Tegnap felfüggesztették az ismét bűnbe esett ügyvédet

Négy nappal cikkünk után mégis felfüggesztette a Budapesti Ügyvédi Kamara Sz. Roland kamarai tagságát. Az egyszer elítélt, majd bűnismétlésbe keveredett ügyvéd 2022. január 8-ig nem praktizálhat.

Az igazság istennőjének mérlege nem egyformán mér a jelek szerint Forrás: Internet/illusztráció

Négy nappal azután, hogy megírtuk, Sz. Roland ügyvéd kamarai tagságát annak ellenére nem függesztették fel, hogy egy ügyben elítélték, majd bűnismétlésbe keveredett, beismerő vallomást tett és lábán nyomkövetőt kell hordania,

mégiscsak felfüggesztették a kamarai tagságát.

Felfüggesztették a jogász kamarai tagságát.
Fotó: Éberling András

Az Országos ügyvédi nyilvántartás szerint Sz. Roland státusza inaktív, hiszen tegnap, azaz

július 8-án felfüggesztették a kamarai tagságát, ami 2022. január 8-ig, azaz fél évig érvényes jelenleg. Az ügyvéd saját ügyvédi irodája honlapján is érzékelhető a változás. Cikkünk írása közben az „Oldalunk karbantartás alatt áll. Kérjük térjen vissza később.” felirat fogadja az érdeklődőt.

Az Országos ügyvédi nyilvántartásból egyébként az is kiderül, hogy Sz. Rolandnak két ügyvédi igazolványa is volt, és immár mindkettő érvénytelen. E tény arra utalhat, hogy korábban egyszer már felfüggeszthették az ügyvéd kamarai tagságát, érvénytelenítették az első igazolványát, majd a felfüggesztés törlése után új ügyvédi igazolványt kapott.

Sz. Roland a közvélemény számára onnan lehet ismerős, hogy több úgynevezett celeb védelmét látta/látja el büntetőügyekben. Egy ideig ő védte Galambos Lajost (Lagzi Lajcsi) az ellene áramlopás és vesztegetés gyanújával indult büntetőeljárásban, ugyancsak ő próbálta Gáspár Győző (Győzike) ártatlanságát bizonygatni az adóhatóság előtt a költségvetési csalás miatt elrendelt nyomozás során, és szintén ő védi Berki Krisztiánt, akit az ügyészség költségvetési csalással vádol, míg egy másik büntetőügyben a rendőrség azzal gyanúsítja, hogy a közúti közlekedés szabályait megszegve veszélyeztette mások testi épségét.

Sz. Roland 2012 júliusában kezdett ügyvédként praktizálni, 2014. április közepén azonban a Budapesti Nyomozó Ügyészség elfogta és bűnügyi őrizetbe helyezte. A gyanú szerint Sz. Roland „kérésére” egy NAV-os nyomozó 2013-ban és 2014-ben a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál indult bűnügyekben kért le jogosulatlanul – gyanúsítottakkal vagy tanúkkal kapcsolatos, elsősorban tervezett nyomozási cselekményekre vonatkozó – adatokat a hatósági információs rendszerből, és azokat az ügyvéd részére kiadta.

Az ügyvéd 2014. április 19-től előzetes letartóztatásban, 2014. december 17-től 2015. március 19-ig házi őrizetben volt. Azóta szabadlábon védekezik, és a Fővárosi Törvényszéken az ügy II. rendű vádlottjaként végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen.

Mindezek után következett idén május 19., amikor – mint lapunk beszámolt róla – a Központi Nyomozó Főügyészség közölte: a megalapozott gyanú szerint egy férfi 2019 szeptembere és 2020 márciusa között több társával, köztük két ügyvéddel egy vállalkozótól megközelítőleg 800 millió forintot kapott. Az elkövetők valótlanul arra hivatkoztak, hogy ezen összegből a belügyminiszternek, rendőröknek, NAV-osoknak és más hivatalos személyeknek kell fizetni annak érdekében, hogy a vállalkozó ellen ne induljon adóhatósági és büntetőeljárás. Amikor mégis nyomozás indult a vállalkozóval szemben, további 100 millió forintot kértek tőle azért, hogy az eljárást hivatalos személyek segítségével számára kedvezően befolyásolják. A fentieken túl a vállalkozót közvetítőkön keresztül egy további ügyvéd is megkereste azzal, hogy 150 millió forintért eléri a büntetőeljárás számára megfelelő lezárását. Az ügyvéd – szintén valótlanul –

arra hivatkozott, hogy az ügylethez a miniszterelnök, a legfőbb ügyész és egy magas beosztású adóhatósági vezető befolyását kérik, és ezért a kért pénzből nekik is kell fizetni.

A három ügyvéd egyike Sz. Roland, akit bűnügyi felügyelet alá helyezett a nyomozási bíró, és nyomkövető viselését is elrendelte.

Az Adóhivatalnál is tevékenykedett

Sz. Roland szép pályát futott be az adóhivatalnál. Pályafutásának főbb állomásai: 2001 februárjától 2002 szeptemberéig jövedéki alosztályvezető, majd az adó-vám nyomozati szakterületen előadó, később 2004 augusztusától a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóság elődszervének igazgatóhelyettese. 2007 februárjától a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatóság elődszervének igazgatóhelyettese, majd 2009. április 1-jétől igazgatója. 2011. január 1-jétől szeptemberig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kiemelt ügyekkel foglalkozó szervezeti egységének, a központi nyomozó főosztálynak a vezetője.