Az Európai Bizottság (EB) kedden jelezte, hogy elkezdte folyósítani a járvány utáni helyreállításra szánt pénzeket:

Donald Trump: A pazarlás kora lejárt
Az amerikai elnök a kormányzati pazarlás és a korrupció ellen emelt szót CPAC-beszédében.
Az Európai Bizottság (EB) kedden jelezte, hogy elkezdte folyósítani a járvány utáni helyreállításra szánt pénzeket:
első körben Belgium, Luxemburg és Portugália „kapnak csekket” Brüsszelből.
A három tagállam – akárcsak a többi, már zöld jelzést kapott ország – tizenhárom százalékos előfinanszírozáshoz jutnak idén. A belgák esetében ez 770 millió euró, a luxemburgiaknál 12,1 millió euró, míg Portugáliának ennél is jelentősebb összeg, 2,2 milliárd euró jár. Az EB illetékes szóvivőjének szavai szerint augusztus hónapban folytatódni fog a tendencia, azaz a tagországoknak folyamatosan rendelkezésükre áll majd az uniós források immár lehívható része. Kiderült az is, hogy a portugál–luxemburgi–belga országcsoport bürokratikus és nem politikai okból lett első: ezen országok juttatták el az EB-hez legelőször a konstrukció véglegesítéséhez szükséges dokumentumokat.
A nemzeti helyreállítási tervek ügyéről lapunk korábban számos alkalommal írt. A tagállamok ezen dokumentumok benyújtásával igényelhetnek forrásokat a járvány utáni helyreállításra: a terveket meghatározott szempontok alapján előbb az Európai Bizottság, majd a tagállamok gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsa fogadja el. A bizottságtól eddig tizennyolc tagállam kapott már zöld jelzést, hét esetében a tervezett két hónapnál hosszabban értékelnek, míg két ország be sem nyújtott ilyen tervet.
A magyar kormány és az EB arról állapodtak meg múlt héten, hogy a bizottsági értékelési időszakot szeptember 30-ig kitolják. Hazánk összesen 7,2 milliárd eurót, azaz
mintegy 2500 milliárd forintot kap majd a járvány utáni helyreállításra az uniós alapból.
A késést Budapest szerint a gyermekvédelmi törvény elfogadása okozza: mint azt Varga Judit igazságügyi miniszter korábban jelezte, Ursula von der Leyen bizottsági elnök már júniusban informálisan időpontot kért, hogy júliusban Magyarországra látogathasson aláírni a megállapodást a kormánnyal, ám a törvény elfogadása miatt Brüsszelből törölték az utat. Didier Reynders biztos egy friss lapinterjúban pedig már arról beszélt, hogy hatékony antikorrupciós intézkedéseket és igazságügyi reformot várnak Magyarországtól a terv elfogadásáért cserébe. Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség uniós fejlesztésekért felelős államtitkára egy hét végi interjúban cáfolta a biztost: szerinte a bizottsággal való tárgyalások során szó sem esett igazságügyi reformról. Az államtitkár szerint őszre mindenesetre megszülethet a megállapodás az uniós pénzekről.
Lengyelország ezúttal is hazánkhoz hasonló helyzetben van: a varsói terv kiértékelését is a „jogállamisági” ügyek, nevezetesen a lengyel igazságszolgáltatás működése körüli viták hátráltatják. Az Európai Bizottság a lengyelekkel augusztus elsejéig egyszer már hosszabbított, kedden pedig jelezték, hogy az új időkeret lejárta, augusztus elseje után is folytatják a tárgyalásokat. Ezúttal új határidőt sem tűztek ki az értékelés befejezésére. – Egy normálisan zajló folyamatról van szó, azon vagyunk, hogy mielőbb kiértékeljük a lengyel tervet – nyugtázta a biztosi testület szóvivője.
Lengyel petíció
Aláírásgyűjtést indított egy lengyelországi civil szervezet a magyar gyermekvédelmi törvény támogatására, a múlt héten kezdődött, folyamatban lévő akciót keddig több mint négy és fél ezren támogatták. A petíciót szervező életvédő társaság, az Élet és Család Alapítvány (Fundacja Zycie i Rodzina) a varsói magyar nagykövetnek címzett dokumentumban megállapítja: a június közepén elfogadott magyar gyermekvédelmi törvényre „az LMBTQ-körök, valamint az őket támogató kormányok”, az Európai Unió és a média „a magyar kormány elleni kíméletlen kampánnyal” reagált. Az aláírók támogatásukat fejezik ki a magyar kormányzatnak, és azt kérik, hogy ne hátráljon meg az LMBTQ-lobbi nyomásgyakorlása előtt. (MTI)
Az amerikai elnök a kormányzati pazarlás és a korrupció ellen emelt szót CPAC-beszédében.
A Hamász a nap folyamán hat izraeli túszt adott át.
„Nem tükrözi a partnerséget a megállapodás.”
Orbán Viktor meghirdette a keleti után a nyugati nyitást is, vagyis az Atlanti-óceán két partján működő patrióták szövetségét.
Orbán Viktor: A bankkártya a banké, a készpénz a tied – videó
Nagy Ferónak csak egyetlen kérdése maradt Orbán Viktor beszéde után
Feketébe borult a világ: elhunyt a Dallas sorozat sztárja
Senki sem támadta még ennyire Magyarországot: minden uniós forrást megtagadna hazánktól Daniel Freund
Szegedi Erika: a főboszorkány szörnyű híreket közölt a tavasz beköszöntéről
A hét kínos pillanata: élő adásban kellett helyretenni Fiala Jánost + videó
Futótűzként terjed a neten a legújabb Csintalan-show
Disznóvágáson jártunk: ezt biztos, hogy nem tudtad a házi kolbászról
A FIFA beavatkozott Dárdai Bence nemzetiségi ügyébe, itt a bizonyíték
Megérkezett a helyszíni fotó a halálos szigetszentmiklósi balesetről
A nemzetközi sajtó is Orbán Viktor szavait idézi
Schäfer András is részese volt az Union Berlin borzalmas vereségének
Az amerikai elnök a kormányzati pazarlás és a korrupció ellen emelt szót CPAC-beszédében.
A Hamász a nap folyamán hat izraeli túszt adott át.
„Nem tükrözi a partnerséget a megállapodás.”
Orbán Viktor meghirdette a keleti után a nyugati nyitást is, vagyis az Atlanti-óceán két partján működő patrióták szövetségét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.