A kampánypénzek elosztása is hátráltatja a baloldali közös lista létrejöttét

A baloldali pártok között sorakozó konfliktusok egyik meghatározó pontja lehet, hogy közös lista állítása esetén az ellenzék mindössze egy pártnak járó kampánytámogatásra jogosult. Márki-Zay Péter és a Mindenki Magyarországa Mozgalom azonban jól járhat, hiszen a nem pártként bejegyzett szervezet nem köteles a kampány során felhasznált pénzekkel elszámolni.

Budapest, 2019. január 3. A Jobbik, az MSZP, a DK, az LMP, a Párbeszéd, valamint a Momentum politikusai, független országgyűlési képviselőkkel kiegészülve közösen álltak ki az Országház főlépcsőjére a kormánnyal szembeni ellenállás jegyében 2019. január 3-án. Az első sorban balról jobbra: Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP, Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, frakcióvezetője, Tóth Bertalan, az MSZP elnöke, frakcióvezetője, Kunhalmi Ágnes, az MSZP országgyűlési képviselője, a párt országos választmányának elnöke, Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke, frakcióvezetője, Szél Bernadett független országgyűlési képviselő, Keresztes László Lóránt, az LMP társelnöke, frakcióvezető és Jakab Péter, a Jobbik parlamenti képviselője. Előzőleg a képviselők az Országgyűlés rendkívüli ülésén vettek részt, amely a kormánypártok távolmaradása miatt határozatképtelen volt. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

Továbbá számos máig tisztázatlan kérdés merült fel a négy évvel ezelőtti választás előtt adományként összekalapozott, mintegy százmillió forint felhasználása körül. A 2018-as választás után egyébként a Párbeszéd és a Momentum sem tudta igazolni, hogy betartották a kampánypénzek felhasználásához kapcsolódó törvényi előírásokat, a számviteli-, a kampány- és a párttörvény tekintetében.

Ráadásul, a 2015-ben alakult Momentum – amely szerint a választók azért küldték a párt képviselőit az önkormányzatokba, hogy ellenőrizzék: senki nem lop közpénzt, mintegy 500 millió forint költségvetési támogatással nem számolt el törvényesen. A párt az azóta eltelt évek alatt sem tudta tisztázni a vele szemben felmerült költségvetési csalás gyanúját, ami miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is nyomozást indított. A közös ellenzéki lista állításával, és a kampánypénzek felhasználásával, illetve annak elszámolásával feltehetően Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) vezetője járhat jól. Az MMM ugyanis elvileg annyit költhet, amennyit akar, és senkinek nem kell elszámolniuk, mivel a szervezet nem bejegyzett párt, így nem vonatkoznak rá a kampánytörvény előírásai sem. Nem kizárt, hogy a hat ellenzéki párt azért sem akar egyébként hetedik frakciót – illetve azért nem veszik be az MMM-t az együttműködésbe – hogy a kampányra felhasználható állami támogatáson ne kelljen még egy párttal osztozniuk. Ezzel együtt továbbra is kérdés, hogy a közös ellenzéki listán az egyes pártok hány jelöltet állítanak, hiszen az összeg elosztási aránya ezen is múlhat.

Gyurcsány itt is benyújtja a számlát

– A fenti rendelkezés egy értékalapú politikai szövetség esetén nehezen okozhat konfrontációt, ám egy olyan, jelentős világnézeti különbségekkel rendelkező tömörülés esetén, mint az ellenzéki összefogás, újabb konfliktusokat generálhat – fogalmazott lapunknak ifjabb Lomnici Zoltán. A Századvég jogi szakértője szerint az ellenzéken belüli erőviszonyoknak köszönhetően ismét Gyurcsány Ferenc akarata érvényesülhet, aki az elmúlt időszakban többször is szövetségesei tudtára adta, hogy ezzel az előnnyel élni is kíván.

– Ez pedig nemcsak a DK és szövetségese, a Jobbik költségvetésének kedvezhet, hanem a volt kormányfő ellenzéken belüli ellenfeleit, és a kisebb pártokat is könnyen ellehetetlenítheti. Mindez egyértelműen nem kedvez Márki-Zay Péternek, aki minden jel szerint nem tudja létrehozni a szövetségen belüli frakcióját, és akit korábban az ellenzéki összefogás szinte összes pártjának vezetője élesen bírált, így akár komoly nehézségekbe is ütközhet a személyes kampánya

– mondta a szakértő, hozzátéve, a baloldal kormányfőjelöltje ebbéli aggodalmának már hangot is adott, amikor a Jobbik alacsony részvételét nehezményezte kampánya finanszírozásában. Másrészt, – mint fogalmazott – a visszafizetési kötelezettség is a megállapodás arányában terheli a pártokat, ez pedig a múlt tapasztalataiból kiindulva szintén belső konfliktusforrásként jelentkezhet a támogatási összegek meghatározásakor. – Jól látható, hogy az ideológiai különbségeken túl a pénzügyi vonzatú érdekkonfliktusok is jelentősen hátráltatják a baloldali közös lista megalkotását, ami egy újabb jele annak, hogy egy efféle konglomerátum természeténél fogva kormányzóképtelen – szögezte le a szakértő.

Borítókép: Baloldali összefogás (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)