Október 21-én mutatják be a mozikban Magyarország első, valós eseményeken alapuló politikai krimijét, az Elk*rtukot. A film témája kifejezetten izgalmas, hiszen az (a politikai bukása ellenére) a baloldalon továbbra is meghatározó szerepet betöltő Gyurcsány Ferencről szól. A film a volt miniszterelnök kormányzásának kritikus részét, az őszödi beszédet követő eseményeket dolgozza fel – olvasható a hírportálon.
Vád és védekezés
A hazai moziüzemeltetők eddig sorozatban szállították a politikai tematikájú filmeket. Így került a nézők elé a Silvio Berlusconi volt olasz kormányfőről készített, lejáratási céllal elkészült mozgókép, a Silvio és a többiek, de ebbe a körbe sorolható a 2011-es norvég mészárlásról szóló Utoya, július 22 is – írja a Kontra.
A portál szerint úgy látszik, az Elk*rtuk kivételt képez, legalábbis erre lehet következtetni Kálomista Gábornak, a film producerének a minap adott interjújából. A szakember egy hónappal a premier előtt azt mondta, hogy bár a marketingkampánynak és az érdekes témának köszönhetően nagyon sokan érdeklődnek filmje iránt, azt politikai okokból nem fogják vetíteni a nagyobb mozik.
Ugyan nem mondta ki a nevét, de az „akció” egyik legfőbb felelősének Liszka Tamást, a Budapest Film Zrt. vezérigazgatóját jelölte meg. – A céghez tartozó hat moziból a Corvin egyetlen termében adnak egy délutáni előadást a premier hetében – magyarázta.
A filmes szakember a baloldali lapoknak úgy reagált Kálomista vádjaira, hogy „bár magát a filmet nem láttuk még, a gyártó által közreadott sillabusz és előzetes alapján jelenleg napi egy, főműsoridős (tehát nem délutáni) vetítést tudunk felelősséggel vállalni az évad legsűrűbb időszakában”.
Külön kiemelte, hogy irányítása alatt sosem érte politikai befolyásolás a céget, ezúttal sem, nem Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely nyomásgyakorlása miatt döntöttek a meglepően alacsony vetítésszám mellett, hanem más oka volt. Csakhogy állításai erősen megkérdőjelezhetők, nagyon erősen – vélekedik a Kontra cikke.
A baloldalnak köszönheti a pozícióját
A hírportál állítja, a hivatalos oldaláról is kiderül, a Budapest Film kizárólagosan a fővárosi önkormányzat tulajdonában áll, és a főváros legnagyobb artmozi-üzemeltető vállalataként működik. Ebből pedig az következik, hogy
Liszka a baloldali többségű Fővárosi Közgyűlésnek és személyesen Karácsony Gergely főpolgármesternek köszönhetően lett a budapesti filmes piac befolyásos szereplője.
Ezzel azonnal megdőlt az az állítása, miszerint a politikától teljesen független, hiszen a kinevezését is ennek köszönhette – emeli ki a portál.
Bár Karácsony független szakemberként mutatta be a nyilvánosságnak pártfogoltját, megbízása körül komoly kavarodás volt a Fővárosi Közgyűlésben. A testület januári ülésén a KDNP-s Bagdy Gábor felrótta a főpolgármesternek, hogy sunnyogva próbálta átnyomni a kinevezéséről szóló előterjesztést, hiszen előzetesen nem kaptak semmiféle tájékoztatást róla.
A baloldali városvezető a válaszában elárulta, hogy azért Liszkát választották ki a tíz jelentkező közül, mert az ő pályázata volt a legkoncepciózusabb. A Kontra információi szerint még az LMP-s időkben ismerkedtek meg egymással, ezek után nem meglepő, hogy a főpolgármesternek a régi barátjára esett a választása.
A filmes szakember a politikai csörték ellenére kifejezetten jól járt, hiszen a közgyűlés határozatlan idejű munkaszerződést és havi bruttó nyolcszázezer forint díjazást szavazott meg neki.
Az elfogadott határozatból az is kiderült, hogy a cég javadalmazási szabályzatában foglaltak szerint módja van egyéb juttatást elfogadnia, azaz ennél akár még több pénzt is hazavihet havonta.
Liszka nagy tervekkel vágott neki feladatának, ötletelésekből nem volt hiány. „Elsősorban azt tűztem ki magam elé célul, hogy a társaság mozijaiban az eddigieknél lehetőleg magasabb nézőszámot érjünk el, különösen a művészfilmek és azon belül is a hazai gyártású filmek tekintetében” – a Kontra cikke szerint ez volt az első ígéreteinek egyike, miután tavaly februárban megválasztották a Budapest Film Zrt. vezérigazgatónak a fővárosi önkormányzat nyílt pályázatán.
Nem kis fordulat ez: a bemutatkozásakor a magyar filmek térnyerése mellett érvelő Liszka most az egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó hazai mozgóképnek mindössze egy vetítést engedélyezne az irányítása alatt álló hat moziban.
