időjárás -6°C Ágnes 2022. January 21.
logo
A felmérések szerint tovább nőtt az emberek bizalma a mentősök irányába

A járvány megduplázta a mentőszolgálat feladatait

Elek Nikoletta
2021.12.06. 06:41
A járvány megduplázta a mentőszolgálat feladatait

Az elmúlt években olyan lépéseket és intézkedéseket tettünk meg, amelyek a mentőszolgálat megújítása mellett a koronavírus-járványra való felkészülésben is segítettek – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzetnek adott interjúban Csató Gábor. Az Országos Mentőszolgálat főigazgatója elmondta: a pandémia hatására megduplázódott a feladataik száma, a negyedik hullámában pedig ismét fej-fej mellett haladva nő a napi mentések és a koronavírussal kapcsolatos megkeresések száma. Az Év Fiatal Vezetője díjjal kitüntetett főigazgató ezért mindenkit arra kér, hogy a oltások felvételével segítse a mentőszolgálat munkáját.

Szép feladat elé nézünk – így fogalmazott még 2017-ben, nem sokkal a kinevezése után. Most, a közel két éve tartó koronavírus-járvány ismeretében is ilyen optimista?

– Sok feladatunk volt akkoriban: az egyik legnagyobb kihívást az jelentette, hogy az Országos Mentőszolgálatot olyan pályára állítsuk, ahol a bajtársaim kiszámítható jövőképet, méltóbb munkakörülményeket, illetve valódi anyagi és erkölcsi megbecsülést kapnak. Ugyanakkor, korántsem gondoltam azt, hogy az általam kimondottak után néhány évvel egy világjárvánnyal találjuk szembe magunkat. Az én vezetésem alatt olyan terhelés érte a mentőszolgálatot, amit az ország legnagyobb egészségügyi intézménye az elmúlt száz évben talán csak részleteiben tapasztalt meg. Újonnan kinevezett főigazgatóként az ötödik munkanapomon történt a veronai buszbaleset, később a dunai hajóbaleset, majd 2020 elején a koronavírus is megjelent Magyarországon. Ennek kapcsán büszkén mondhatom: az elmúlt években olyan lépéseket és intézkedéseket tettünk meg, amelyek a mentőszolgálat megújítása mellett a koronavírus-járványra való felkészülésben is segítettek.

Melyek voltak ezek az intézkedések?

– A lakosság számára az egyik legjobban látható változás a mentőautóparkunk megújítása volt. Az elmúlt években ezer új, korszerű eszközökkel felszerelt mentőautót állítottunk szolgálatba. Ezzel a gépjármű-állományunk átlagéletkora öt év alá csökkent. 2018-ban lecseréltük a mentők munkaruháit is, így a bajtársaim a korábbihoz képest jóval fejlettebb és technológiailag is modernebb öltözéket kaptak, ami egyébként idén ismét megújul.

Az emberi oldal mellett azonban azok a digitális fejlesztések járultak hozzá leginkább a járvány elleni küzdelemhez, amelyeket az utóbbi időben rohamléptekben tettünk meg. Az egyik első digitalizációs lépésként már 2018-ra megszüntettük a papír alapú betegadat-kezelést, így összes működési adatunkkal együtt ezek az információk is digitálisan vannak rögzítve. A digitális működés eredményeként azonban rengeteg adatunk keletkezett, így láthatóvá és mérhetővé váltak a működési jellemzőink is, amelyeket a hatékonyabb munka érdekében egy üzleti intelligencia környezetbe csatornáztunk be. A rendszer lényege, hogy a beépített mesterséges intelligencia segítségével az esetszámainkra és a kapacitásainkra vonatkozóan nemcsak pontos képet, hanem előrejelzést is kaphatunk. Így percre pontosan látjuk azt, hogy mit csinál egy adott mentőegységünk, hány esetünk van, milyen védőfelszerelés-ellátottsággal rendelkezünk, hogyan állnak a kórházi kapacitások, illetve hova tudunk még beteget szállítani. Nem utolsó sorban pedig érdemes megemlíteni a magyar társadalom szélesebb körének szóló Szív City, valamint az ÉletMentő alkalmazásainkat is amelyek, hasznosak és nagy népszerűségnek örvendenek.

Ha már az innovatív fejlesztéseket említi: néhány éve felmerült, hogy az Országos Mentőszolgálat a jövőben akár drónokkal is segítené a közterületeken rosszul lett emberek ellátását. Mikor valósulhat meg ez az elképzelés?

– 2019-ben próbáltuk ki először, hogy egy drón segítségével defibrillátort szállítottunk egy adott helyszínre, viszont ez csak szimuláció volt. Ezt a fejlesztést azonban – amelynek a pandémia megjelenése is gátat szabott – jelenleg csak pilótával együtt lehet egy adott helyszínre eljuttatni, mert még nem áll rendelkezésre az a technológia, amellyel a drónok automatikusan képesek lennének a helyszínre repülni. Azok a drónok, amelyek jelenleg a mentőszolgálat birtokában állnak, kép- és videófelvételek elkészítésére alkalmasak, egy-egy baleseti szituációban, illetve oktatás során tudjuk őket használni, de a napi működésünkbe egyelőre nem tudjuk beépíteni. Ettől függetlenül biztos vagyok abban, hogy egy-két éven belül ez a fejlesztés már a mentőszolgálatnál is elérhető lesz. Tehát ha valaki például összeesik az utcán, akkor hagyományosan egy mentőautó indul a segítségére, a Szív City alkalmazással egy önkéntest, valamint harmadik segítségnyújtási opcióként a drón segítségével egy defibrillátort is a helyszínre tudunk küldeni.

