A magyar baloldal diktálta a választási megfigyelőket követelő EBESZ-jelentést

Azok után, hogy januárban húsz, a nyílt társadalom hálózatához tartozó politikai „civil” szervezet, valamint 62 balliberális EP-képviselő azt javasolta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) demokráciaügyi sóhivatalának, az ODIHR-nak, hogy nagyon nagy erőkkel kellene megfigyelni az áprilisi magyar választásokat, mit ad Isten – azaz: hogy, hogy nem, elvtársak –, a szervezet a minap így is döntött. A balos tudósítások közül a Népszaváé volt a legbeszédesebb, mely „Gyanítják, hogy itt április 3-án csalni fognak” címmel számolt be az év eleji fejleményekről – olvasható Szánthó Miklósnak az Origo.hu oldalán megjelent cikkében.

Forrás: Origo.hu2022. 02. 06. 15:41
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A „választási csalás” hamis mítoszának építése persze nem új keletű jelenség

– 2014-ben és 2018-ban is ez volt már hónapokkal a szavazás előtt színpadra vitt forgatókönyv –, és azon a tagadhatatlanul számos alkalommal be is vált kommunista rendezői utasításon nyugszik, mely szerint azzal vádold meg ellenfeledet, melyet te magad követnél el. 

Lassú víz partot mos, persze: a hazaárulással töltött sokévnyi fáradhatatlan munkának meglett az eredménye – az EBESZ most úgy döntött, hogy a korábbi évekkel ellentétben nem kis létszámú, úgynevezett korlátozott, hanem teljes körű választási megfigyelői missziót küld majd a magyar választásokra.

Erre akkor szokott sor kerülni – mondjuk harmadik világbeli országok esetében –, ha a testület szerint komoly veszély fenyegeti a választás átláthatóságát, törvényességét és demokratikus mivoltát,

és azzal a következménnyel jár, hogy 200–250 ebeszes „szakértő” vonul majd be hazánkba rövid és hosszú távra, ellenőrizendő nemcsak magát a szavazás napját és a választási eljárást, de a kampányt és az azt körülvevő „politikai és médiakörnyezetet”. (Azok után, hogy ’19-ben Cseh Katalin még a NATO-csapatok bevonulását sürgette, ez még akár lightos verziónak is tekinthető.)

Cseh Katalin, a Momentum EP-listavezetője a párt eredményváró rendezvényén a Dürer Rendezvényházban az európai parlamenti (EP-) választás napján, 2019. május 26-án. Fotó: MTI/Illyés Tibor

Ilyesmi eddig csak egy EU-s tagállam, Bulgária esetében volt tervbe véve 2021-ben – ami aztán nem igazán jött össze, mert nem sikerült összeverbuválni a kellő számú megfigyelőt, így az akciót szégyenszemre le kellett fújni (erre egyébként most is van esély, hiszen április 3-án Szerbiában is választásokat tartanak). 

Az üzenet esetünkben mindenesetre elég egyértelmű: ha nem a baloldal fog győzni, választási csalást fogunk kiáltani – csak most sokkal hangosabban, mint 2014-ben vagy 2018-ban – fűzi hozzá Szánthó Miklós az Origó cikkében.

De miért?

Hogy a „Magyarországot támadjuk idehaza és külföldön egyaránt” alapállásán túlmenően miért nyomják most kattanásig EU-s szinten is a bullshitgenerátor-gombot, arra erős sejtéseink lehetnek: jelenleg a szélsőjobbtól a szélsőbalig érő szivárványkoalíciónak nincs reális esélye a kormányváltásra, ezért megkezdték a vereség utáni terep-előkészítést, a „puha landolás manőverét” – de minimum egy B terv felépítését arra az esetre, ha választóiknak el kellene magyarázni, a különindulunk-nácikkalnemfogunkössze-mégisösszefogunk-koordináltanindulunk taktikái után megalkotott „utolsó szalmaszál mesterterv” miért is bukott meg.

Az egész „előre magyarázom a bizonyítványom” kommunikációja persze egy sokkal átfogóbb narratívába illeszkedik: abba, hogy Magyarországon vagy már megszűnt vagy éppen megszűnőfélben van a demokrácia (e tudományos demokráciadefiníció szerint persze kizárólag akkor van valahol demokrácia, amikor a baloldal van hatalmon – akkor is, ha éppen nem kormányon). 

Ezt építik 2011–12 óta, ennek része az alaptörvény legitimitásának megkérdőjelezésétől kezdve a migrációs vagy gyermekvédelmi ügyekben indított uniós kötelezettségszegési eljárásokon át a 7-es cikkely szerinti „jogállamisági” vegzatúra is – és mindez persze vonalvezetőként vissza is köszön az EBESZ szóban forgó jelentésében. 

A szervezet „szakértőit” ugyanis a baloldali pártok, a média és a civil szervezetek képviselői arról tájékoztatták, hogy

általánosan romlottak a demokratikus választások feltételei Magyarországon

Hogyan lesz valamiből már jó előre „választási csalás”?

