamenti Közgyűlés jogi bizottságának.