Még zöldebb a Miskolci Egyetem

A modellváltás számtalan előnye közül az egyik legfontosabb, hogy a Miskolci Egyetem éves állami támogatása két és félszeresére nőtt. Horváth Zita rektor a Magyar Nemzetnek elmondta: a jelenleg kilencezer hallgatónak képzéseket biztosító és 1200 munkatársat foglalkoztató Miskolci Egyetem több tízmilliárd forint támogatáshoz jut fejlesztési elképzeléseinek megvalósítására. Az összegből 2024-ig a többi között felújítják a kollégiumokat, bővítik a képzési palettát, a sportolási lehetőségeket és a digitális infrastruktúrát, mindezek mellett pedig számtalan zöld- és okosberuházást indítanak.

20201030 Miskolc A Miskolci Egyetem épületei és kollégiumi épületek. Fotó: Vajda János VJ Észak-Magyarország Fotó: Vajda János

Horváth Zita a 2020. augusztus 1-jén lezajlott modellváltással egy időben lett a Miskolci Egyetem rektora, az intézmény pedig azóta a QS- és a Times-rangsorban is előkelő helyen végzett. Az új vezetőre váró három legfontosabb terület a PPP-szerződések kiváltása, a bérek rendezése és a fejlesztési forrásokhoz való hozzájutás volt.

A múlt terhe

– A 2000-es évek elején csak PPP-konstrukcióban lehetett fejlesztéseket megvalósítani, ami jelentős terhet jelentett többek között a Miskolci Egyetemnek is. 2016-ban kezdődött meg e hitelek felszámolása, amikor kiváltották a belvárosi Zenepalotát, vagyis a zeneművészeti kar épületét, majd a modellváltás lehetővé tette, hogy a kormány támogatásával négymilliárd forintból 2020 végén az Uni-hotel elnevezésű kollégium, végül tavaly a másik öt kollégium és egy irodaház is megszabaduljon a terhektől – mondta a rektor.

A modellváltás után elkészült az egyetem intézményfejlesztési terve, ami 2024-ig tartalmazza a fejlesztés irányait az oktatás, a kutatás, az európai uniós célokhoz való hozzájárulás, illetve az intézményirányítás területein. 

– A fenntartó Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a kuratórium által aláírt hatéves finanszírozási szerződés értelmében az egyetem éves állami támogatása két és félszeresére nőtt – emelte ki Horváth Zita, aki szerint ez még nagyobb teljesítményre és minőségibb munkára sarkallja az intézményt. Ennek is köszönhető, hogy stabil a költségvetés, amit már 2021 decemberében elfogadott a kuratórium, így átfogó béremelést tudnak megvalósítani márciusban, amikor visszamenőleg is megkapják a munkatársak a különbözetet – hangsúlyozta.

Jó hír, hogy a Miskolci Egyetem is azon tizenegy felsőoktatási intézmény között van, ahol a jövőben létrehoznak egy tudományos és innovációs parkot (science park). Ezért három olyan fő kutatási területet jelöltek ki, amelyekre jelentős igény van Északkelet-Magyarországon: anyagtudomány, logisztika és fenntartható erőforrás-gazdálkodás. Horváth Zita kifejtette: eszközfejlesztés és laborfejlesztés valósul meg a kompetencia-központok létrehozásával, ahol úgynevezett igényvezérelt kutatásokat – akár a Ferencz Orsolya miniszteri biztos által koordinált űranyagkutatás témakörében – végeznek majd cégektől érkező megbízás vagy a velük közös pályázat formájában. – Ezek célja a széles körű publikáció, saját oltalom vagy szabadalom megszerzése, de a hallgatók számára gyakorlati hely is lehet, ösztönözve az egyetemet körülvevő cégeket arra, hogy az innen kikerülő diplomásokat munkaerőként foglalkoztassák – tette hozzá.

Zöld- és okoscampus

Az egyetem fejlesztésének másik iránya a zöld- és okos- (green and smart) campus létrehozása megújuló energiaforrások felhasználásával. – Mivel az intézmény tulajdonképpen város a városban, így a kilencvenhektáros területen megtalálható minden, amire egy egyetemistának szüksége lehet: tantermek, laborok, könyvtár, menza, orvosi rendelő, sportlétesítmények, vásárlási lehetőség. A felújításra azért van szükség, mert az 1950-ben épült egyetemváros létesítményei közül ugyan eddig már többet is felújítottak, de akad olyan is, ahol csak tisztasági festés volt – hangsúlyozta a rektor. A beruházásban megszépülnek a kollégiumi épületek – az egyik rekonstrukciója már elkezdődött –, felújítják a menzát, amit egy hangversenyteremmel is bővítenek. – Mindezek mellett megújul a sportinfrastruktúra, a teniszpályákat fedetté teszik, de létrehoznak egy strandröplabdapályát és egy rekortán futópályát is. Utóbbi azért is fontos, mert 2024-ben a Miskolci és a Debreceni Egyetem közösen rendezi meg az európai egyetemi játékokat – tette hozzá. Horváth Zita beszámolt egy új háromcsillagos sporthotel létrehozásának terveiről is, amit a későbbiekben konferenciák alkalmával tudnának hasznosítani, illetve turistáknak nyári szálláslehetőségként kiadni, ezzel is pluszbevételre téve szert.

A rektor beszélt arról is, hogy geotermikus energia felhasználásával folyamatban van az egyetemi könyvtár felújítása is, illetve a Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára beköltözik az egyetemvárosba, amivel 2023 végéig létrejön egy közös Adatelemző Módszertani Központ. Létrehoznak egy állandó kiállítóteret és időszaki kiállítások is helyet kapnak majd itt, ezáltal már nemcsak a Kutatók éjszakája, hanem a Múzeumok éjszakája rendezvénysorozathoz is kapcsolódhat az intézmény.