Ilyen homályos, valójában semmivel alá nem támasztott kitételekkel van teli az EBESZ anyaga – megspékelve persze a szokásos „aggodalmakkal” az igazságszolgáltatás vagy a média kapcsán –, azonban

figyelemre méltó, hogy ezek legtöbb esetben nem az EBESZ saját állításai, hanem a magyar baloldaltól idézik azokat– hogy aztán azokra alapozva persze levonják a megfelelő konzekvenciákat. 

A szervezet ugyan valóban sokakkal konzultált – például az Alapjogokért Központtal vagy a Századvéggel is –, azonban a végleges anyagba már csak a baloldali pártok tollbamondása, a hozzájuk kötődő sajtótermékek és NGO-k dupla fenekű álnokságai kerültek be.

Olyasmik például, mint hogy Magyarországon „a civilek” – így, általánosságban – nagy nyomásnak vannak kitéve, merthogy kormányoldalról többen kritizálni merik (!) a tevékenységüket; vagy annak kiemelése, hogy a vidéki lakosság – melyet egyébként „sérülékeny csoportnak” neveznek – a kereskedelmi média limitált elérhetősége miatt alulinformált; de az se utolsó a sorban, hogy ugyanezen médiaszegmens EBESZ-szel szóba elegyedő képviselői szerint azért nem tudnak kiegyensúlyozottan tájékoztatni, mert őket nem tájékoztatja kellően a dolgok állásáról a kormány – írja az Origó.

Szavazatszámlálás urnabontás után a debreceni Fazekas Mihály gimnáziumban kialakított szavazókörben az országgyűlési képviselő-választás napján, 2018. április 8-án. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Ezzel szemben a jobboldal egyre aktívabb jelenléte a közösségi médiában – vagy éppen a KESMA puszta léte – külön negatívumként van elkönyvelve. (Most az olyan „szakértői” megállapítások részletes tárgyalásától, mint hogy „aggodalomra ad okot, hogy a kampány során durva és megosztó hangnem várható”, vagy hogy az Index egy olyan üzletember tulajdonába került, aki „állítólag kormányközeli”, most tekintsünk el.)

Szokták mondani, hogy a butaságnál már csak a félműveltség rosszabb – és valóban, fentieken túlmenően a jelentés megszámlálhatatlan ferdítést, félinformációt és nyomokban fake newst is tartalmaz.

Ilyen például, hogy – megint csak a balos pártok és NGO-ik tájékoztatása alapján – a választási versenybe történő belépés túlnehezített (72 egyéni jelölt kell a listaállításhoz) –, miközben négy évvel ezelőtt éppen ők sírtak a sok kamupárt miatt – teszi hozzá Szánthó Miklós az Origó cikkében.

Idetartozik az a nyilvánvaló hazugság is, hogy „a választási bizottságokban való ellenzéki jelenlét lehetősége limitált” – miközben a „hivatalos” bizottsági tagokról a helyi képviselő-testületek szavaznak (az önkormányzati választásokat pedig saját maga szerint is a baloldal nyerte meg), ráadásul oda valamennyi jelölt is delegálhat tagot.

Kétségeiknek adnak hangot, hogy meg lehet-e hatékonyan szervezni ugyanazon a napon egy országgyűlési választást és egy népszavazást – miközben ennek lehetőségét éppen egy baloldali törvényjavaslat teremtette meg. Az EBESZ – illetve informátoraik – azon is szörnyülködik, hogy „harmadik felek” (tehát a kormányon és a pártokon kívüli szereplők) kampánytevékenysége nincs kellő szabályok és kontroll közé szorítva – na most gondoljuk el, milyen hupákolás lenne abból, ha így lenne... 

És akkor e körben megint tekintsünk el az olyasmiktől, mint hogy a testület totálisan félreérti (vagy félretájékoztatták) a kampányfinanszírozási szabályok lényegét, vagy hogy Magyarországon szerintük a médiahatóság, az NMHH nevezi ki a közmédia ügyvezető igazgatóit (???).

És ezt így hogy?

Mindezt követően mondják ki, hogy 

az e jelentés által feltártakra alapozva javasoljuk egy teljes körű választási megfigyelői misszió Magyarországra küldését a közelgő választásokra.

A cél elég világos, az eszköz ismert 

– a baloldal informális valutája a kellő határozottsággal előadott fehérgalléros hazudozás, melyhez kellemes befogadóra leltek a szolgálatteljesítés közben agyhalottá vált EBESZ-szakértőkben.

Az egészben a legabszurdabb azonban az, hogy az egyetlen lehetséges politikai következtetés: az ellenzék azért állíttat össze ilyen nekibuzdulással használati utasításokat vereség esetére, mert nem is számolnak a győzelem lehetőségével április 3-án. Tény, nem lehet éppenséggel harapni a csodavárást. És ez azért jó hír.  

Az eredeti cikk ITT olvasható.

Borítókép: Soros György és fia, Alexander (Fotó: Facebook.com/Alexander Soros)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.