Beszéljünk egy kicsit az aktuális járványhelyzetről, hiszen a koronavírus negyedik hulláma éppen felfutóban van Magyarországon. Ez hogyan befolyásolja a napi teendőik számát?

– A járvány negyedik hullámában ismét fej-fej mellett haladva nő a normál napi mentéseink – balesetek, szülések, rosszullétek – és a koronavírussal kapcsolatos megkeresések száma. Éppen ezért mindenkit arra szeretnék kérni, hogy a védőoltások felvételével segítsék a munkánkat. Mi ugyanis azt látjuk, hogy azok, akik az oltásoknak köszönhetően teljes védettséget szereztek, csak ritka esetekben szorulnak COVID miatti mentőellátásra. Azok a betegek viszont, akik súlyos állapotban kerülnek hozzánk, rendszerint sajnos nem éltek az oltakozás lehetőségével. Véleményem szerint akárcsak a fertőzés, a mentőszolgálat leterheltsége is elkerülhető lenne, ha odafigyelnénk egymásra, és betartanánk a szükséges védelmi intézkedéseket.

Milyen mértékben növekedett a mentőszolgálatot leterheltsége az elmúlt két évben?

– A koronavírus-járvány megjelenése előtt naponta átlagosan háromezer mentési feladatunk volt, bár ez a szám egy nagyobb nyári rendezvény alkalmával a négyezret is meghaladta. Évente 1,2 millió beteget láttunk el, 40-42 millió kilométert tettünk meg. A covid miatt azonban megduplázódott a feladataink száma: közel két év alatt az 1,2 millió mentési feladat mellett 1,7 millió mintavételt végeztünk el, közel 200 ezer fertőzött vagy koronavírus-gyanús beteget szállítottunk kórházba, az első és a második járványhullámban 500 ezer határ menti ellenőrzést végeztünk el, valamint a 40-42 millió kilométeren felül további 5,5 millió kilométert tettünk meg. Elfordultak olyan „fekete napok” is a mentőszolgálat életében, amikor addig soha nem tapasztalt terhelés ért bennünket. Emlékezetes, a harmadik járványhullám alatt az egyik nap a háromezer egyéb mentési feladat mellett 27 ezer mintavételi igény érkezett a mentőszolgálathoz, valamint közel kétezer fertőzöttet és koronavírus-gyanús beteget kellett kórházba szállítani. Ezeknek a többletfeladatoknak az elvégzéséhez gyakorlatilag meg kellett tízszerezni a rendelkezésünkre állt kapacitásokat.

Hogyan tudtak ennyi munkaerőt mozgósítani?

– Fontos hangsúlyozni, hogy az Országos Mentőszolgálatnál mindig is a mentés volt a fő prioritás, ami a koronavírus következtében sem változott meg. A mentési és a járványügyi teendőinket elkülönítettük egymástól, ezért a járvány következtében keletkezett többletfeladataink senkinek sem befolyásolták a kórházba szállítását és az ellátását sem. Azokat a teendőket illetően pedig, amelyek nem a fertőzöttek egészségügyi ellátására, hanem a mintavételi igényekre, a logisztikai feladatokra vagy a határ menti ellenőrzésekre, tehát a járványügyi feladatokra vonatkozott, a saját extra kapacitásainkat, valamint a mentőszolgálat önkénteseit – a közoktatásban és a felsőoktatásban tanuló diákokat, orvostanhallgatókat, a Vöröskereszt és a civil szervezetek tagjait – vontuk be. Például az előbb említett egyik „fekete napunkon” az 1500-1600 szolgálatban lévő mentős mellett 1800-2000 önkéntest is mozgósítani kellett, hogy a mintavételt mindenki számára időben biztosítani tudjuk.

A kormány milyen forrásokkal járult hozzá a mentőszolgálat többletfeladatainak a támogatásához?

– A működésünk, és a szükséges kapacitások szempontjából a kormány minden támogatást biztosított, sőt azáltal, hogy kezdetektől fogva az Operatív Törzs tagja vagyok, a döntéshozatalban is részt tudunk venni. Többször kaptunk extra forrást a járvány elleni védekezési alapból, ennek része volt az a több mint hárommilliárd forint is, amivel a mentőszolgálat dolgozóinak a koronavírus-járvány során végzett többletteljesítményeit honoráltuk. Emellett mindig biztosították a forrásokat arra is, hogy a védőfelszerelésünk megfelelő mennyiségben és minőségben álljon rendelkezésre, de említhetném az informatikai fejlesztéseink finanszírozását is. Ezeknek köszönhetően valós idejű, azonnal elérhető adatokat látunk, tehát a vezetői döntések meghozatalában is óriási segítséget jelentenek.

Bár a koronavírus-járvány az egész magyar társadalmat megosztotta, a visszajelzések szerint a mentőszolgálat munkájába vetett bizalom csak tovább erősödött. Ön hogyan látja ezt?

– Az évről-évre megismételt bizalmi méréseink és a Nézőpont Intézet felmérése is azt mutatja, hogy a járvány és a leterheltség ellenére tovább nőtt az emberek bizalma a mentőszolgálat irányába. Erre a bizalomra igyekszünk építeni a kommunikációnkat is, amelyre az egyik legalkalmasabb felületet a közösségi média jelenti, ahol csak a tavaly év során 90 millió elérésünk volt. Ennek köszönhetően sokakhoz olyan üzeneteket tudunk eljuttatni, amelyek elsősorban az életmentés szempontjából jelentősek, továbbá támogatókat és önkénteseket toborozhatunk, valamint olyan plusz figyelmet irányíthatunk a mentőszolgálat felé, amely által a napi munkánkat is támogatni tudjuk.

Borítókép: Csató Gábor, az Év Fiatal Vezetője díjjal kitüntetett főigazgató (Fotó: Országos Mentőszolgálat)