Védett és Natura 2000 területeink a biológiai sokféleség megőrzésében játszott szerepük mellett számtalan termék, termény előállításának feltételeit is biztosítják. Sajátosság ugyanakkor, hogy ezeken a területeken a térség szereplőinek mindenkor a természeti értékek védelmével összhangban kell végezniük tevékenységüket, élükön a nemzeti park igazgatóságokkal – mondta el lapunk érdeklődésére az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára. Rácz András kifejtette, hogy a gyepek különleges élővilágának megőrzéséhez a legeltetéses állattartás mindig is szorosan kötődött, és a nemzeti park igazgatóságainak elsődleges feladatai közé tartozik e területeknek, valamint az őshonos állatok génállományának a megőrzése.
Az államtitkár rámutatott arra, hogy a Nemzeti Parki Termék védjegyet 2010-ben hívták életre, és elsőként három magyarországi nemzeti park igazgatósága – a Fertő–Hanság, a Kiskunsági és a Körös–Maros –, valamint egy apaji magángazdálkodó, Szomor Dezső fogott össze annak érdekében, hogy a magyar szürke marha húsából szalámi készülhessen.
A szalámik különlegességét a hagyományos technológián és ízvilágán kívül az adta, hogy a csomagoláson feltüntetett ENÁR-szám szerint egyértelműen be lehetett azonosítani, hogy pontosan melyik állat húsából készült. – A védjegyrendszer céljaként tűztük ki a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken működő helyi vállalkozások, gazdálkodók, gazdálkodó szervezetek támogatását, eladásra szánt termékeik megbecsülésének növelését, piaci lehetőségeik bővítését – tette hozzá Rácz András. Szavai szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy ma már számos magyar és külföldi látogató keresi az adott régió gazdáit, a települések kézművesmestereit, azokat a termékeket, amelyek hagyományos értéket képviselnek. A védjegy segítségével egyre ismertebbé váltak a programban részt vevő termelők, és visszajelzéseik alapján éppen emiatt is keresik fel őket a vásárlók és az érdeklődők.
Természetközeli gazdálkodás
– A védjegy védett vagy Natura 2000 területeken megtermelt termékek és szolgáltatások elismerő címét olyan gazdálkodók, szervezetek és vállalkozások nyerhetik el, amelyek termékeiket helyi alapanyagokból, hagyományos technológiával készítik el. Szükséges az is, hogy a termék a minőségével, megjelenésével vagy más kivételes tulajdonságával jól reprezentálja a térség természeti, táji és kulturális sajátosságait. A nemzeti parki igazgatóságok a működési területükön belül pályázat alapján engedélyezik a védjegy használatát.
A tízéves védjegyrendszer sikerességét bizonyítja, hogy ma 250 termelő több mint ezer terméke viseli ezt az elismerést. Emellett majdnem minden nemzeti park igazgatóságnak van saját terméke – fogalmazott az államtitkár.