A Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetője több okot is felsorol, hogy miért van ez így.
Kifejti, hogy Kínának még mindig sok belső, strukturális kihívással kell megküzdenie, így nem prioritása, hogy a világon mindenhol jelen legyen.
Az országnak, emellett mérsékelnie kell a társadalma elöregedését, a környezet romlását és a szegénységet is, így a külső kapcsolatokkal főként akkor foglalkozik, amikor azok gazdasági vagy nemzetbiztonsági szempontból érintik.
Kína hadereje továbbra is jóval az amerikai haderő mögött áll, ráadásul ellenséges államok veszik körül, így geopolitikai célja elsődlegesen saját biztonságának garantálása.
Ráadásul Kínát olyan könnyen ellenségessé váló szomszédok veszik körül, mint India, Japán vagy Vietnam – állítja a Kína-kutató.
Salát Gergely emellett kulturális szempontokra is felhívja a figyelmet, ugyanis Kína a kulturális térben sem veheti fel a versenyt a Nyugattal.
A kínai könyvek, a kínai filmek és a kínai nyelv az országon kívül továbbra sem meghatározók, így az USA kulturális hegemóniája szinte megtörhetetlen számára.
A világpolitika alakulásáról persze Kína nem egyedül dönt. Az utóbbi időkben Washington megpróbálta ellensúlyozni Kína térnyerését, és a nyugati közvélemény alakításában továbbra is előnyt élvez.
A jövőt így nem kizárólag Kína, hanem a nagyhatalmak egymás közötti versengése fogja meghatározni.
– húzza alá a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetője.
A teljes videót itt érheti el:
Borítókép: Részlet a videóból (Forrás: YouTube/Képernyőfotó)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!