Harmóniában a virtuális világgal

„Az ember valahogy úgy van megszerkesztve, hogy sóvárog a megértés után”– fogalmazott Klebelsberg Kuno, hazánk egyik legkiemelkedőbb oktatáspolitikusa 1927-ben. A világ megdöbbentően gyors változása ellenére a megértő tanulás, a kreatív gondolkodás és a pedagógusok szerepének a fontossága azóta sem változott.

Fotó: Katona_Vanda

 – magyarázta a központ elnöke.

– A digitális korban felnövő fiataloknál a társaikkal való kapcsolattartás, a tanulás és a hétköznapi teendők elvégzése is másképp zajlik, mint az idősebb generációknál – mondta Péterffy Balázs, a Klebelsberg Központ szakmai elnökhelyettese. Hozzátette: a mai fiatalok már beleszülettek ebbe a világba, számukra természetessé váltak az olyan problémamegoldási stratégiák, amelyek csak a virtuális térben alkalmazhatók. Azok, akik hozzáférnek, gyorsan és otthonosan mozognak ebben a térben.

Azt is el kell mondani ugyanakkor, hogy aki az alapkészségekkel – írás, olvasás, számolás – és alapvető ismeretekkel sem rendelkezik, az a digitális világban is elveszett ember lesz.

A jelenléti oktatásban a hagyományos eszközökkel végzett alapozó szakasz nélkülözhetetlen. Nagyon nehéz megtalálni az egyensúlyt a digitális eszközhasználat és az „analóg” fejlesztés között, minden gyerek máshogyan működik. Ettől olyan szép a pedagógusi hivatás: egyénekre kell szabni azt, hogy kinek, mivel és hogyan lehet a legtöbbet segíteni – érvelt a szakember.

Magolni vagy gondolkodni?

Miközben korábban még órákat töltöttek a diákok a tankönyvek és jegyzetek tartalmának a memorizálásával, manapság ez a tartalom elfér akár a „tenyerükben” is, megkereshetik az interneten akár egy okostelefon segítségével. Felmerülhet tehát a kérdés, hogy okafogyottá vált-e napjainkra a „be kell magolni” jelszó? Hajnal Gabriella határozott álláspontot képvisel ebben a kérdésben. 

– A magolás mint tanulási módszer szerintem nem fejleszt, kizárólag az értő tanulásnak van értelme, ezt ma már szerencsére senki sem vonja kétségbe – szögezte le az elnök. – Ebben az okoseszközök és alkalmazások sokat segíthetnek, hiszen bármilyen információhoz hozzáférést biztosítanak.

Például az emberi test minden részét meg tudják mutatni belülről, kívülről, mozgásban, funkciójában vagy akár három dimenzióban is. Olyan programokkal lehet dolgozni, amelyek támogatják az önálló tanulást, ez pedig alapvetően pozitív változást jelent – fogalmazott a Klebelsberg Központ vezetője. Az elnök asszony is úgy véli: a diákok az alapvető ismeretanyag nélkül a digitális világban sem boldogulnak majd. A tapasztalat azt mutatja, hogy azok a gyerekek viszik a legtöbbre, akik ha leülnek valamit megtanulni, meg is akarják érteni azt. Azt kell megtanítanunk a gyerekeknek, hogy mit, hol és hogyan tudnak megkeresni az internet segítségével.

A digitalizáció egy új, minden korábbinál tágabb lehetőséget jelent, de meg kell tanítanunk a gyerekeknek, hogyan használják az online világ lehetőségeit. Ha ez elmarad, akkor lehet, hogy több kárt okoz a virtuális tér számukra, mint amennyire hasznos

 – fűzte hozzá az elnökhelyettes. A szakértők úgy vélik, nem szükséges a digitalizációra korunk ellenségeként tekinteni akkor sem, ha már most számos negatív hatását ismerjük a túlzott készülékhasználatnak. A pozitívumok mellett azonban a veszélyek elhárítására is figyelmet kell fordítani. Péterffy Balázs megjegyezte, a hagyományos tanárszerep mellett egyre inkább teret nyer a facilitátor, azaz a támogató, segítő pedagógusi attitűd, amely főként a gyermekek önálló ismeretszerzésére, a tapasztalati tanulásra helyezi a hangsúlyt. Erősíti az önálló gondolkodás és ismeretszerzés szerepét az oktatás során.

– Gondolkodni kell megtanítani a fiatalokat, éppen ezért a pedagógusok szerepe is átalakulóban van. A kooperatív tanítási mód, a csoport- és projektmunkák hatékonyabban működnek – erősítette meg Hajnal Gabriella, rámutatva arra, hogy gondolkodnunk továbbra is nekünk kell, nem lehet mindent a gépekre bízni.

Egyszerűbb és gyorsabb lett a világ – halljuk gyakran, de ez az állítás nem teljesen igaz. A szakértők szerint ugyanis valóban más lett a világ, de a tanulás szempontjából nem biztos, hogy gyorsabb. A mai diákoknak, hallgatóknak ugyan több eszköz és lehetőség áll a rendelkezésére, mint korábban, de éppen ezért sokkal nehezebb eligazodniuk is az ismeretdömpingben. Mivel jegyzetek és tananyagok sokasága érhető el a neten, mindenki onnan próbálja összeszedni a számára szükséges ismereteket, ez pedig legalább olyan nehéz feladat, mint amikor egy tárgyból csak egy darab jegyzet vagy tankönyv volt, amit meg kellett tanulni. A fiatalokban megjelent a „nem csak egynek hiszek” igénye. 

