Vita: mennyit bír a „Márki-Zay-jelenség”?

Paktumok vagy választás? Előválasztás az elemzők szemével – címmel rendezett vitát a Mandiner, ahol jobbról és balról is próbálták megfejteni, milyen jövőt sejtet Márki-Zay sokak számára váratlan győzelme, s hogy vajon mennyire általánosítható az előválasztáson részt vett százezreknél meglévő protesthangulat a szavazók távol maradt millióira – olvasható a Mandiner tudósításában.

Fotó: Ficsor Márton Forrás: MANDINER

Mráz Ágoston szerint egy paktumokkal körbebástyázott választás volt az előválasztás második köre, mert az igazi hatalmi kérdések már eldőltek az első fordulóban. Vagyis a DK kaphatja a legtöbb mandátumot; a másodikban már csak úgymond arcot választottak mindehhez, Márki-Zay személyében, akinek azonban a keze meg van kötve.

Kacsoh Dániel árnyaltabban fogalmazott: is-is, így törhetett például a szabályt erősítő kivételként előre Orosz Anna Újbudán; az egyéni jelölteket viszont determinálták a paktumok és Gyurcsány Ferenc kiegyezése a Jobbikkal. S jó kérdés, mi lett volna, ha nem jön az a Márki-Zayt győztesnek kihozó közvélemény-kutatás az első forduló eredményhirdetése után pár nappal vagy mi történt Karácsony Gergellyel ezekben a napokban; mindenesetre „az Anker-közben nagy volt az öröm”.

A két baloldali elemző továbbment. Böcskei Balázs szerint is sokáig ott volt az esélye annak, hogy végül Márki-Zay lép vissza Karácsony javára, ugyanakkor ez akkor eldőlt, amikor Karácsony – egy kampányoló politikustól szokatlan módon – azt mondta, hogy „nem akarja a pillanatot uralni”. Somogyi Zoltán pedig előbb hangsúlyos gesztusként annyit mondott, hogy nincs jel arra, hogy a Fidesz beavatkozott volna az előválasztás menetébe. Ezt követően azonban Mrázt kritizálta, felemlegetve, hogy a Nézőpont Intézet vezetője korábban eldöntöttnek mondta Karácsony győzelmét, aztán Dobrev győzelmét tekintették a kormánypárti felületek előre eldöntöttnek, végül Márki-Zay van soron, s majd az idő eldönti, jó üzenet-e, hogy mindenki Gyurcsány embere.

Holott szerinte pont a pártpreferencia nélküliek tömege mozdult meg Márki-Zayra voksolni, ez pedig a kormánypártoktól is más stratégiát kívánhat.

Kérdés volt, mennyiben okozhatott veszteséget a baloldal számára az előválasztási vagdalkozás. Kacsoh Dániel és Mráz Ágoston is arra hajlott, hogy a konfliktusok nem valódiak. A Mandiner főszerkesztő-helyettesét meglepte, mennyire hatásos volt Márki-Zay azon kommunikációja, hogy magát a baloldallal szemben építette fel, noha korábban az őszödi beszédet méltatta. Ugyanakkor Márki-Zay nem profi politikus, könnyen ejthet olyan hibát, ami kisiklatja az összefogást – írja a Mandiner.

Böcskei Balázs szerint viszont igenis új szavazók százezrei áramlottak be Márki-Zaynak köszönhetően, a kérdés inkább az, ezek mennyire illékonyak, s mit jelent a fejükben az a fajta, trumpi jellegű elitellenesség, amit Márki-Zay képvisel, s főleg az a logika, hogy sorozatos politikai inszinuációkkal defenzívába szorította ellenfeleit, még Karácsonyt is folyamatosan reaktív helyzetbe hozva.

Mráz Ágoston ezzel kapcsolatban Gyurcsány és a DK mögöttes fontos szerepét hangsúlyozta, Medgyessy Péter példáját felhozva felvetette: meddig juthat el a legerősebb frakció támogatása nélkül egy párt nélküli politikus, akit Gyurcsány hasznos idiótaként használ fel, így a baloldali együttműködés lényegében a DK irányítása alatt áll.

