A 2021-es ENSZ klímakonferenciához vezető út

Az év legjelentősebb nemzetközi klímapolitikai eseménye 2021 novemberében az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Részes Feleinek a sorban 26. éves konferenciája, a COP26 lesz Glasgowban, Skóciában, amelyet idén az Egyesült Királyság elnököl – hívja fel a figyelmet rá a Green Policy Center legújabb elemzésében. Mint írják, a COP26-ot a globális koronavírus-járvány következtében elhalasztották, eredetileg 2020 novemberében rendezték volna meg. A Részes Felek Konferenciája (Conference of Parties – COP) a nemzetközi klímapolitika legfelsőbb döntéshozó fóruma, az itt meghozott döntések alakítják a Részes Felek, vagyis a részt vevő országok nemzeti szakpolitikáit és programjait.

A COP26 tehát az új nemzeti terveket fogja összegezni, így látni fogjuk, hogy tarthatók-e a Párizsi Megállapodásban kitűzött globális átlaghőmérséklet-emelkedést maximalizáló célok.

A jelenlegi vállalások teljes körű betartása esetén egyelőre 3,2 Celsius fok körüli átlaghőmérséklet növekedés következne be, a kitűzött 1,5 Celsius-fok helyett 2100-ra. Ilyen melegedés esetén többek között kiszámíthatatlanná válhatnak az időjárási események, ellehetetlenülhet a világ sok területén a mezőgazdasági termelés, újabb migrációs nyomás nehezedhet a klímaváltozásnak kevésbé kitett országokra, így a COP26-ig mindenképpen fontos lesz a globális ambíciószint növelése – véli a szakmai műhely.

Komoly vállalások az Egyesült Királyság részéről

A COP26-ot öt fő téma köré szervezik Glasgowban, ezek az alkalmazkodás és ellenálló-képesség a klímaváltozás negatív hatásai ellen, a zöld energia átmenet, a tiszta közlekedés, a természet és végül a finanszírozás. Az elemzés rámutat: ahhoz, hogy az idei klímakonferenciát sikeresnek mondhassuk, négy fő célt kell elérnie a brit elnökségnek. A COP26 során le kell zárni a nyitott kérdéseket a Párizsi Szabálykönyvben, mint például a légi közlekedés és a nemzetközi kibocsátás-kereskedelem nyitott kérdései.

A Rajna-vidéki Neurath településen is küzdenek a légszennyezéssel
Fotó: Reuters

A második cél a COP25 során elakadt ügyek továbbvitele, míg a harmadik az egyesült királysági elnökség által kijelölt fent említett öt fő téma alatti előrelépés lesz. Végül kiemelten fontos az is, hogy az egész folyamatot életben tartsák a koronavírus-járvány, a gazdasági visszaesés és egyéb globális ügyek mellett. Ez utóbbi meglehetősen nehéz lesz, mivel a COP26 elnökségnek azzal a kihívással kell megküzdenie, hogy a koronavírus miatt nem lehet személyes előkészítő üléseket tartani, miközben egyes országok és tárgyalócsoportok nem hajlandók virtuális egyeztetéseken részt venni.

Annak érdekében, hogy az Egyesült Királyság megerősítse elkötelezettségét a klímapolitikai célkitűzések iránt, több komoly vállalást is bejelentett.

Azzal, hogy az ország elhagyta az Európai Uniót, önálló NDC-t nyújtott be, amely legalább 68 százalékos kibocsátás-csökkentést irányoz elő 2030-ig az 1990-es szinthez képest.

Továbbá az ország 12,5 milliárd fontos klímafinanszírozási vállalást is tett, illetve készített egy szakmai javaslatot is a klímafinanszírozási közpénzek felhasználására vonatkozóan. Ilyen felvezetés, nagyra törő tervek és szakmai előkészítés mellett mire számíthatunk? – teszi fel a kérdést a Green Policy Center.

Komoly kihívások előtt áll a klímavédelem ügye

Az EU továbbra is igyekszik vezető szerepet játszani a nemzetközi klímapolitikában, ezért is jelentette be a megnövelt ambíciószintű vállalását. Az elmúlt években gyakran egyedül maradt sok vitában, viszont azáltal, hogy az új amerikai adminisztráció állítólag vissza szeretne térni a nemzetközi klímapolitika porondjára, lehetséges, hogy erősödni fognak a tárgyalási pozíciói. Az elmúlt években Kína is egyre aktívabb lett, és igyekezett magát a fejlődő országok vezetőjeként pozicionálni, valamint az EU partnereként fellépni. A COP26 során fogják a Részes Felek összegezni a megújított nemzeti vállalásaik aggregát ambíciószintjét, az eddig érkezett vállalások közül azonban nem lett az összes ambiciózusabb, így

továbbra is kérdéses, hogy ezekkel tarthatóak lesznek-e a Párizsi Megállapodás céljai, és ha nem, akkor hogyan tovább?

Az elemzés szerint ugyanis hiába vállal egyre több ország klímasemlegességi célt, ezek eléréséhez megfelelően ambiciózus középtávú vállalásokra van szükség.

Az említett globális problémák, a klímaváltozás folyamatosan erősödő negatív hatásai és az ezek következtében a magasabb ambíciószintet követelő társadalmak, illetve a gazdasági helyreállítást a klímavédelem elé helyező kormányzatok közti lavírozás mindenképpen komoly kihívás elé fogja állítani az Egyesült Királyság szakembereit – összegez a Green Policy Center elemzésében, hozzátéve: a munkájukat ezen felül még az is nehezíti, hogy a kilépéssel nem támaszkodhatnak már az EU és tagállamainak tárgyalódelegációira sem, így mindenképpen érdekes évnek és klímakonferenciának nézünk elébe.

A Green Policy Center elemzése teljes terjedelmében a linkre kattintva érhető el.