Az Európai Bizottság (EB) kedden jelezte, hogy elkezdte folyósítani a járvány utáni helyreállításra szánt pénzeket:
első körben Belgium, Luxemburg és Portugália „kapnak csekket” Brüsszelből.
A három tagállam – akárcsak a többi, már zöld jelzést kapott ország – tizenhárom százalékos előfinanszírozáshoz jutnak idén. A belgák esetében ez 770 millió euró, a luxemburgiaknál 12,1 millió euró, míg Portugáliának ennél is jelentősebb összeg, 2,2 milliárd euró jár. Az EB illetékes szóvivőjének szavai szerint augusztus hónapban folytatódni fog a tendencia, azaz a tagországoknak folyamatosan rendelkezésükre áll majd az uniós források immár lehívható része. Kiderült az is, hogy a portugál–luxemburgi–belga országcsoport bürokratikus és nem politikai okból lett első: ezen országok juttatták el az EB-hez legelőször a konstrukció véglegesítéséhez szükséges dokumentumokat.
A nemzeti helyreállítási tervek ügyéről lapunk korábban számos alkalommal írt. A tagállamok ezen dokumentumok benyújtásával igényelhetnek forrásokat a járvány utáni helyreállításra: a terveket meghatározott szempontok alapján előbb az Európai Bizottság, majd a tagállamok gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsa fogadja el. A bizottságtól eddig tizennyolc tagállam kapott már zöld jelzést, hét esetében a tervezett két hónapnál hosszabban értékelnek, míg két ország be sem nyújtott ilyen tervet.
A magyar kormány és az EB arról állapodtak meg múlt héten, hogy a bizottsági értékelési időszakot szeptember 30-ig kitolják. Hazánk összesen 7,2 milliárd eurót, azaz
mintegy 2500 milliárd forintot kap majd a járvány utáni helyreállításra az uniós alapból.
A késést Budapest szerint a gyermekvédelmi törvény elfogadása okozza: mint azt Varga Judit igazságügyi miniszter korábban jelezte, Ursula von der Leyen bizottsági elnök már júniusban informálisan időpontot kért, hogy júliusban Magyarországra látogathasson aláírni a megállapodást a kormánnyal, ám a törvény elfogadása miatt Brüsszelből törölték az utat. Didier Reynders biztos egy friss lapinterjúban pedig már arról beszélt, hogy hatékony antikorrupciós intézkedéseket és igazságügyi reformot várnak Magyarországtól a terv elfogadásáért cserébe. Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség uniós fejlesztésekért felelős államtitkára egy hét végi interjúban cáfolta a biztost: szerinte a bizottsággal való tárgyalások során szó sem esett igazságügyi reformról. Az államtitkár szerint őszre mindenesetre megszülethet a megállapodás az uniós pénzekről.