Somogyi Zoltán szerint viszont éppen a Fidesz választási törvénye kényszerítette egy platformra ezt a sokféle társaságot,

amely polarizáltan csak veszíteni tudott a kormánypárt ellen, ráadásul összeterelve őket a DK »összegyurcsányozta« őket.

A Mandiner tudósítása alapján kiderült, hogy Böcskei Balázs szerint ugyanakkor a választók rafináltabb okokból is ikszelhettek Márki-Zay neve mellé: tudván, hogy a végén úgyis pártalapú együttműködés lesz, vagyis nem morzsolódnak le attól, hogy ezzel szembesülnek, hanem tudatos stratégiát visznek ezzel.

Kacsoh Dániel szerint lehet, hogy Márki-Zay más-vagyok-mint-a-többi-politikus imidzse is megkopik, amint kikerül a fényre, és a kétszázezer új vagy annak gondolt szavazó számára is bekerül az „ugyanolyan” kategóriába. Márki-Zay pedig kimondta: vagy ő, vagy a Fidesz, így meglepő módon Szanyi Tibor Iszommjával vagy Pálinkásékkal is szembekerült – mutatott rá a főszerkesztő-helyettes, hozzátéve: hiába unalmas ezt ismételni, akkor is a DK nyerte ezt a menetet, hiszen a Jobbik elnöke, Jakab Péter hiába próbált meg „posztkádári celebként” viselkedni, kiesett az első fordulóban, a Momentum elnöke belebukott az eredménybe, az MSZP-ből naponta állnak át a DK táborába a politikusok, a Párbeszéd pedig Karácsonnyal elvesztette az egyetlen aduászát – ellenben Gyurcsány itt van 12 éve, és erősödik.

Mráz Ágoston hozzátette: Somogyi Zoltán érvelése bolsevik típusú érvelés, a választási törvény módosítása pedig azt szolgálta, hogy a pártok ne verhessék át úgy a választókat, mint az MSZP-vel való együttműködést letagadó, majd mégis megvalósító SZDSZ 1994-ben. A protesthangulat vélelmezését szerinte nem az előválasztáson részt vett százezrek, hanem a választásra jogosult milliók körében lenne érdemes megalapozni. Kiemelte: a legtöbb kutatásban a Fidesz a legnépszerűbb, Orbán Viktor még inkább az, és van forrás jóléti intézkedésekre.

Protesthangulat akkor van, ha morális vagy gazdasági válság van, most ilyen nincs,

esetleg te próbálsz ilyet kreálni – szúrt oda.

Somogyi Zoltán újszerűnek gondolta hogy Mráz Ágoston bolseviknak nevezte, és gúnyosan hozzátette, köszöni a 850 ezer résztvevő számára a felvilágosító munkát. Aláhúzta: nem tudni, Márki-Zay hogyan viselkedik majd kampányhelyzetben vagy hogy a pártok együttműködése hogyan alakul, de az amerikai elnökválasztási kampányoknál is látszik, hogy sok gyalázkodás után is könnyen együtt lehet működni, ugyanakkor felvetette, a Fidesznél is lehetnének előválasztások.

Felmerült még a kérdés: ki diktálja a tempót a következő hónapokban, akár október 23-án, s ki áll fel a közös baloldali műsor színpadjára. Kacsoh Dániel szerint alkalom lesz arra, hogy a Fidesz visszavegye a „tematizálás stafétáját”, Böcskei Balázs viszont bagatellizálni próbálta a kérdést, hogy ott lesz-e Dobrev a színpadon vagy sem – „ez a van sapka, nincs sapka esete”. Itt kialakult némi polémia: mit üzen mindez a DK-soknak, esetleg a támogatás megvonását vagy sem? Böcskei Balázs szerint ennél fontosabb, hogy a fiatalok azt skandálták az eredményvárón, hogy „MZP, MZP”, ők „ezt a márkát akarták”.

Mráz Ágoston szerint a témák beszédesek: a baloldal két témája önmaga a közös lista kapcsán és a korrupció, a Fidesznek viszont a gyermekvédelmi népszavazás, a migráció és a Covid ellenére elért gazdasági sikerek, amelyekből a jóléti intézkedések finanszírozhatók; ez pedig két igencsak más történet – írja a Mandiner.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Mandiner/Ficsor Márton