A járvány megduplázta a mentőszolgálat feladatait

Az elmúlt években olyan lépéseket és intézkedéseket tettünk meg, amelyek a mentőszolgálat megújítása mellett a koronavírus-járványra való felkészülésben is segítettek – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzetnek adott interjúban Csató Gábor. Az Országos Mentőszolgálat főigazgatója elmondta: a pandémia hatására megduplázódott a feladataik száma, a negyedik hullámában pedig ismét fej-fej mellett haladva nő a napi mentések és a koronavírussal kapcsolatos megkeresések száma. Az Év Fiatal Vezetője díjjal kitüntetett főigazgató ezért mindenkit arra kér, hogy a oltások felvételével segítse a mentőszolgálat munkáját.

– Ha már az innovatív fejlesztéseket említi: néhány éve felmerült, hogy az Országos Mentőszolgálat a jövőben akár drónokkal is segítené a közterületeken rosszul lett emberek ellátását. Mikor valósulhat meg ez az elképzelés?

– 2019-ben próbáltuk ki először, hogy egy drón segítségével defibrillátort szállítottunk egy adott helyszínre, viszont ez csak szimuláció volt. Ezt a fejlesztést azonban – amelynek a pandémia megjelenése is gátat szabott – jelenleg csak pilótával együtt lehet egy adott helyszínre eljuttatni, mert még nem áll rendelkezésre az a technológia, amellyel a drónok automatikusan képesek lennének a helyszínre repülni. Azok a drónok, amelyek jelenleg a mentőszolgálat birtokában állnak, kép- és videófelvételek elkészítésére alkalmasak, egy-egy baleseti szituációban, illetve oktatás során tudjuk őket használni, de a napi működésünkbe egyelőre nem tudjuk beépíteni. Ettől függetlenül biztos vagyok abban, hogy egy-két éven belül ez a fejlesztés már a mentőszolgálatnál is elérhető lesz. Tehát ha valaki például összeesik az utcán, akkor hagyományosan egy mentőautó indul a segítségére, a Szív City alkalmazással egy önkéntest, valamint harmadik segítségnyújtási opcióként a drón segítségével egy defibrillátort is a helyszínre tudunk küldeni.

– Beszéljünk egy kicsit az aktuális járványhelyzetről, hiszen a koronavírus negyedik hulláma éppen felfutóban van Magyarországon. Ez hogyan befolyásolja a napi teendőik számát?

– A járvány negyedik hullámában ismét fej-fej mellett haladva nő a normál napi mentéseink – balesetek, szülések, rosszullétek – és a koronavírussal kapcsolatos megkeresések száma. Éppen ezért mindenkit arra szeretnék kérni, hogy a védőoltások felvételével segítsék a munkánkat. Mi ugyanis azt látjuk, hogy azok, akik az oltásoknak köszönhetően teljes védettséget szereztek, csak ritka esetekben szorulnak COVID miatti mentőellátásra. Azok a betegek viszont, akik súlyos állapotban kerülnek hozzánk, rendszerint sajnos nem éltek az oltakozás lehetőségével. Véleményem szerint akárcsak a fertőzés, a mentőszolgálat leterheltsége is elkerülhető lenne, ha odafigyelnénk egymásra, és betartanánk a szükséges védelmi intézkedéseket.

– Milyen mértékben növekedett a mentőszolgálatot leterheltsége az elmúlt két évben?