– Több oldalról is igyekeznek utánajárni egy-egy kérdésnek, problémának, emiatt, illetve az információk szűrése miatt azonban nem lesz gyorsabb maga a tanulási folyamat – mutatott rá Hajnal Gabriella.

Jól teljesítettünk a pandémia idején

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2021. szeptemberi adatai alapján a járvány idején Magyarország jól teljesített az oktatásban: hazánk a világ legfejlettebb országaival együtt az élvonalba tartozott mind a digitális eszközhasználat, mind a tanárok és diákok segítése terén. A Klebelsberg Központ elnöke szerint az online oktatás egy dolgot mindenképp megmutatott: lehet tanulni a digitális térben is, sőt voltak olyan gyerekek, akiknek az ismeretek megszerzése így sokkal jobban ment, mintha bent ültek volna az órákon. A szociális, interperszonális készségek, a közösségi normakövetés elsajátítása szempontjából viszont hosszú távon is nélkülözhetetlen a személyes jelenlét az iskolában. 

– Jól látszik, hogy átalakulnak a kompetenciák, változnak bizonyos prioritások, ezért az oktatásnak is komplexebbé kell válnia. A drasztikus változások helyett azonban csak folyamatos átalakulás lehetséges az oktatásban, mert a gyors változásra a tanárok többsége és a társadalom sincs felkészülve. A változó világ, a digitális eszközök és az új igények miatt ugyanakkor a változtatás nélkülözhetetlen

 – vázolta fel a jelenlegi helyzetet Hajnal Gabriella.

Bár több nyugati országban szinte teljesen leáldozott a papíralapú oktatásnak, a szakértők nem helyeslik a kizárólag okoseszközök általi oktatást, emellett a kontroll fontosságára hívják fel a figyelmet. – Mindenképpen negatív dolognak tartom, ha valaki kizárólag tabletet használ a tanítás során, mert így a gyerekek számára nélkülözhetetlen finommotorikus mozgások nem tudnak kialakulni – jelentette ki Hajnal Gabriella. Az elnök azt javasolja, hogy ötödikes kortól nyugodtan adjuk oda a gyerekeknek a tabletet és a számítógépet, természetesen megfelelő pedagógusi vagy szülői kontroll mellett, az alapkészségek elsajátítását azonban továbbra is a hagyományos eszközökkel, módszerekkel érjük el. ­Péter­ffy Balázs szerint azon már lehet vitatkozni, hogy a Gutenberg-galaxis valóban bekövetkezik-e, és ha igen, akkor hogyan fog ránk hatni: el tudjuk-e engedni a könyveket, noha a könyvolvasásnak megvan a semmihez sem hasonlítható hangulata. Az elnökhelyettes bízik abban, hogy a könyvek részei lesznek a jövő generációi életének is, és nem válnak kultúrtörténeti emlékké.

Hajnal Gabriella szerint Magyarország nincs lemaradva a digitalizáció terén a többi országhoz képest. 

– A hátrányos helyzetű térségekben járva azt látom, hogy ahol azt hinnénk, semmi nincs, ott is van egy-két okostelefon a családokban, így a gyerekeknél is. Az eszközhasználat szükségessége a társadalom döntő többsége számára evidenciává vált. Ahol nem, ott természetesen van feladat, segíteni kell eszközzel, képzéssel. Oktatási eszközök terén is nagyon sokat fejlődött az ország, rengeteg helyre kerültek inter­aktív panelek, robotikai oktatóeszközök és 3D-nyomtatók, emellett a tanárokhoz több tízezer notebookot, az iskolákba pedig tableteket, számítógépeket szállítottak ki – sorolta. A szakértők szerint még időbe telik, amíg megtudjuk, az egész digitális korszaknak milyen következményei, eredményei lesznek. – Lehet, hogy a diákok gyakorlatiasabbak lesznek bizonyos területeken, még ha kevesebb ismeretük is lesz, mert azt gondolom, hogy ez elkerülhetetlen – mondta Hajnal Gab­riella, aki szerint ez pontosan azért történhet meg, mert mindenki megpróbálja a lehető legkönnyebben megoldani a feladatokat. – Arra figyelnünk kell, hogy az érdeklődésüket fenntartsuk, és ösztönözzük őket az önképzésre, hogy a fentebb említett kritikai szűrők segítségével szerezzenek minél több ismeretet azokon a területeken, amelyek érdeklik őket. Az alsó tagozatosok esetében azonban oda kell figyelnünk, mert ha az írást, olvasást, számolást nem tanulják meg jól, nem szerzik meg a szükséges alapokat, az a későbbiek folyamán komoly problémákat okoz majd. Ezt viszont nem engedhetjük meg magunknak – hangsúlyozta a Klebelsberg Központ elnöke.

Borítókép: egy iskolás gyermek táblagéppel a kezében (Fotó: Katona Vanda)