Liberális össztűz a gyermekvédelmi törvényre

A bevándorláspolitika mellett a gyermekvédelmi törvény miatt is heves támadások érték az Európai Unió intézményeiből Magyarországot és ebben is élen jártak a liberálisok hazai helytartói. Ennek a kampánynak a részleteit mutatjuk be cikksorozatunk következő részében, többek között azt, hogy a Momentum EP-képviselői, összhangban a Renew Europe liberális frakcióval már tavaly nyáron sürgették a hazánk elleni szankciókat, többek között az uniós helyreállítási alap pénzügyi forrásainak befagyasztását. (4. rész)

Budapest, 2021. március 22. Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselõje felszólal a 2021-27. évi ciklus EU-s forrásainak felhasználásáról szóló vitában az Országgyûlés plenáris ülésén 2021. március 22-én. MTI/Kovács Attila Fotó: Kovács Attila

Az Európai Unió jogállamisági problémákra hivatkozva tartja vissza több mint fél éve a Magyarországnak járó pénzt, ami a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság kompenzálásáért a tagállamok által közösen felvett hitelből jár hazánknak. Bár sokáig tagadták, az Európai Parlament határozata, illetve vezető uniós tisztségviselők nyilatkozatai egyértelműen bizonyítják, hogy a helyreállítási alap forrásait azért tartják vissza, mert Magyarország nem hajlandó visszavonni a tavaly nyár elején elfogadott gyermekvédelmi törvényt, amely az uniós bürokraták szerint homofób és sérti az emberi jogokat.

A liberális frakcióvezető felpörgetné a jogállamisági eljárást

Az Európai Parlament balliberális többsége júliusban elfogadott egy állásfoglalást, amelyben felszólították az Európai Bizottságot, hogy „a magyar LMBT-ellenes jogszabály” ügyében indítson kötelezettségszegési eljárást és használjon ki minden eszközt az Európai Unió Bíróságán, például vezessen be ideiglenes intézkedéseket vagy szabjon ki bírságot meg nem felelés esetén.

Az EP zöld, liberális (Renew) és szociáldemokrata frakcióinak a magyar jogállamiság helyzetével is foglalkozó tagjai még a vita előtt olyan határozatot szorgalmaztak, ami az Európai Bizottságot arra kéri, hogy addig ne fogadja el a magyar helyreállítási tervet, amíg nem bizonyítható, hogy a források nem járulnak hozzá az alapvető emberi jogok sérelméhez.

Sőt Dacian Ciolos, a liberális Renew Europe-frakció román vezetője a plenáris ülésen egy kiegészítést is hozzá akar toldani a fenti határozattervezethez, amiben azt kezdeményezte, hogy valódi következményei legyenek a „pedofiltörvény” elfogadásának. Mint azt Románia korábbi miniszterelnöke kifejtette: a tagállami minisztereket tömörítő Európai Unió Tanácsának tovább kell gördítenie az évek óta egy helyben álló hetes cikkely szerinti eljárást Magyarország ellen a törvény apropóján.

Az unió liberális pártcsaládjához tartozó szlovák államfő, Zuzana Caputová is támadta a magyar gyermekvédelmi törvényt. A Progresszív Szlovákia nevű párt politikusa pár nappal az EP határozat elfogadása után egy rendezvényen azt nyilatkozta, biztosan nem írna alá a magyarhoz hasonló jogszabályt. Sajnálatát fejezte ki amiatt is, hogy Szlovákia nem csatlakozott a magyar törvényt elítélő országokhoz.

Cseh Katalin: Ideje bíróságra menni!

A liberális kánon egyik harsány szószólója Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője, aki többször sürgette a hetes cikkely szerinti eljárás felpörgetését Magyarország ellen. Tavaly augusztusban, miután az Európai Bizottság rendreutasította az uniós parlamentet – arra figyelmeztetve, hogy az uniós források elvonásával fenyegető szabályozás végrehajtásának pártatlannak, objektívnek és igazságosnak kell lennie –, felháborodottan reagált az EP balliberális többsége. Cseh Katalin akkor a Twitteren azt írta: az EB politikailag motivált vonakodása a rendelet alkalmazásától uniós jogba ütközik.

Nem fogunk nyugodni, amíg a jogállamisági rendelet alkalmazásra nem kerül. Ideje bíróságra menni!

– fogalmazott harciasan a politikus. Cseh Katalin bejegyzésében egyúttal égbekiáltó mértékű kötelezettségmulasztással vádolta Ursula von der Leyent, az EB elnökét, aki szerinte nem cselekszik a magyar és lengyel „jogállamisági válságok” ügyében.

Teljes mellszélességgel az LMBTQ-lobbi pártján

A Momentum itthon sem tétlenkedett, a gyermekvédelmi törvény elfogadása után nyilvánosságra hoztak egy ötpontos „LMBTQ-programot”. Ennek lényege, hogy eltörölnék a szerintük „homofób” törvényt, valamint a nem- és névváltoztatás jogát korlátozó paragrafust, engedélyeznék az azonos nemű párok örökbefogadását és házasságát, az új alkotmányban pedig kiterjesztenék a család fogalmát a két azonos nemű szülővel rendelkező családokra is.

A Momentum programja – amely a homoszexuális lobbi egyik ismert aktivistaszervezete, a Háttér Társaság összefoglaló jelentése alapján készült – a gyermekvédelmi népszavazás kérdéseire is reflektált.

Azt szorgalmazzák, hogy 2022-től a megfelelő szexuális felvilágosítás biztosítva legyen az iskolában is.

A Momentum szerint a szexuális élet nem lehet tabu, ezért a szexuális orientációról és nemi identitásról ítélkezés nélküli, nyílt párbeszéd folytatása szükséges az oktatási intézményekben, amelyekben meg kell jelennie a különböző párkapcsolati mintáknak és családmodelleknek is. Ehhez természetesen a pedagógusok érzékenyítése sem maradhat el, hiszen a szakemberek tájékozottságát és elfogadó attitűdjét is megalapozzák majd a képzés során.

A programban kitérnek az úgynevezett nemátalakítás kérdésére is, hangsúlyozva, hogy a nem- és névváltoztatás jogát is biztosítani kell. Emellett azt is fontosnak tartják, hogy a nemi megerősítő műtéteket képzett szakemberek végezzék, így az orvosoknak külön erre a célra irányuló képzéseket indítanának.

A Momentum tehát egyetértésben az unió balliberális többségével azt akarja elérni, hogy az iskolákba beengedjék a LMBTQ-aktivistákat, akik a gyerekeket érzékenyítik a normálistól eltérő szexuális orientációk és az úgynevezett nemi átalakítás iránt.

A gyermekvédelmi törvény ezt tiltja, és a jogszabály társadalmi megerősítését szolgálja az április 3-i népszavazás is.

(Folytatjuk.)

Borítókép: Cseh Katalin (Fotó: MTI/Kovács Attila)