– A koronavírus-járvány megjelenése előtt naponta átlagosan háromezer mentési feladatunk volt, bár ez a szám egy nagyobb nyári rendezvény alkalmával a négyezret is meghaladta. Évente 1,2 millió beteget láttunk el, 40-42 millió kilométert tettünk meg. A covid miatt azonban megduplázódott a feladataink száma: közel két év alatt az 1,2 millió mentési feladat mellett 1,7 millió mintavételt végeztünk el, közel 200 ezer fertőzött vagy koronavírus-gyanús beteget szállítottunk kórházba, az első és a második járványhullámban 500 ezer határ menti ellenőrzést végeztünk el, valamint a 40-42 millió kilométeren felül további 5,5 millió kilométert tettünk meg. Elfordultak olyan „fekete napok” is a mentőszolgálat életében, amikor addig soha nem tapasztalt terhelés ért bennünket. Emlékezetes, a harmadik járványhullám alatt az egyik nap a háromezer egyéb mentési feladat mellett 27 ezer mintavételi igény érkezett a mentőszolgálathoz, valamint közel kétezer fertőzöttet és koronavírus-gyanús beteget kellett kórházba szállítani. Ezeknek a többletfeladatoknak az elvégzéséhez gyakorlatilag meg kellett tízszerezni a rendelkezésünkre állt kapacitásokat.

– Hogyan tudtak ennyi munkaerőt mozgósítani?

– Fontos hangsúlyozni, hogy az Országos Mentőszolgálatnál mindig is a mentés volt a fő prioritás, ami a koronavírus következtében sem változott meg. A mentési és a járványügyi teendőinket elkülönítettük egymástól, ezért a járvány következtében keletkezett többletfeladataink senkinek sem befolyásolták a kórházba szállítását és az ellátását sem. Azokat a teendőket illetően pedig, amelyek nem a fertőzöttek egészségügyi ellátására, hanem a mintavételi igényekre, a logisztikai feladatokra vagy a határ menti ellenőrzésekre, tehát a járványügyi feladatokra vonatkozott, a saját extra kapacitásainkat, valamint a mentőszolgálat önkénteseit – a közoktatásban és a felsőoktatásban tanuló diákokat, orvostanhallgatókat, a Vöröskereszt és a civil szervezetek tagjait – vontuk be. Például az előbb említett egyik „fekete napunkon” az 1500-1600 szolgálatban lévő mentős mellett 1800-2000 önkéntest is mozgósítani kellett, hogy a mintavételt mindenki számára időben biztosítani tudjuk.

– A kormány milyen forrásokkal járult hozzá a mentőszolgálat többletfeladatainak a támogatásához?

– A működésünk, és a szükséges kapacitások szempontjából a kormány minden támogatást biztosított, sőt azáltal, hogy kezdetektől fogva az Operatív Törzs tagja vagyok, a döntéshozatalban is részt tudunk venni. Többször kaptunk extra forrást a járvány elleni védekezési alapból, ennek része volt az a több mint hárommilliárd forint is, amivel a mentőszolgálat dolgozóinak a koronavírus-járvány során végzett többletteljesítményeit honoráltuk. Emellett mindig biztosították a forrásokat arra is, hogy a védőfelszerelésünk megfelelő mennyiségben és minőségben álljon rendelkezésre, de említhetném az informatikai fejlesztéseink finanszírozását is. Ezeknek köszönhetően valós idejű, azonnal elérhető adatokat látunk, tehát a vezetői döntések meghozatalában is óriási segítséget jelentenek.

– Bár a koronavírus-járvány az egész magyar társadalmat megosztotta, a visszajelzések szerint a mentőszolgálat munkájába vetett bizalom csak tovább erősödött. Ön hogyan látja ezt?

– Az évről-évre megismételt bizalmi méréseink és a Nézőpont Intézet felmérése is azt mutatja, hogy a járvány és a leterheltség ellenére tovább nőtt az emberek bizalma a mentőszolgálat irányába. Erre a bizalomra igyekszünk építeni a kommunikációnkat is, amelyre az egyik legalkalmasabb felületet a közösségi média jelenti, ahol csak a tavaly év során 90 millió elérésünk volt. Ennek köszönhetően sokakhoz olyan üzeneteket tudunk eljuttatni, amelyek elsősorban az életmentés szempontjából jelentősek, továbbá támogatókat és önkénteseket toborozhatunk, valamint olyan plusz figyelmet irányíthatunk a mentőszolgálat felé, amely által a napi munkánkat is támogatni tudjuk.

Borítókép: Csató Gábor, az Év Fiatal Vezetője díjjal kitüntetett főigazgató (Fotó: Országos Mentőszolgálat)