Németh Zoltán ezredes tapasztalatból tudja, az afgánok sokkal keményebbek, szívósabbak, mint a szír emberek. Bírják a hideget, az éhezést, megszokták a hegyeikben. Hat éve, ha valami rendzavarás tört ki a magyarországi migrációs hullám csúcsán a menekülttáborokban, az ezredes szerint mindig az afgánok álltak az első sorokban. A rendőrség bűnügyi felderítési információi alapján az afgán határsértők szegényebbek, nekik nincs annyi pénzük embercsempészre, mint a szíreknek, ők a határsértés után is nagyobb csoportokban indulnak nyugat felé. Ők azok, akik nem személyautókkal utaznak, hanem hajlandók összezsúfolódni akár harmincan is egy mikrobusz csomagterébe, csak hogy olcsóbban megússzák a fuvart.

A határzár őrzésében hivatásos, szerződéses és tartalékos katonákkal a Magyar Honvédség minden alakulata részt vesz, negyedéves váltásokban. Ez azért is fontos, mert így a katonák egyéb feladataikat is el tudják látni. A határszolgálati ismereteket egy négynapos felkészítésen kapják meg a honvédek, amibe közelharc, tömegkezelés, a műszaki határzár technikai ismerete mellett a migránsokkal kapcsolatos pszichológiai tréning is beletartozik. A határ mentén hat honvédségi manőverszázad szolgál, az ide vezényelt katonák minden váltáskor egy beilleszkedő, szinten tartó négy-öt órás képzésen frissítik fel a korábban elsajátított tudásukat. Minden 12 órás szolgálat előtt is van egy közvetlen felkészítés, aktuális adatokkal, a migrációs helyzet ismertetésével, időjárási elemzéssel.
Négy határvédelmi bázisról és öt bérelt ingatlanból látják el a honvédek a határvédelmet a rájuk bízott szektorokban. A logisztika jól működik, a kezdeti idők elhúzódó, több órás váltásai már nem jelentenek plusz terhet a katonáknak. Németh Zoltán ezredes a Magyar Nemzetnek elmondta: a honvédek tudják, hogy a kormányzati döntés értelmében a határvédelmi szolgálattal Magyarországot, a magyar polgárokat és a családjukat védik, egyetlen egyszer nem panaszkodott egy katona sem a határra történő vezénylés miatt.