Miért nézték el Gyurcsány Ferencnek a 2006 őszén történteket?

Borvendég Zsuzsanna történész, a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorának vendégeként arról nyilatkozott, hogy milyen szerepe lehetett a rendszerváltás előtt létrejött kapcsolatrendszernek abban, hogy nem kiáltott diktatúrát a nyugati hangadók köre 2006-ban, látva és ismerve, hogy mi történik Gyurcsány Ferenc irányításával.

Budapest, 2003. november 10. Az Országgyűlés plenáris ülésén napirend előtti felszólalásokkal, interpellációkkal és az adókról, járulékokról szóló törvényjavaslat vitájával folytatta munkáját. A képen: Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter. MTI Fotó: Rózsahegyi Tibor Fotó: Rózsahegyi Tibor

– A gazdasági kapcsolatok a keleti és a nyugati világ között a hidegháború során végig fennmaradtak, amihez Magyarország nyújtotta az egyik összeköttetést. Ez hozzájárult egy olyan gazdasági elit kitermelődéséhez, amely kapitalista üzletpolitikát folytatott – nyilatkozta Borvendég Zsuzsanna történész a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

A szakértő hozzátette: a létrejövő gazdasági elit megismerhette a nyugati, kapitalista világot és ott kapcsolatokat építhetett ki. Ez a kapcsolatrendszer az 1980-as évek során már erősen befolyásolta Magyarország gazdasági és politikai irányvonalát. Céljuk volt, hogy egy olyan elitet neveljenek ki, amely egy esetleges változás után a kezébe tudja venni a hatalmat, amivel biztosíthatják a gazdasági kapcsolatok továbbélését.

A politikai-gazdasági folytonosságra és a kapcsolatok erejére jó példa, hogy több név ma is meghatározó a magyar közéletben, amire a történész az Apró–Dobrev családot említette, amely egy pártállami gyökerekkel rendelkező, a szocialista idők során a magyar és a bolgár titkosszolgálat életében is meghatározó család volt.

– Egy ideológiai rendszer volt, amelyre rátelepült egy korrupciós hálózat. Ennek célja a nyugati társutas mozgalmak segítése volt, de létezett egy másodlagos korrupciós hálózat, akik saját zsebre dolgoztak – emelte ki a szakértő.

Borvendég Zsuzsanna kiemelte: mivel a keleti blokk országaiban nem volt gazdasági verseny, így azok a nyugati cégek, amelyek bejutottak erre a piacra, azok monopolhelyzetbe kerültek és hatalmas bevételre tehettek szert. Ugyanakkor az 1980-as évek során a kelet-európai piacok egyre inkább elszegényedtek, így ezeknek a nagyvállalatoknak érdekükké vált, hogy megtörténjen a rendszerváltás, és egy hozzájuk hű elit kerüljön hatalomra.

– A nyugati csoportoknak az volt a stratégiája, hogy kinéztek egy ellenzéki csoportosulást, akiket elkezdtek pénzzel és oktatással is támogatni, akik felett így befolyást szerezhettek. Ez a folyamat elsősorban az SZDSZ kapcsán volt megfigyelhető

– hangsúlyozta a történész, hozzátéve: a számításaik bejöttek, ugyanis 1994-ben az általuk támogatott, szocialista-liberális garnitúra került hatalomra.

Ez a hálózat a rendszerváltás után – ami visszavezethető az 1990 előtti kapcsolatrendszerre – egészen 2010-ig abszolút gazdasági hatalommal rendelkezett. Számukra az első kudarc az 1998 és 2002 közötti időszak volt, ugyanakkor az első Orbán-kormány a javuló gazdasági eredmények ellenére mégis elbukott, mert a Kádár-rendszer idején létrejövő politikai-gazdasági hálózat befolyása továbbra is erős volt.