időjárás 29°C Klára 2022. augusztus 12.
logo
A baloldal miniszterelnök-jelöltje ezúttal a felvidéki magyarokba rúgott bele

Márki-Zay: A kettős állampolgárság kérdése szlovák belügy

Pósa Károly
2021.12.18. 07:20 2021.12.18. 07:54
Márki-Zay: A kettős állampolgárság kérdése szlovák belügy

A romániai magyar nyelvű sajtóban újabb hullámokat vetett Márki-Zay Péternek, a baloldal miniszterelnök-jelöltjének korábbi, a szlovák sajtóban megjelent nyilatkozata, amelyben szlovák belügynek nevezte a kettős állampolgárság kérdését. A hódmezővásárhelyi polgármester a Beneš-dekrétumokról szólva úgy fogalmazott: „Beneš dekrétumai régóta fájdalmas pontok a magyarság számára, ezt a szlovák kormánynak is meg kellene értenie. Azt azonban még egyszer hangsúlyozom, hogy nem kívánok a külföldi magyarok belügyeibe beleavatkozni.”

Márki-Zay Péter terjedelmes interjút adott a Denník N nevű vezető szlovákiai portálnak, amelynek kapcsán egy másik határon túli magyar közösségben – a romániai magyar sajtóban – is elemi erejű felháborodást keltett. A baloldal miniszterelnök-jelöltje úgy nyilatkozott a szlovákiai hírportálnak, hogy a kettős állampolgárság kérdését szlovák belügynek tartja, a Beneš-dekrétumok kapcsán felmerülő kérdéseket pedig a „külföldi magyarok belügyének” tekinti, amivel nem kíván foglalkozni, majd hozzátette: 

„a magyaroknak el kell fogadniuk, hogy a szlovákok Szlovákia területén éltek az elmúlt ezer évben, pedig a térképen Magyar Királyságként szerepel.”

A Magyar Nemzet a hírhedt dekrétumokról kérdezte a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettesét, Vizi László Tamást, hogy mi a véleménye a Márki-Zay Péter által megfogalmazottakról.

Vizi László Tamás az előzményekről szólva elmondta, hogy amikor a csehszlovák állam 1939-ben megszűnt, a korábban komoly politikai pályát befutó Eduard Beneš Londonba emigrált, ahol továbbra is köztársasági elnöki pozíciót avanzsált magának, ami azért fontos, mert ez lett a jogalapja annak, hogy 1945-ben azokat a bizonyos elnöki rendeleteket, dekrétumokat kiadhatta. Törvényhozói jogkörökkel ruházta fel magát, célja a csehszlovák nemzetállam megteremtése volt.

Bűnbakokat keresett, akik miatt a csehszlovák állam 1938–1939-ben szétesett, ezek pedig a németek és a magyarok voltak, akiket a kassai kormányprogram kollektív háborús bűnösnek nyilvánított. Elvették állampolgárságukat, ingóságaikat, földjeiket, nyugdíjukat – gyakorlatilag teljes jogfosztottsággal sújtották a magyarságot 

– fejtette ki a dekrétumok lényegi részét a szakember.

A Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese rámutatott: minden tekintetben a nemzetközi jognak és a két nép évezredes együttélésének egy olyan pillanata volt a Beneš-dekrétumok érvénybe lépése, amely tarthatatlan a XXI. században. „Aki úgy gondolja, hogy ezek a dekrétumok tényeken alapuló, valós állítások mentén születtek, annak hamis történelmi tévképzetei vannak” – nyilatkozta Vizi László Tamás, majd hozzátette: mivel a Beneš-dekrétumok mind a mai napig érvényben vannak Szlovákiában, noha nyilvánvalóan azokat nem alkalmazzák, de hivatkozási alapként szolgálhatnak, ez a XXI. században mindenképpen tarthatatlan állapot.

 „Az a véleményem, hogy aki a Benes-dekrétumokat jogszerűnek és szlovák belügynek tekinti, az nem ismeri a magyarság és a szlovákság ezeréves együttélésének történetét, azt, hogy a felvidéki szlovákság története az valójában elválaszthatatlan része a Magyar Királyság történetétől. Ilyen szempontból értelmezhetetlen az a kérdés is, hogy a kettős magyar állampolgárság az miért is szlovák belügy, hiszen a kettős állampolgárság joggyakorlata az egy megszokott nemzetközi jogi formula”

– érvelt a szakember, aki szerint Szlovákia Európai Unióba történő belépése idején még szó volt róla, hogy a hírhedt Beneš-dekrétumokat semmissé nyilvánítják a csatlakozás feltételeként, ám ez nem valósult meg, ami jóvátehetetlenül botrányos.

Vizi László Tamás emlékeztetett arra, hogy nemzeti összetartozásról szóló, 2010-ben elfogadott törvény értelmében a magyar állam felelős mind a 15 millió magyarért, és ha valaki a Márki-Zay Péteréhez hasonló gondolatokat fogalmaz meg, az nincs tisztában a Kárpát-medencei magyar történelem ezer évével. 

Borítókép: Eduard Beneš Csehszlovákia széteséséért a magyarokat és a németeket vádolta, akik teljesen jogfosztottak lettek az 1945 után újra összerakott országban (Fotó: archív)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.