Újabb uniós bírálat LMBTQ-ügyben

Magyarországot és Lengyelországot is bírálja az Európai Parlament (EP) friss állásfoglalása, amely az európai LMBTQ-közösség jogai­nak védelmében íródott. A balliberális többségű EP kedd reggel nagy többséggel fogadta el a határozatot: ez pénzügyi szankciókkal kötné össze a szexuális kisebbségek lehetséges diszkriminációját. Holnap Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tart évértékelőt Strasbourgban: borítékolható, hogy az ­LMBTQ-vita visszaköszön majd.

EP-114813A_Rainbow_Brussels Fotó: DAINA LE LARDIC

 Az LMBTQ-közösség (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer) hátrányos megkülönböztetése elleni állásfoglalásról szavazott tegnap a nyári szünetről visszatérő Európai Parlament. A strasbourgi ülésén a testület nem vitatta meg az újabb LMBTQ-témájú dokumentumot, de voksolt róla. Az eredményt kedd reggel hozták nyilvánosságra: eszerint az EP nagy többséggel - 378 támogató, 161 ellenző és 123 tartózkodó szavazat mellett - fogadta el a hatátozatot.

Abban a képviselők sokadszorra arra hívják fel a figyelmet: „aggasztó az EU-ban élő szivárványcsaládokkal és gyermekeikkel szembeni diszkrimináció, valamint a tény, hogy a szexuális orientációjuk, nemi identitásuk miatt csorbulnak a jogaik”. Mint azt a képviselők az állásfoglalásban írják, az Európai Uniónak egységes megközelítést kellene alkalmaznia az azonos neműek házasságát, valamint bejegyzett élettársi kapcsolatait illetően. 

Az EP szerint az egyik tagállamban kötött házasságot vagy ilyen kapcsolatot tehát minden EU-országban egységesen el kellene ismerni: a szivárványcsaládoknak sem a mozgásszabadsághoz, sem pedig a családegyesítéshez való joga nem sérülhet. Bár a határozat nem kifejezetten a Magyarországon és Lengyelországon élő szexuális kisebbségekről íródott, az uniós parlament egy bekezdésben e téren is kemény kritikával illeti a konzervatív vezetésű országokat. Ebben arra szólítják fel az Európai Bizottságot, hogy minden elérhető – beleértve pénzügyi – eszközzel védje az alapvető jogokat Magyarországon és Lengyelországon. Az uniós tanácstól pedig azt kérik, hogy a hetes cikkely szerinti, úgynevezett jogállamisági eljárások égisze alatt az LMBTQ-kérdést is vegye górcső alá.

Alig több mint fél éve, hogy az EP szimbolikusan az LMBTQ-személyek szabadságát biztosító övezetté minősítette az Európai Unió egész területét. 

Emlékezetes az is: a balliberális többségű testület a nyár elején a hazai gyermekvédelmi törvény miatt vitát rendezett, majd éles hangvételű határozatban bírálta Magyarországot. Akkor ugyancsak azt kérték az uniós bizottságtól, hogy pénzügyi eszközökkel szankcionálja az LMBTQ-jogok állítólagos sérelmét. 

Ismert az is, hogy az Európai Bizottság a szabályozás miatt július közepén indított kötelezettségszegési eljárást hazánk ellen, s legalább hat ­uniós jogszabállyal összefüggésben nevezték ellentétesnek a törvényt. Emellett az LMBTQ-tematikájú mesekönyvekben feltüntetendő jelzés miatt is kötelezettségszegési eljárás indult. A magyar kormánynak szeptember közepéig van ideje rá, hogy válaszoljon a brüsszeli kritikákra. Varga Judit igazságügyi miniszter korábban lapunk kérésére megerősítette, hogy kihasználják a két hónapos válaszadási időt. 
A friss LMBTQ- állásfoglalásnak nincs rövid távú jogi következménye, a dokumentum sokkal inkább az Európai Bizottságot helyezi politikai nyomás alá. Ursula von der Leyen bizottsági elnök egyébként épp holnap tartja hagyományos évértékelő beszédét az Európai Parlament ülésén. 

A várakozások szerint az LMBTQ-kérdés is előkerül majd: emlékezetes, a több mint egyórás, tavalyi felszólalása alkalmával Von der Leyen keményen odaszólt Lengyelországnak az LMBTQ-mentes övezetek miatt. 

Egybehangzó vélemények szerint a bizottsági elnök ezúttal is készül jogállamisági kritikákkal. Lapunk írt róla: a magyar gyermekvédelmi törvényt a közelmúltban több alkalommal is a „szégyenletes” jelzővel illette. Válaszul Orbán Viktor miniszterelnök az elnöknő nyilatkozatát nevezte szégyennek, mondván: az elfogulatlan vizsgálat nélkül tesz közzé elfogult politikai véleményt. 

Jakab Péter pálfordulása
 – A Fidesz olyasvalamit tiltott be, amire nem volt társadalmi igény. Ennyi erővel betilthatták volna azt is, hogy a Váci úton télen nem lehet fecskében sétálni. Eddig se sétált senki, ha betiltják, akkor se fog – nyilatkozott Jakab Péter vasárnap este az ATV-n a miniszterelnökjelölt-jelöltek vitaműsorában arról a törvényről, amelyet korábban pártjával megszavaztak. 
– Egyetlenegy olyan iskolát nem találtam még, ahol a homoszexualitást a pedagógusok népszerűsítették volna. Tehát jó lenne, hogyha a társadalmi igényekre reagáló törvényeket hozna a Fidesz – tette hozzá a pártelnök. A kormányellenes Telex márciusban arról kérdezte Jakabot, hogy mi a véleménye „A család az család” kezdeményezésről. A Jobbik miniszterelnök-jelöltje akkor kijelentette, hogy a kérdésben konzervatív véleményt vall, és nem fogja sem magát, sem a közösségét megtagadni. „Sarkosan fogalmazok: soha nem fogok azért küzdeni, hogy egy gyereknek három apja legyen” – mondta Jakab, hozzátéve, hogy szerinte ha átlépik a minőségi határt – hogy egy gyermek szülei egy apa és egy anya lehetnek –, akkor onnantól kezdve számbeli hatásokat is át lehet majd lépni, és akkor már három apja is lehet majd egy gyereknek. Jakab akkor világossá tette, a gyermekek érdekében számára a család egy apából és egy anyából áll, illetve hogy szerinte a meleg pároktól nem a rendeletek veszik el a lehetőséget, hogy gyermekük legyen, hanem a természet. Annak ellenére, hogy Jakab Péter nem talált olyan iskolát, amelyben LMBTQ-érzékenyítő foglalkozásokat tartottak volna, a Labrisz Leszbikus Egyesület nem titkolja, hogy több éve tartanak ilyen jellegű programokat különböző intézményekben. Az egyesület beszámolója szerint egy projekt keretében 2013 októberétől 2014 végéig összesen 19 intézményben 44 foglalkozást tartottak, amellyel több mint ezer fiatalt értek el. Korábban lapunk beszámolt arról is, hogy a budapesti Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakgimnáziumban is tartottak ilyen jellegű foglalkozásokat. (T. Á.)