Liberális össztűz a gyermekvédelmi törvényre

A bevándorláspolitika mellett a gyermekvédelmi törvény miatt is heves támadások érték az Európai Unió intézményeiből Magyarországot és ebben is élen jártak a liberálisok hazai helytartói. Ennek a kampánynak a részleteit mutatjuk be cikksorozatunk következő részében, többek között azt, hogy a Momentum EP-képviselői, összhangban a Renew Europe liberális frakcióval már tavaly nyáron sürgették a hazánk elleni szankciókat, többek között az uniós helyreállítási alap pénzügyi forrásainak befagyasztását. (4. rész)

Budapest, 2021. március 22. Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselõje felszólal a 2021-27. évi ciklus EU-s forrásainak felhasználásáról szóló vitában az Országgyûlés plenáris ülésén 2021. március 22-én. MTI/Kovács Attila Fotó: Kovács Attila

Cseh Katalin: Ideje bíróságra menni!

A liberális kánon egyik harsány szószólója Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője, aki többször sürgette a hetes cikkely szerinti eljárás felpörgetését Magyarország ellen. Tavaly augusztusban, miután az Európai Bizottság rendreutasította az uniós parlamentet – arra figyelmeztetve, hogy az uniós források elvonásával fenyegető szabályozás végrehajtásának pártatlannak, objektívnek és igazságosnak kell lennie –, felháborodottan reagált az EP balliberális többsége. Cseh Katalin akkor a Twitteren azt írta: az EB politikailag motivált vonakodása a rendelet alkalmazásától uniós jogba ütközik.

Nem fogunk nyugodni, amíg a jogállamisági rendelet alkalmazásra nem kerül. Ideje bíróságra menni!

– fogalmazott harciasan a politikus. Cseh Katalin bejegyzésében egyúttal égbekiáltó mértékű kötelezettségmulasztással vádolta Ursula von der Leyent, az EB elnökét, aki szerinte nem cselekszik a magyar és lengyel „jogállamisági válságok” ügyében.

Teljes mellszélességgel az LMBTQ-lobbi pártján

A Momentum itthon sem tétlenkedett, a gyermekvédelmi törvény elfogadása után nyilvánosságra hoztak egy ötpontos „LMBTQ-programot”. Ennek lényege, hogy eltörölnék a szerintük „homofób” törvényt, valamint a nem- és névváltoztatás jogát korlátozó paragrafust, engedélyeznék az azonos nemű párok örökbefogadását és házasságát, az új alkotmányban pedig kiterjesztenék a család fogalmát a két azonos nemű szülővel rendelkező családokra is.

A Momentum programja – amely a homoszexuális lobbi egyik ismert aktivistaszervezete, a Háttér Társaság összefoglaló jelentése alapján készült – a gyermekvédelmi népszavazás kérdéseire is reflektált.

Azt szorgalmazzák, hogy 2022-től a megfelelő szexuális felvilágosítás biztosítva legyen az iskolában is.

A Momentum szerint a szexuális élet nem lehet tabu, ezért a szexuális orientációról és nemi identitásról ítélkezés nélküli, nyílt párbeszéd folytatása szükséges az oktatási intézményekben, amelyekben meg kell jelennie a különböző párkapcsolati mintáknak és családmodelleknek is. Ehhez természetesen a pedagógusok érzékenyítése sem maradhat el, hiszen a szakemberek tájékozottságát és elfogadó attitűdjét is megalapozzák majd a képzés során.

A programban kitérnek az úgynevezett nemátalakítás kérdésére is, hangsúlyozva, hogy a nem- és névváltoztatás jogát is biztosítani kell. Emellett azt is fontosnak tartják, hogy a nemi megerősítő műtéteket képzett szakemberek végezzék, így az orvosoknak külön erre a célra irányuló képzéseket indítanának.

A Momentum tehát egyetértésben az unió balliberális többségével azt akarja elérni, hogy az iskolákba beengedjék a LMBTQ-aktivistákat, akik a gyerekeket érzékenyítik a normálistól eltérő szexuális orientációk és az úgynevezett nemi átalakítás iránt.

A gyermekvédelmi törvény ezt tiltja, és a jogszabály társadalmi megerősítését szolgálja az április 3-i népszavazás is.

(Folytatjuk.)

Borítókép: Cseh Katalin (Fotó: MTI/Kovács Attila)