Tudományosan bizonyított a vakcinák hatékonysága

A Magyarországon alkalmazott vakcinák 88–98 százalékos arányban csökkentették az elhalálozás kockázatát – hangsúlyozta Kásler Miklós, jelezve: a tavaszi járványhullám során a beoltottak tízszer-hússzor kisebb eséllyel veszítették életüket, mint az oltatlanok. Az emberi erőforrások minisztere továbbá megerősítette: a vakcináknak köszönhetően a celluláris és a humorális immunitás is jelentősen megemelkedett, ugyanakkor a harmadik oltás mindenképpen szükséges ahhoz, hogy a védettség magas szintje a delta variánssal szemben is garantálható legyen.

Szécsény, 2021. december 11. Barrak Ahmad igazgató főorvos beolt egy nőt az amerikai Johnson & Johnson leányvállalata, a Janssen egyadagos koronavírus elleni vakcinájával a Szécsény és Térsége Egészségügyi Centrum oltópontján 2021. december 11-én. A november 22-én kezdődött oltási akcióban regisztráció és előzetes időpontfoglalás nélkül várják az oltakozni szándékozókat naponta 7 és 19 óra között az ország 101 kórházában, valamint a szakrendelőkben is. MTI/Komka Péter Fotó: Komka Péter

Az eredményeket értékelve a tárcavezető kiemelte: a vakcinák halálozással szembeni védelme minden korosztályban kiemelkedő volt, ugyanis mind az öt vizsgált oltóanyag 88–98 százalékos arányban csökkentette a betegség halálos kimenetelét, és 69–89 százalékos arányban nyújtott védelmet a fertőzés ellen. 

– A vizsgált adatok alapján a Pfizer–Biontech-vakcinával oltott másfél milliós populációban 90,63 százalékos, a Szputnyik V oltás esetében pedig – amellyel a vizsgált időszakban 820 ezer magyar állampolgár védettségét biztosították – különösen magas, 97,52 százalékos hatásosságot mutattak ki. A harmadik járványhullám során tehát a német–amerikai oltóanyaggal tízszer, az orosz vakcinával oltottak pedig pedig hússzor kisebb eséllyel veszítették életüket, mint az oltatlanok 

– mutatott rá. A Modernával oltott 223 ezer fő esetében – folytatta – 93,65 százalékos, a 304 ezer AstraZeneca-vakcinával immunizált személy esetében pedig 88,25 százalékos eredményességet igazoltak, de a kínai vakcina is magas, pontosan 87,85 százalékos hatásosságot mutatott – részletezte Kásler Miklós. Hozzátette, a vizsgált időszak mintegy öt hónapja alatt a harmadik járványhullám idején a hazánkban elérhető vakcinákkal 9500 fő életét sikerült megmenteni, az elhalálozás elkerülésének negyven százaléka pedig egyértelműen a keleti vakcináknak köszönhető – húzta alá. 

Az emberi erőforrások minisztere továbbá azt is megerősítette, hogy

a vizsgálat során mind az öt, Magyarországon jelenleg használt vakcinával történő oltás esetén a celluláris és a humorális immunitás is jelentősen megemelkedett. Tájékoztatása szerint az mRNS-alapú vakcinákra az ellenanyagszint emelkedése, míg a vektorvakcinákra és a Sinopharmra a sejtes immunitás növekedése volt jellemző. 

Ezek az immunkomponensek azonban nem párhuzamosan mozognak, tehát önmagában egyik sem jellemzi a szervezet védettségi állapotát, ezért a vakcinák védőhatása a celluláris és a humorális immunitás együttes értékelésével értelmezhető – rögzítette a tárcavezető. Azt is fontos megjegyezni – fűzte hozzá –, hogy a klinikai védőhatás szempontjából, a celluláris, a humorlás és a komplex immunválasznak sincs ismert küszöbértéke, mivel minden egyén immunállapota teljesen más. Kásler Miklós ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy

az alapimmunizálást követő három hónap múlva minden korosztályban csökken az immunválasz: akik a tavasz során megkapták a két oltást, jelenleg csak 50-60 százalékos a védettségük a koronavírus-fertőzéssel szemben. 

A harmadik, megerősítő oltásra tehát mindenképp szükség van ahhoz, hogy a védettség ismét az eredeti, 90 százalékra emelkedjen – hangsúlyozta az orvos-miniszter.

Borítókép: Barrak Ahmad igazgató főorvos beolt egy nőt az amerikai Johnson & Johnson leányvállalata, a Janssen egyadagos koronavírus elleni vakcinájával a Szécsény és Térsége Egészségügyi Centrum oltópontján 2021. december 11-én. (MTI/Komka Péter)