– A környezettudatosság jegyében – ami természetesen a képzési palettán is megjelenik – az egyetem elektromos autókat is vásárolt, és a műanyag palackok használatát is visszaszorították – emelte ki Horváth Zita, aki kifejtette, hogy a fenntarthatóság témakörében közös online kurzusokat hirdettek a Soproni Egyetemmel és a Szegedi Tudományegyetemmel, amiket mindhárom intézmény hallgatói felvehetnek. Hozzátette: a már említett egyetemfejlesztési csomagban létrehoztak egy Klímapolitikai és klímaadaptációs kutató- és kompetencia-központot, amelynek fő feladata a lakosság szemléletformálása és a környezettudatosságra való nevelés. Ennek érdekében egy ilyen irányú pedagógus-továbbképzést is indítanak, illetve a a humán karok kompetenciáira építve kialakítanak egy Társadalmi innovációs kutató- és kompetencia-központot is.

Helyi igények

– A jövő a sokoldalú, szakmailag magasan képzett és számtalan lényeges kompetenciával rendelkező munkavállalóké, ezért a Miskolci Egyetem vezetése rendszeresen konzultál a térség gazdasági és állami cégeivel, az egyházakkal, valamint a civil szervezetekkel, hogy velük együttműködve folyamatosan a legkorszerűbb képzéseket kínálják a magyar és külföldi hallgatóknak egyaránt – hangsúlyozta a rektor, majd elmondta: a munkaerőpiacon való jobb elhelyezkedés érdekében az idei tanévtől elindult egy moduláris képzés is. Az ebben résztvevők a saját szakjuk elvégzése mellett plusz munkaerőpiaci kompetenciákat szerezhetnek. Azt is megjegyezte: a kormány korábban azért is ösztönözte a modellváltást – az egyetemek állami tulajdonból alapítványi működésbe kerülését –, mert így a felsőoktatási intézmények szorosabb kapcsolatot tudnak kialakítani azokkal a piaci cégekkel, amelyek a jövőben a már végzett hallgatóknak kínálhatnak munkalehetőséget. 

Emellett az állami kontroll nélküli kutatás is innovatívabb lehet, amihez a hallgatók többféle státus alapján tudnak csatlakozni. Az oktatók és más munkatársak bérezése ugyanakkor a közalkalmazotti bértáblához képest versenyképesebb, illetve teljesítményorientált lesz.

Mindezekkel egy időben informatikai fejlesztés is zajlik az egyetemen, hiszen a modern kor vívmányainak nemcsak az infrastruktúrának, hanem a technikai eszközöknek, a wifihálózatnak és az okos tantermeknek is meg kell felelniük. Horváth Zita szerint ugyanakkor fontos a szabadidő minőségi eltöltése is, ezért a Miskolci Egyetem területén található tó és annak környezete is megszépül, így az itt kialakítandó közösségi tereket – ahol még játszóteret is létrehoznak – az egyetemisták mellett a miskolci családok is használhatják majd.

A zöldegyetem fogalma egy olyan egységet jelent, amelynek az oktatási szemlélet, a kurzus kínálat és a kutatási háttér kialakításán túl része az intézmények környezettudatos üzemeltetése is. A fenntartható környezeti fejlődés elősegítése és támogatása céljából állítja össze 2010 óta minden évben a világ zöldegyetemeinek rangsorát az Indonéziai Egyetem. Filozófiájukat a fenntarthatóság három pillérére: a környezeti, a társadalmi és a gazdasági erőforrásokra alapozzák. A kritériumok között szerepel a többi között, hogy az egyes intézmények méretéhez képest a campusaikon mekkora a zöldfelület. Fontosnak tartják, hogy a figyelemfelhívó kurzusok mellett az egyetemek mit tesznek még a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében: milyen az energiafelhasználásuk, alkalmaznak-e szelektív hulladékgyűjtőket vagy víztakarékos berendezéseket, újrahasznosítanak-e, csökkentik-e a műanyagok felhasználást és a veszélyes hulladék mennyiségét, illetve ösztönzik-e a hallgatókat és a munkatársakat arra, hogy környezetkárosító autók helyett biciklit vagy tömegközlekedési járműveket használjanak, esetleg gyalog közlekedjenek. A felmérésben való részvétel évről évre egyre népszerűbb, ugyanis míg az első évben mindössze 35 ország 95 intézménye vett részt a felmérésben, addig tavaly már 956 egyetem került fel a listára 79 ország képviseletében. A világ zöldegyetemeinek listáját évek óta a hollandiai Wageningen Egyetem vezeti, és nem volt ez másként 2021-ben sem. A második helyet tavaly az angliai Nottinghami Egyetem szerezte meg, a harmadik helyen pedig a szintén holland Groningeni Egyetem végzett. Nem kell azonban szégyenkeznie a magyarországi felsőoktatási intézményeknek sem, hiszen hazánk egyetemei közül a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Soproni Egyetem, a budapesti Semmelweis Egyetem, a Budapest Business School, a veszprémi Pannon Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Budapesti Metropolitan Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem, vagyis összesen tizenegy magyar intézmény is helyet kapott a rangsorban.

Borítókép: A modellváltással Északkelet-Magyarország vezető felsőoktatási intézménye két és félszer több állami támogatáshoz jut (Fotó: Észak-Magyarország/Vajda János)