Naponta jelenti be a Jobbik és a DK a másik jelöltjeinek a támogatását a magyar politikában példátlan háttéralku alapján. A Jobbik már több mint tíz Gyurcsány-párti jelölt támogatásáról biztosította szövetségeseit, a fővárosban eddig Újpesten, a II., a XV. és a XVI. kerületben, Újbudán és Pesterzsébet-Kispest választókerületében is, ezenkívül pedig Bicskén, Tatabányán, Miskolcon és Egerben is DK-s jelölt mögé állnak be Jakab Péterék az előválasztáson. Ugyanakkor Gyurcsányék sem maradtak adósai a baloldali térfélre átcsúszott Jobbiknak. A háttéralkunak megfelelően ugyancsak naponta jelentik be, hogy jobbikos jelöltet támogatnak többek között Dunaújvárosban, Szentendrén, Orosházán, Törökszentmiklóson, sőt Miskolc egyik körzetében is.

Fotó: MTI/Kovács Attila
„Piszok nehéz volt...”
Mindezt azok után, hogy Jakab Péter pártjában még mindig fellelhetünk olyan politikusokat, akik néhány éve nehezen nyelték volna le a baloldallal az összeborulást, most viszont vígan csatlakoznak az abszurd szövetséghez. A pártelnök például tavaly egy háttérbeszélgetésen még kijelentette: „Jól kell kiválasztani az összetevőket, a mazsola például megosztja az embereket, ebben az esetben pedig Gyurcsány Ferenc a mazsola, amit én ki nem állhatok.” Hasonlóan fejezte ki viszonyulását a baloldal vezéréhez 2020-ban, a Hvg.hu-nak adott interjúban ugyanis közölte: nem fog Gyurcsánnyal egy közös listán szerepelni. Rá egy hónapra pedig egy olyan hangfelvétel látott napvilágot, amelyen a baloldallal való szövetségről a következőket mondta:
„Megcselekedtük azt, amit megkövetelt a haza. És piszok nehéz volt. Piszok nehéz volt azokkal leülni egy asztalhoz tárgyalni, akik ellen egyébként létrejöttünk. Mert a Jobbik tolvajok ellen jött létre, valljuk be. Eközben nekünk már olyanokkal kell együtt menetelni a csatában, akiktől világok választanak el bennünket, és igenis, ilyenkor felértékelődik az, hogy tudok-e bízni a sajátjaimban, hogy kell-e a csatamezőn a hátam mögé nézni, mert ha igen, akkor elölről lelépnek, akkor vesztettünk.”
A jobbikos pártelnök nem mellesleg a Magyar Narancsnak adott, meglehetősen alákérdezős interjúban néhány hónapja azt magyarázta: „Nekem emberileg nehéz volt [tárgyalóasztalhoz ülni Gyurcsány Ferenccel – a szerző], mert sokáig egymással szemben határoztuk meg magunkat. Nem volt könnyű leülni és arról beszélgetni, hogy mi a közös bennünk, amire lehet építeni. Az első, augusztusi pártelnöki találkozón még lehetett érezni némi távolságtartást, de amikor a múltból fakadó különféle ítéleteket elhomályosítja a jövőért való tenni akarás, akkor a fagyos hangulatú beszélgetések konstruktív megbeszélésekké változnak. Nem kell egymást szeretni, de együtt kell dolgozni.”