– Kialakult a jutalékrendszer, amelynek az volt a lényege, hogy az árucsere-forgalomba mindig belép egy közvetítőcég, melynek az emberei a kommunista párt képviselői voltak, tevékenységükért jutalékot kaptak. Ezzel a módszerrel a keleti blokk országai szovjet mintára a nyugati pártok finanszírozását igyekeztek illegálisan megoldani, kiegészíteni – hívta fel a figyelmet Borvendég Zsuzsanna, aki azt is közölte, hogy a magyarországi közvetítőkereskedelem – a világon egyedülálló módon – hatalmas részét tette ki a külkereskedelemnek, így nagyon fontos jövedelemszerző, korrupciós szisztéma alakult ki a jutalékrendszerben.
Ö. Kovács József, a Magyar Nemzeti Levéltár megyei főigazgató-helyettese a Kádár-rendszer „sikeres” agrárpolitikai mítoszát igyekezett megcáfolni előadásában. Elmondta, hogy hiába volt ígéret a szovjet politika által meghatározott gépesítésre, melyet a Magyar Népköztársaság is átvett,
Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 1982-ben már a tartalékok kimerüléséről értekezett, miközben az állampárt propagandájában a siker volt a központi kifejezés a mezőgazdasági értékelésekben.
– A mezőgazdasági, azaz művelhető terület 1945 és 1980 között megfigyelhető csökkenésének túlnyomó oka az erőltetett erdősítés volt, sőt egyes tanulmányok szerint a talajgátló tényezők kialakulásának nagy szerepe volt a földek hatvan százalékának minőségi romlásában. A termelőszervezetek a gépek minősítését is hanyagolták, az 1970-es években írt tanulmányok szerint ez is hozzájárulhatott a vidéki termelés munkamoráljának leromlásához – tette hozzá Ö. Kovács József, aki szerint a mezőgazdaságot az eladósítás tudatos politikája jellemezte, így a felvett hitelek is meghatározták a Kádár-rendszer agrárpolitikáját.
A Magyarságkutató Intézet teljes online konferenciáját itt tekinthetik meg:
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!