A migránsok annyi felé futnak, ahányan vannak

Németh Zoltán ezredes, a Magyar Honvédség Parancsnoksága Hadműveleti Csoportfőnökség csoportfőnök-helyettese nem csak a  határvédelem katonai elemeit és taktikáját, de a migránsok gondolkodásmódját is ismeri. Éles helyzetekben is tapasztalta, mennyire másként reagálnak egy-egy helyzetre az afgánok.

Hercegszántó, 2017. december 14. Magyar katonák a magyar-szerb határon, Hercegszántó közelében, ahol látogatást tett Simicskó István honvédelmi miniszter 2017. december 14-én. MTI Fotó: Ujvári Sándor

Németh Zoltán ezredes
Fotó: Mirkó István

A honvéd parancsnok a statisztikákra hivatkozva hozzátette: Hercegszántó környéke adja a legnagyobb kihívást. Ott egy természetvédelmi területen a földrajzi adottságok miatt nem lehetett kiépíteni a műszaki határzárat. Ezt az embercsempészek és a migránsok is tudják, s bár ez a pár kilométeres szakasz olyan, mint egy őserdő, itt a legnagyobb a nyomás, emiatt itt sokkal feszesebb, élő erővel ellátott határvédelemre van szükség.

Amikor elfogják a határsértő migránsokat, a határt védő katonák elmondása alapján nincs velük probléma, tudják, hogy vesztettek. Igyekeznek nyugodtan viselkedni, hogy megússzák a jogsértést egy visszakíséréssel, hiszen akkor akár egy óra múlva újra próbálkozhatnak. Azok a migránsok az agresszívabbak, akiket a határsértés közben a kerítésnél fognak el, és be sem tudják tenni a lábukat a magyar területre. Ők azok, akik verbálisan, de olykor kődobálással is megtámadják a honvédeket. A rendőrök ilyenkor megerősítik a határvédelmet, a katonákat kivonják a körzetből. A honvédeknek nincs a Készenléti Rendőrségnél rendszeresített testpáncéljuk, pajzsuk, arcot védő sisakjuk, ami megvédi a határt védő katonát egy ilyen támadástól.

Katonák őrzik a határt Röszkénél
Fotó: MTI/Rosta Tibor

A menekülés gyakoribb az ellenállásnál, a migránsok ilyenkor annyifelé futnak, ahányan vannak. A terepet jól ismerő, egymással rádió-összeköttetésben álló határvédők a futókat általában nagyon rövid időn, általában egy órán belül elfogják, száz százalékosan zár a belső határ is. Az elfogásokat, az intézkedéseket mindig rögzítik videón is, hogy egy esetleges panasz esetén bizonyítható legyen: a határon és mélységben szolgáló rendvédelmi erők tagjai nem követtek el jogsértést.

A csoportfőnök-helyettes kiemelte: a hármas, magyar–román–szerb határ környékén is védik a határt, ide is vezényeltek már honvédeket. Itt van a keleti vége a műszaki határzárnak, itt a kerítés már nem akadályozza meg, hogy akár a tömegesen hajtsanak végre határsértést, ezért nagyon fontos ennek a területnek a lefedése. A migránsok nem mennek tovább román területre, mert ha onnan lépnek be Magyarországra, akkor a román határőröknek adják át őket. Romániában másképp dolgoznak a hatóságok, onnan nehezebb újra megpróbálni a határsértést, mint Szerbiából.

Németh ezredes azt sem hagyta szó nélkül, hogy a határ magyar oldaláról látják: a szerb rendőrség két-három naponta összeszedi és elszállítja a befogadó központokba a hármas határnál felgyülemlett migránsokat. Mivel azonban ezek a gyűjtőtáborok nem zártak, nincs szigorú őrzés, pár napon belül újra ott vannak a határsértésre készülők.

Folyamatosan járőröznek a Tiszán

A honvédeknek a határvédelmi szolgálatnál is él a fegyverhasználati jogköre: jogos védelmi helyzetben, amennyiben más eszköz nem áll rendelkezésre, a honvéd, járőrtársa, mások élete, mások testi épsége, illetve saját élete megvédése esetén célzott lövést is leadhat a határsértőre. Természetesen csak akkor, ha a jogsértést más módon nem tudja megakadályozni. Joguk van egyéb kényszerítő eszközök alkalmazására is, ha kell, a honvéd is bilincselhet. Rendszeresen segítik a határvédelmet helikopteres felderítő repülésekkel, a Tiszán, a Maroson és a Ferenc-tápcsatornán pedig motorcsónakokkal is járőröznek a katonák. Ezen felül minden járőr rendelkezik képességfokozó, a szolgálat hatékonyságát elősegítő technikai berendezésekkel, rádiókkal, éjjellátó készülékekkel, hőkamerákkal, ezek elengedhetetlenül szükségesek a jól záró határvédelemhez.