időjárás 19°C Orbán 2022. május 25.
logo
Márki-Zay Péter mozgalmának se frakciója, se elszámolási kötelezettsége

A kampánypénzek elosztása is hátráltatja a baloldali közös lista létrejöttét

Gabay Dorka
2022.01.08. 06:55 2022.01.19. 17:56
A kampánypénzek elosztása is hátráltatja a baloldali közös lista létrejöttét

A baloldali pártok között sorakozó konfliktusok egyik meghatározó pontja lehet, hogy közös lista állítása esetén az ellenzék mindössze egy pártnak járó kampánytámogatásra jogosult. Márki-Zay Péter és a Mindenki Magyarországa Mozgalom azonban jól járhat, hiszen a nem pártként bejegyzett szervezet nem köteles a kampány során felhasznált pénzekkel elszámolni.

Pártonként mintegy hatszázmillió forinttól esik el közös lista állításával a baloldali tömörülés a kampánytörvény alapján. A közös listát állító pártok ugyanis a választás során egy jelölő szervezetnek tekintendők, így a hat párt együtt mindössze egynek járó kampánytámogatásból gazdálkodhat az áprilisi választások előtti ötvennapos kampányidőszakban.

Törvényes járandóság

A törvény szerint az országgyűlési választáson minden pártlistát állító párt jogosult támogatásra a központi költségvetésből. Az összeget egy képlet alapján számolják ki, ami szerint az összes megszerezhető mandátum (199) és ötmillió forint szorzatának negyven százalékával megegyező összeg jár, ha legalább hetvenegy, ötven százalékával megegyező, ha legalább nyolcvan, illetve hatvan százalékával megegyező összegű támogatás jut, ha az adott párt minden egyéni választókerületben állított jelöltet. Ez utóbbi összege mintegy hatszázmillió forint.

A közös listán induló pártok ugyanakkor a finanszírozás szempontjából egy pártnak tekintendők.

 Tovább nehezítheti a baloldal dolgát, hogy még a támogatás folyósítása előtt meg kell állapodniuk arról, ki mekkora összegre tart igényt, annak elosztásáról szóló megállapodást pedig a közös pártlista bejelentésével egyidejűleg be kell nyújtani a Nemzeti Választási Bizottsághoz. A mintegy hatszázmillió forint tehát nem a magát legerősebbnek mondó pártnak jut, mindenki saját számlaszámára kapja a megállapodás alapján a rá eső összeget. A választás után a pártoknak természetesen kampányelszámolást kell készíteniük, és azt a választást követő hatvan napon belül közzé kell tenniük a Magyar Közlönyben. A kampánypénzek felhasználását értékelő Állami Számvevőszék ezek alapján végzi majd el a törvényben előírt ellenőrzéseit.

Legutóbb sem sikerült

A törvényes elszámolás egyébként nagy kihívást jelenthet több baloldali pártnak is, hiszen a DK-nak, a Jobbiknak, a Momentumnak, valamint a Párbeszédnek ez 2018-ban sem sikerült. A Jobbik és a DK a legutóbbi országgyűlési választási kampányában tiltott támogatást fogadott el és használt fel, ezáltal jogtalan előnyhöz jutottak. A Jobbik ráadásul az akkor készített, több sebből is vérző beszámolóját azzal igyekezett orvosolni, hogy egy hónappal később újabb beszámolót tett közzé a Magyar Közlönyben, ami egyfelől nem volt törvényes, másfelől az új dokumentumban más összegek szerepeltek, mint az eredetileg közzétettben.

Továbbá számos máig tisztázatlan kérdés merült fel a négy évvel ezelőtti választás előtt adományként összekalapozott, mintegy százmillió forint felhasználása körül. A 2018-as választás után egyébként a Párbeszéd és a Momentum sem tudta igazolni, hogy betartották a kampánypénzek felhasználásához kapcsolódó törvényi előírásokat, a számviteli-, a kampány- és a párttörvény tekintetében.

Ráadásul, a 2015-ben alakult Momentum – amely szerint a választók azért küldték a párt képviselőit az önkormányzatokba, hogy ellenőrizzék: senki nem lop közpénzt, mintegy 500 millió forint költségvetési támogatással nem számolt el törvényesen. A párt az azóta eltelt évek alatt sem tudta tisztázni a vele szemben felmerült költségvetési csalás gyanúját, ami miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is nyomozást indított. A közös ellenzéki lista állításával, és a kampánypénzek felhasználásával, illetve annak elszámolásával feltehetően Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) vezetője járhat jól. Az MMM ugyanis elvileg annyit költhet, amennyit akar, és senkinek nem kell elszámolniuk, mivel a szervezet nem bejegyzett párt, így nem vonatkoznak rá a kampánytörvény előírásai sem. Nem kizárt, hogy a hat ellenzéki párt azért sem akar egyébként hetedik frakciót – illetve azért nem veszik be az MMM-t az együttműködésbe – hogy a kampányra felhasználható állami támogatáson ne kelljen még egy párttal osztozniuk. Ezzel együtt továbbra is kérdés, hogy a közös ellenzéki listán az egyes pártok hány jelöltet állítanak, hiszen az összeg elosztási aránya ezen is múlhat.

Gyurcsány itt is benyújtja a számlát

– A fenti rendelkezés egy értékalapú politikai szövetség esetén nehezen okozhat konfrontációt, ám egy olyan, jelentős világnézeti különbségekkel rendelkező tömörülés esetén, mint az ellenzéki összefogás, újabb konfliktusokat generálhat – fogalmazott lapunknak ifjabb Lomnici Zoltán. A Századvég jogi szakértője szerint az ellenzéken belüli erőviszonyoknak köszönhetően ismét Gyurcsány Ferenc akarata érvényesülhet, aki az elmúlt időszakban többször is szövetségesei tudtára adta, hogy ezzel az előnnyel élni is kíván.

– Ez pedig nemcsak a DK és szövetségese, a Jobbik költségvetésének kedvezhet, hanem a volt kormányfő ellenzéken belüli ellenfeleit, és a kisebb pártokat is könnyen ellehetetlenítheti. Mindez egyértelműen nem kedvez Márki-Zay Péternek, aki minden jel szerint nem tudja létrehozni a szövetségen belüli frakcióját, és akit korábban az ellenzéki összefogás szinte összes pártjának vezetője élesen bírált, így akár komoly nehézségekbe is ütközhet a személyes kampánya

– mondta a szakértő, hozzátéve, a baloldal kormányfőjelöltje ebbéli aggodalmának már hangot is adott, amikor a Jobbik alacsony részvételét nehezményezte kampánya finanszírozásában. Másrészt, – mint fogalmazott – a visszafizetési kötelezettség is a megállapodás arányában terheli a pártokat, ez pedig a múlt tapasztalataiból kiindulva szintén belső konfliktusforrásként jelentkezhet a támogatási összegek meghatározásakor. – Jól látható, hogy az ideológiai különbségeken túl a pénzügyi vonzatú érdekkonfliktusok is jelentősen hátráltatják a baloldali közös lista megalkotását, ami egy újabb jele annak, hogy egy efféle konglomerátum természeténél fogva kormányzóképtelen – szögezte le a szakértő.

Borítókép: Baloldali összefogás (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)