A vezérigazgató programjában ezenkívül az is szerepelt, hogy a fővárosban nem lesz több mozibezárás, sőt újakat fognak nyitni. Tavaly nyárra pedig „pop-up kertmozikat” tervezett, igaz, az élet meghaladta tervét, a koronavírus-járvány mindent borított. Az ígéret mérsékelten valósult meg, és a főváros legnagyobb sikereként azt könyvelheti el, hogy elindult a Városházi esték elnevezésű rendezvénysorozat, ahol többek között mozizni is lehet – olvasható a hírportál cikkében.
Liszka ezen kívül meg akarta változtatni a Corvin mozi karakterét is, mondván, az „nincs igazán kitalálva”, pedig „óriási lehetőség van benne, komoly, stratégiai terveket kell készíteni a mozi jövőjéről”.
Politikailag elkötelezett
A Kontra megemlíti, hogy bár a vezérigazgató ígérgetésben elég jól teljesít, ez még közel sem teszi alkalmassá őt a tisztségre, főleg, hogy ezt szakmai múltja sem indokolja.
Életrajzában csupán annyit tud felmutatni, hogy az Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál alapítójaként tizenhat éve hoz el animációs filmeket Budapestre, és hogy oktatási tapasztalatokat szerzett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem média dizájnszakán, valamint tanítgat a Budapesti Metropolitan Egyetem Médiaművészeti Intézetében.
Ez normális körülmények között édeskevés lenne ahhoz, hogy a budapesti mozik egyik legfőbb ura legyen. A háttérben értelemszerűen teljesen más ok húzódik meg: Liszka erősen elkötelezett a baloldal irányába, és hálás az őt pozícióba juttató politikai szereplőknek – írja a hírportál.
Ezt már csak onnan is tudni lehet, hogy a Népszava valósággal áradozott a kinevezésekor. „A hír már csak azért is örömteli, mert a fővárosi art-mozikat és a Corvin multiplexet üzemeltető, szász százalékban fővárosi tulajdonú vállalatot a Tarlós István-érában kifejezetten politikai háttérrel érkező személyek vezették, mintsem szakmabeliek” – vont párhuzamot árulkodóan a baloldali napilap.
A Kontra szerint arról sajnos elfelejtettek írni, hogy Liszka egészen biztosan politikai hátszelének köszönhetően ülhetett bele a Budapest Film vezérigazgatói székébe.
A jelek szerint nemcsak Karácsony Gergelynél, hanem a hazai Soros-hálózatnál is jól fekszik. 2010-ben indult és a Budapest hangtérképe elnevezésű pályázatával nyert a Közép-európai Egyetem (CEU) Nyílt Társadalom Archívumának pályázatán (OSA – Open Society Archives).
Nem mellékesen az OSA Archívum a közelmúlt történelmének és az emberi jogok megsértésének dokumentumait innovatív módon nyilvánosságra hozó és felhasználó nemzetközi kutatóintézet és levéltár, amit Soros György 1995-ben alapított – írja a hírportál.
Pályázatában „az utóbbi húsz év Budapestjének társadalmi kérdéseire” kellett reflektálni – a kiírás szerint térképműveket, illetve a térképpel kapcsolatos alkotásokat bemutatva.
Liszka egy időben rendszeresen megnyilvánult aktuálpolitikai kérdésekben a közösségi oldalán, mindegyik alkalommal a Fideszt vagy a kormányt támadva.
2012-ben megosztotta az Indexnek a Miért gyűlöli a Fidesz a fiatalokat? című cikkét. Több posztjával is Schmitt Pál volt köztársasági elnökön gúnyolódott.
A nagyobbik kormánypárt „Csak a Fidesz” szlogenjét is kifigurázta, szellemeskedve azt írta, „csak a fizetsz”.
Belvárosi körök
„Egyikünk sem rendelkezett olyan gyakorlati – gazdasági, művelődésszervezési – ismeretekkel, ami ilyen vállalkozáshoz szükséges. Ha lett volna ilyen tudásunk, talán bele sem kezdünk. De ha nem vágunk bele, nincs ez az egész. Nem jött volna létre az első Szimplakert sem, amelyet a Kazinczy utca másik végén nyitottunk meg” – így emlékezett vissza a Filmkultúrának adott nyilatkozatában arra, hogy társaival hogyan hozták létre a főváros egyik legismertebb romkocsmáját.
Bár a SzimplaFilm Kft.-vel komoly üzleti sikereket tudtak felmutatni, Liszkára nem igazán jellemző a céges fegyelmezettség. Több vállalkozása ellen bírósági végrehajtási eljárás indult, sőt némelyikben a bíróság a tulajdonosok vagyonának (vagyoni részesedésének) lefoglalását kezdeményezte.
Ezzel szemben az erősen baloldali beállítottságú, budapesti színházi és filmes elit köreiben jól mozog. Ezt mutatja, hogy a szexuális zaklatási ügybe keveredő Gothár Péterrel is jó kapcsolatot ápol. „Stílusát nem a kifejezőeszközök merev használata, hanem a különböző témákat más-más módon megközelítő, kísérletező kedvű alkotói habitus jellemzi” – írta kedveskedve a film- és színházi rendezőről A Gothári kérdés című írásában – zárja cikkét a Kontra.
Az eredeti cikket ITT érheti el.
Borítókép: Facebook/Anilogue
