Csütörtök éjfélkor lejár az Európai Bizottság és a magyar kormány által még júliusban kijelölt határidő a hazai helyreállítási terv elfogadására. A brüsszeli székhelyű testület ma arról tájékoztatott, hogy nincs alku a felek között, de
dolgoznak rajta, hogy mielőbb megállapodjanak Magyarországgal.
A bizottság illetékes szóvivője nem tudta megmondani, hogy ehhez pontosan mennyi időre lesz szükség, de nyomatékosította, hogy folyamatosak a tárgyalások. Mindez egybevág azzal, amit Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mondott a szerdai Kormányinfón. Mint fogalmazott, az EB-nek minél előbb meg kellene állapodnia azokkal az országokkal, amelyekkel ezt még nem tette meg.
Lapunk hasábjain is többször írtunk róla, hogy Magyarország májusban nyújtotta be Brüsszelnek a tervet, ami alapján összesen 7,2 milliárd eurót, azaz 2511 milliárd forintot kap majd a járvány utáni helyreállításra az uniós alapból. Az összeg tizenhárom százaléka – 326 milliárd forint – előfinanszírozás útján érhet célba idén. Az EB-nek eredetileg két hónapja volt rá, hogy értékelje a tervet, ám a konstruktív tárgyalások a gyermekvédelmi törvény júniusi elfogadása után megakadtak. Épp a kormánnyal szemben mindig kritikus brüsszeli Politico portál erősítette meg a nyáron, hogy az uniós bizottság rövid időn belül kétszer is törölte Ursula von der Leyen budapesti útját, amikor is Orbán Viktor kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatón jelentették volna be a magyar helyreállítási program brüsszeli jóváhagyását. Brüsszelben csütörtökön is tartották magukat ahhoz az állásponthoz, hogy az LMBTQ-vitának nincs köze a pénz visszatartásához.
A fekete bárányok várnak a sorukra?
Az EB egyébként már javában folyósítja is a helyreállítási pénzek előfinanszírozható részét: legutóbb Ausztria kapta meg a neki járó 450 millió eurót. Összességében pedig már ötvenmilliárd euró felett jár a tagállamoknak időközben juttatott összeg.
Árulkodó, Brüsszel immár húsz ország nemzeti helyreállítási tervének adott zöld jelzést: a magyarok, a lengyelek, a finnek és az észtek még várnak a sorukra. Bulgária és Hollandia ez idáig tervvel sem rukkoltak elő.
Lengyelország esetében pedig már lényegében kétszer „hosszabbított” a bizottság. Ismert, a lengyelek az igazságügyi reform nyomán szinte évek óta kemény vitában állnak a testülettel.
Brüsszeli források lapunk figyelmébe ajánlották, hogy az EB az egész integrációt veszélyezteti, ha a helyreállítást feláldozza a politika oltárán, tehát a vele vitában álló tagállamoktól tart vissza pénzt. A magyar és a lengyel kormányok berkeiből egyébként következetesen sérelmezik azt is, hogy a testület az egyenlőség címszó alatt nem egyidejűleg állapodott meg a tagállamokkal.
Mindenesetre optimizmusra adhat okot, hogy Ágostházy Szabolcs európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár a napokban egy pódiumbeszélgetésen mindössze hetekre becsülte a megállapodáshoz szükséges időt. Elárulta azt is, hogy a terv tartalmát illetően nincsenek viták, az EB a végrehajtás során vár további garanciákat a budapesti kormánytól.
Borítókép: Orbán Viktor és Ursula von der Leyen brüsszeli találkozója 2021 tavaszán Forrás: Miniszterelnöki Sajtóiroda
