Brüsszel már folyósítja a helyreállítási pénzeket

Első körben Belgium, Luxemburg és Portugália kapják meg az eurómilliókat. A lengyeleknek is várniuk kell.

Ursula von der Leyen és Alexander De Croo belga miniszterelnök közös tájékoztatója 2021. 06. 23-án Fotó: Dati Bendo Forrás: Európai Bizottság

Az Európai Bizottság (EB) kedden jelezte, hogy elkezdte folyósítani a járvány utáni helyreállításra szánt pénzeket:

első körben Belgium, Luxemburg és Portugália „kapnak csekket” Brüsszelből.

A három tagállam – akárcsak a többi, már zöld jelzést kapott ország – tizenhárom százalékos előfinanszírozáshoz jutnak idén. A belgák esetében ez 770 millió euró, a luxemburgiaknál 12,1 millió euró, míg Portugáliának ennél is jelentősebb összeg, 2,2 milliárd euró jár. Az EB illetékes szóvivőjének szavai szerint augusztus hónapban folytatódni fog a tendencia, azaz a tagországoknak folyamatosan rendelkezésükre áll majd az uniós források immár lehívható része. Kiderült az is, hogy a portugál–luxemburgi–belga országcsoport bürokratikus és nem politikai okból lett első: ezen országok juttatták el az EB-hez legelőször a konstrukció véglegesítéséhez szükséges dokumentumokat.

Let’s #MakeItReal for Belgium, Luxembourg & Portugal!These are the first disbursements of funds under #NextGenerationEU:🇧🇪 €770 million🇱🇺 €12.1 million🇵🇹 €2.2 billion

The countries can kick-start implementing the investment and reforms outlined in their #NextGenEU plans.— European Commission 🇪🇺 (@EU_Commission) August 3, 2021

A nemzeti helyreállítási tervek ügyéről lapunk korábban számos alkalommal írt. A tagállamok ezen dokumentumok benyújtásával igényelhetnek forrásokat a járvány utáni helyreállításra: a terveket meghatározott szempontok alapján előbb az Európai Bizottság, majd a tagállamok gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsa fogadja el. A bizottságtól eddig tizennyolc tagállam kapott már zöld jelzést, hét esetében a tervezett két hónapnál hosszabban értékelnek, míg két ország be sem nyújtott ilyen tervet.

A magyar kormány és az EB arról állapodtak meg múlt héten, hogy a bizottsági értékelési időszakot szeptember 30-ig kitolják. Hazánk összesen 7,2 milliárd eurót, azaz

mintegy 2500 milliárd forintot kap majd a járvány utáni helyreállításra az uniós alapból.

A késést Budapest szerint a gyermekvédelmi törvény elfogadása okozza: mint azt Varga Judit igazságügyi miniszter korábban jelezte, Ursula von der Leyen bizottsági elnök már júniusban informálisan időpontot kért, hogy júliusban Magyarországra látogathasson aláírni a megállapodást a kormánnyal, ám a törvény elfogadása miatt Brüsszelből törölték az utat. Didier Reynders biztos egy friss lapinterjúban pedig már arról beszélt, hogy hatékony antikorrupciós intézkedéseket és igazságügyi reformot várnak Magyarországtól a terv elfogadásáért cserébe. Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség uniós fejlesztésekért felelős államtitkára egy hét végi interjúban cáfolta a biztost: szerinte a bizottsággal való tárgyalások során szó sem esett igazságügyi reformról. Az államtitkár szerint őszre mindenesetre megszülethet a megállapodás az uniós pénzekről.

Ursula von der Leyen és Alexander De Croo belga miniszterelnök már kezet ráztak az uniós forrásokra Fotó: Európai Bizottság

Lengyelország ezúttal is hazánkhoz hasonló helyzetben van: a varsói terv kiértékelését is a „jogállamisági” ügyek, nevezetesen a lengyel igazságszolgáltatás működése körüli viták hátráltatják. Az Európai Bizottság a lengyelekkel augusztus elsejéig egyszer már hosszabbított, kedden pedig jelezték, hogy az új időkeret lejárta, augusztus elseje után is folytatják a tárgyalásokat. Ezúttal új határidőt sem tűztek ki az értékelés befejezésére. – Egy normálisan zajló folyamatról van szó, azon vagyunk, hogy mielőbb kiértékeljük a lengyel tervet – nyugtázta a biztosi testület szóvivője.

Lengyel petíció

Aláírásgyűjtést indított egy lengyelországi civil szervezet a magyar gyermekvédelmi törvény támogatására, a múlt héten kezdődött, folyamatban lévő akciót keddig több mint négy és fél ezren támogatták. A petíciót szervező életvédő társaság, az Élet és Család Alapítvány (Fundacja Zycie i Rodzina) a varsói magyar nagykövetnek címzett dokumentumban megállapítja: a június közepén elfogadott magyar gyermekvédelmi törvényre „az LMBTQ-körök, valamint az őket támogató kormányok”, az Európai Unió és a média „a magyar kormány elleni kíméletlen kampánnyal” reagált. Az aláírók támogatásukat fejezik ki a magyar kormányzatnak, és azt kérik, hogy ne hátráljon meg az LMBTQ-lobbi nyomásgyakorlása előtt. (MTI)