Pártonként mintegy hatszázmillió forinttól esik el közös lista állításával a baloldali tömörülés a kampánytörvény alapján. A közös listát állító pártok ugyanis a választás során egy jelölő szervezetnek tekintendők, így a hat párt együtt mindössze egynek járó kampánytámogatásból gazdálkodhat az áprilisi választások előtti ötvennapos kampányidőszakban.
Törvényes járandóság
A törvény szerint az országgyűlési választáson minden pártlistát állító párt jogosult támogatásra a központi költségvetésből. Az összeget egy képlet alapján számolják ki, ami szerint az összes megszerezhető mandátum (199) és ötmillió forint szorzatának negyven százalékával megegyező összeg jár, ha legalább hetvenegy, ötven százalékával megegyező, ha legalább nyolcvan, illetve hatvan százalékával megegyező összegű támogatás jut, ha az adott párt minden egyéni választókerületben állított jelöltet. Ez utóbbi összege mintegy hatszázmillió forint.
A közös listán induló pártok ugyanakkor a finanszírozás szempontjából egy pártnak tekintendők.
Tovább nehezítheti a baloldal dolgát, hogy még a támogatás folyósítása előtt meg kell állapodniuk arról, ki mekkora összegre tart igényt, annak elosztásáról szóló megállapodást pedig a közös pártlista bejelentésével egyidejűleg be kell nyújtani a Nemzeti Választási Bizottsághoz. A mintegy hatszázmillió forint tehát nem a magát legerősebbnek mondó pártnak jut, mindenki saját számlaszámára kapja a megállapodás alapján a rá eső összeget. A választás után a pártoknak természetesen kampányelszámolást kell készíteniük, és azt a választást követő hatvan napon belül közzé kell tenniük a Magyar Közlönyben. A kampánypénzek felhasználását értékelő Állami Számvevőszék ezek alapján végzi majd el a törvényben előírt ellenőrzéseit.
Legutóbb sem sikerült
A törvényes elszámolás egyébként nagy kihívást jelenthet több baloldali pártnak is, hiszen a DK-nak, a Jobbiknak, a Momentumnak, valamint a Párbeszédnek ez 2018-ban sem sikerült. A Jobbik és a DK a legutóbbi országgyűlési választási kampányában tiltott támogatást fogadott el és használt fel, ezáltal jogtalan előnyhöz jutottak. A Jobbik ráadásul az akkor készített, több sebből is vérző beszámolóját azzal igyekezett orvosolni, hogy egy hónappal később újabb beszámolót tett közzé a Magyar Közlönyben, ami egyfelől nem volt törvényes, másfelől az új dokumentumban más összegek szerepeltek, mint az eredetileg közzétettben.